A Nemzeti Választási Bizottság
413/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Pikó András Brunó (a továbbiakban: Beadványozó) polgármesterjelölt fellebbezése tárgyában – 7 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 199/2019. (IX. 23.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 21-én 15 óra 50 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB). Kifogását a „Józsefváros” elnevezésű ingyenes önkormányzati lap (a továbbiakban: Sajtótermék) 2019. szeptember 11-én XXVII. évfolyam 29., valamint szeptember 18-án megjelent 30. lapszáma miatt nyújtotta be, mivel álláspontja szerint a Sajtótermék ezzel a két lapszámával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.
[2] Beadványozó a 29. lapszámmal kapcsolatban részletesen előadta, hogy a 20 oldalas lap első 9 oldalán foglalkozik közéleti tartalommal, a kerület közügyeivel és ebből dr. Sára Botond jelenlegi polgármester (a továbbiakban: Polgármester), aki a helyi önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP jelölő szervezet polgármesterjelöltje a 3. oldal kivételével az első 7 oldalon mindegyik cikkben szerepel. Polgármester polgármester-jelölti kampányát a folytatásra építi, ezért azt igyekszik bemutatni, hogy Józsefváros mennyiben fejlődött a vezetése alatt, és a változásokat - függetlenül attól, hogy azok ténylegesen kihez köthetőek - a maga eredményének tudja be. Kampányszlogenje a „Csak így tovább, Józsefváros!”, amely az utcára számtalan helyen kitett plakátjain, valamint a kampányolás során felállított standokon is szerepel (Beadványozó álláspontja igazolásképpen Polgármester nyilvános „Facebook” oldaláról lementett 2 db képet is csatolt). A lapban közölt „Biztonság, rend, fejlődés – Jó úton járunk, s erre is megyünk tovább” című nagyinterjú kifejezett kampánybeszélgetés.
[3] Beadványozó kifejtette, hogy a cikk címében felsorolt „biztonság, rend, fejlődés” – Polgármester polgármester-jelölti kampányának a jelszavai, amint ezt a „Facebook” oldalának borítóképe is bizonyítja, amit Beadványozó ugyancsak mellékelt.
[4] Beadványozó hozzáfűzte, hogy további jogsértés történt a lap 8-9. oldalán ahol több színes képpel illusztrált nagybetűs cikkben számoltak be a Beadványozó és kampánycsapatát érintő állítólagos „törvénytelenségről.” A negatív írások a két oldal kb. 95%-át foglalták el, míg a törvénytelenséget cáfoló közleményt csak részlegesen és szinte olvashatatlan betűmérettel tették közé az oldal egytizedén. Álláspontja szerint ez a magatartás is alkalmas volt arra, hogy befolyásolja a választói akaratot, mert a lap nem adott lehetőséget arra, hogy a Beadványozó véleménye azonos feltételekkel megjelenjen.
[5] Beadványozó hasonló módon veszi végig a 30. lapszámban Polgármester megjelenéseit. Így a 2. oldalon a „Biztonságosabb sportolás a józsefvárosi iskolákban”, a 3. oldalon a „Szenes Iván örökzöldjei sztárfellépők előadásában”, a 4. oldalon a „Zajlik a kútfúrás a tervezett józsefvárosi strand területén” című cikkeket ismerteti.
[6] Hozzáfűzte, hogy az 5-7. oldalon a Józsefvárosi polgármesterjelöltek bemutatkozása című rovatban a jelöltek öt azonos kérdést kaptak, a válaszokat pedig jelöltenként közölte a lap. Beadványozó válaszai alatt közvetlenül az Alapjogokért Központ elemzőjének Beadványozó és stábját támadó mondanivalóját jelenítették meg.
[7] Beadványozó kifejtette továbbá, hogy a 8. oldalon Polgármester egész oldalas figyelemfelhívása található, miszerint az államilag nem finanszírozott védőoltásra meghatározott feltételek mellett támogatást nyújt az önkormányzat. A 9. oldalon pedig a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági konzultáció eredményét ismertette egy oldalon keresztül a jelenlegi polgármester.
[8] Beadványozó álláspontja szerint a közélettel foglalkozó tartalmak csaknem kizárólag a polgármester-választáson jelöltként induló jelenlegi polgármester szereplését dokumentálják. Polgármester folyamatos, sokszori említése, képmásának többszöri közlése a pozitív hangvételű cikkekben alkalmas a választói akarat befolyásolására. Polgármester mindig méltató, elismerő környezetben jelenik meg. Ellenben Beadványozó hitelességét még ott is megkérdőjelezi egy „elemzés” a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány által támogatott Alapjogokért Központtól, ahol tárgyilagosan közölnék a szavait (polgármesterjelölti bemutatkozás). Kifejti továbbá, hogy a Sajtótermék aránytalanul és ésszerűtlenül nagy terjedelmet biztosít a Polgármesternek, noha a tájékoztatás akkor sem sérülne, ha a kútfúrásról, egy épület új homlokzatáról, a Szenes Iván téri koncertről nem a Polgármester szavaiból értesülnének a kerület lakosai.
[9] Beadványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság és a Kúria több döntésére, amelyben értelmezték a Ve. 2. § (1) bekezdésének tartalmát. Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatában rögzítette, hogy „a választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának.” Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is. A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. végzéséből pedig az következik, hogy a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják.
[10] Beadványozó előadta, hogy a Sajtótermék az önkormányzat pénzéből fenntartott, Józsefváros polgárainak tájékoztatását szolgáló újság. Hozzátette, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-ában meghatározott tájékozódás jogát is sérti, ha a társadalom számára fontos közügyekről nem tájékoztatnak kiegyensúlyozottan, sokoldalúan minden fontos tényről és releváns véleményről.
[11] Hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. végzésére is, amely elvi jelleggel rögzítette, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” Idézi a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzésében kifejtetteket, miszerint „a választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.”
[12] Beadványozó álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a közpénzből, az önkormányzat által finanszírozott, a helyi közösség egészének a tájékoztatását szolgáló önkormányzati lap – kivéve a politikai hirdetést, amit viszont a Sajtótermék nem közöl – nem vehet részt a helyi önkormányzati választási kampányban, így Sajtótermékben szolgáltatott médiatartalom megsértette a választás tisztaságának alapelvét.
[13] Beadványozó megítélése szerint – hivatkozva a Kúria Kvk.I.37.572/2019/. döntésére – az esélyegyenlőség folyamatos megsértésével sérül a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is.
[14] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Sajtótermék kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket és kötelezze a jogsértő médiatartalom-szolgáltatót, hogy a határozat rendelkező részét a következő lapszámában tegye közzé, továbbá maximális bírságot szabjon ki.
[15] A Fővárosi Választási Bizottság a 199/2019. (IX. 23.) számú FVB határozatával Beadványozó kifogását elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a kifogás nem alapos. Kifejtette, hogy Polgármester a Sajtótermék kifogásolt két lapszámában aktuális polgármesteri minőségében jelenik meg, így az ezzel kapcsolatos tartalmak nem kifogásolhatóak.
[16] Hozzáfűzte, hogy meggyőződése szerint az esélyegyenlőség alapelve nem sérült, tekintettel arra, hogy a jelöltek mindegyikének azonos mértékben adott teret a Sajtótermék a 30. lapszámának 5-7. oldalán. Az FVB megítélése szerint a kontextus vizsgálata ugyanakkor nem feladata. Az FVB álláspontja szerint az előzőekből következően a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sem sérült. Továbbá rámutatott, hogy a választás tisztasága alapelvének sérelmét Beadványozó kifogásában semmilyen okfejtéssel nem támasztotta alá.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[17] Beadványozó 2019. szeptember 26-án 14 óra 41 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság 199/2019. (IX.23.) FVB számú határozata ellen.
[18] Beadványozó érintettsége igazolására előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán Budapest Főváros VIII. kerületében polgármester-jelöltként indul több jelölő szervezet közös jelöltjeként.
[19] Beadványozó a kifogása kiegészítéseként a fellebbezésében hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 107/2019. számú, valamint 358/2019. számú határozataiban kifejtettekre. Külön kiemelte az NVB 358/2019. számú határozatában is idézett kúriai végzést, a Kúria Kvk.II.37.714/2018/2. számú határozatát, amely részletesen vizsgálta és elemezte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelvet.
[20] A fent előadottakra tekintettel Beadványozó elemezte Polgármester megjelenéseit a kifogásolt Sajtótermék két lapszámában. Ennek kapcsán kifejtette, hogy azok „időbeli és helyi aktualitással” nem bírtak, nem mindig a „tisztségéből adódó kötelezettségeinek” tett eleget, illetve polgármesteri és jelölti minősége sem volt mindig elkülöníthető.
[21] Előadta, hogy a Sajtótermék 29. és 30. lapszámában szereplő cikkek többsége beszámoló olyan rendezvényekről, amelyeket azért szerveztek, hogy a kerület polgármestere beszélhessen az eddigi eredményekről és jövőbeli terveiről. Beadványozó álláspontja szerint a Sajtótermék kifogásolt lapszámai folyamatosan összemossák Polgármester polgármesteri és jelölti minőségét: „a cikkek többsége olyan, mintha politikai hirdetéseket olvasnánk.”
[22] Beadványozó hangsúlyozta, hogy mindkét lapszám tele van a Polgármester népszerűsítését szolgáló, a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalommal, ezáltal a Sajtótermék megvalósította a Ve. 2. § c) pontjának sérelmét.
[23] Beadványozó hozzáfűzte, hogy a Sajtótermék 29. lapszámában – alig 3 héttel a választások előtt – ellenzéki, nem a jelenlegi kerületi vezetéshez köthető jelölt egyetlen egy esetben kapott publicitást, és akkor is negatív kontextusban. Hozzátette, hogy a 30. lapszámban az „esélyegyenlőség” jegyében a három oldalas összeállításban a négy másik jelölt mellett a jelenlegi polgármester is helyet kapott ugyanolyan terjedelemben, mint a többiek, de vele már a 29. lapszámban is megjelent egy két oldalas interjú és szerepel továbbá a 30. lapszám 3., 4., 8. és 9. oldalain is.
[24] Beadványozó hivatkozott az NVB 107/2019. számú határozatában rögzített esélyegyenlőség alapelv követelményére és álláspontja szerint a Sajtótermék kifogásolt lapszámai ennek nem felelnek meg és ezzel durván megsértették a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontját.
[25] Beadványozó ezt követően a Sajtótermék 29. számának 8-9. oldalain, valamint a 30. számának 5-6-7. oldalain szereplő tartalmakat vitatta. Álláspontja szerint az itt található tartalmak, illetve a közlés módja (betűtípus és méret, illetve a kiemelés) túlment a szerkesztői szabadság megengedhető határán, mindezzel pedig nem csupán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket sértette meg, hanem az a) pont szerinti választás tisztaságának alapelve is sérült.
[26] A továbbiakban az FVB határozatának indokolását vitatta, részletesen kifejtve, hogy nem tett eleget a Ve. 46. § d) pontjában foglalt kötelezettségének, majd kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján az FVB 199/2019. számú határozatát változtassa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint adjon helyt a fellebbezésnek és állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak sérelmét, a jogsértőt pedig tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Továbbá kérte a fellebbezést elbíráló bizottságtól, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót a fellebbezésnek helyt adó határozat rendelkező részének a Sajtótermék következő lapszámában történő közzétételére, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján a jogsértés szándékos volta miatt a maximális bírságot szabjon ki a médiatartalom-szolgáltatóval szemben.
[27] Mindezeken túl Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy az FVB nem tett eleget a Ve. 46. § d) pontban részletezett indokolási kötelezettségének.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[28] A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[30] A Bizottság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az FVB határozata megfelelt-e a Ve. 46. § d) pontjában rögzített indokolási kötelezettségnek, amelynek során az FVB eljárásával szemben felhozott érvelést vizsgálta meg.
[31] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[32] A Ve. 46. § d) pontja alapján a határozat indokolása tartalmazza:
„da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta”.
[33] A sajtó választási kampányban való részvételének Ve. 151. §-a alapján történő vizsgálata során az NVB, a Kúria döntéseivel megerősített gyakorlata szerint akkor teljesülnek a Ve. 43. §-ában és 46. §-ában foglalt követelmények, ha az alapelvi sérelem megállapítására irányuló jogorvoslati kérelem elbírálásakor megtörténik a sérelmezett lapszámok tartalmi vizsgálata és az a határozat indokolásában rögzítésre kerül, legalább a tényállás tisztázásához szükséges mértékig.
[34] Az FVB határozatában rögzített érvelés ezt a szükséges részletességet nem éri el, továbbá nem reagál kellő részletességgel a kifogásban felhozott érvelés elutasításának okaira.
[35] Mindezek alapján a fellebbezés eljárásjogi oldalról helytállóan sérelmezi az FVB határozatának hiányosságait.
[36] Ezt követően a Bizottság a fellebbezésben foglalt érvekre is tekintettel megvizsgálta az alapügyként szolgáló kifogás tartalmát, ennek keretében elvégezte a jogorvoslattal érintett két lapszám részletes elemzését.
[37] A Bizottság a sérelmezett 29. lapszámmal összefüggésben az alábbiakat állapította meg.
[38] A vizsgált lapszám 2. oldalán megjelent „ÖTÉVES A MEGSZÉPÜLT TELEKI LÁSZLÓ TÉR” című cikkben a lap a tér felújításának ötödik évfordulójával kapcsolatban tartott rendezvényről számolt be, amelyet Budapest VIII. Kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) támogatott. A cikkben a polgármesteri minőségében a rendezvényen felszólaló Polgármester röviden idézik, aki kifejezi Józsefváros további fejlődésével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli törekvését, hasonlóan a kerület korábbi polgármesteréhez, a szintén idézett Kocsis Mátéhoz.
[39] A lap 4. oldalán „SEBESSÉGCSÖKKENTŐ KÜSZÖBÖK A BÉRKOCSIS UTCÁBAN” címmel beszámolót közöl a lap az említett forgalomszabályozó eszközök elhelyezéséről, amellyel kapcsolatban Polgármester a lap kérdésére indokolja a munkálatok szükségességét. Ugyanezen az oldalon Polgármester és Szilágyi Demeter önkormányzati képviselő a Jézus Szíve templom oltárszentelésével kapcsolatban kerül említésre, amely templom felújítását az Önkormányzat támogatta.
[40] Az 5. oldalon „ÖSSZEFOGÁSSAL SZÉPÜLT MEG A VAS UTCA 3. HOMLOKZATA” címmel olyan riport jelent meg, amely Polgármester, továbbá Szilágyi Demeter és Egry Attila önkormányzati képviselők közreműködésével bemutatja azokat a jelentős felújítási projekteket, amelyek a főváros, az Önkormányzat és a kerületi lakók példaértékű összefogásával születtek, és amellyel eredményesen szépítették meg a lakókörnyezetet. A riportban Polgármester és a Képviselők ismertetik a megvalósult program paramétereit, méltatják sikerét, és kifejezik reményüket, hogy az a jövőben is hasonló eredményességgel folytatódhat.
[41] A lapszám 6-7. oldalain Polgármester interjút ad a lapnak, amelyben röviden értékeli eddigi polgármesteri tevékenységét, illetve bemutatja az Önkormányzat egyes helyi közügyekkel kapcsolatos eddigi intézkedéseit, kiemelten a közbiztonság, közrend és helyi fejlesztések területein. Az interjú utolsó kérdése egy a jelenlegi választási kampánnyal kapcsolatos bűnügyi eljárást érint, amellyel kapcsolatban a Polgármester jelzi, hogy a kampányban már róla is számos valótlanságot állított az érintett jelölt és kampánycsapata, és kifejezi aggodalmát, hogy a kerületet olyan személy vezethetné, aki a legdurvább választási csalásra is képes. Emellett kifejezi elkötelezettségét a kerület baloldali érzelmű lakónak képviseletére.
[42] A lapszám 8. oldala részletesen beszámol a személyes adatokkal való visszaéléssel kapcsolatos eddig ismertté vált tényekről, amelyek a Magyar Nemzet napilap információin alapulnak, és amely hírt a Magyar Távirati Iroda szemlézett. A választási kampány szempontjából értékelhető továbbá, hogy az MTI híradás alatt a lap megjelentette a józsefvárosi ellenzék kampánycsapatának ezzel kapcsolatos közleményét. Ugyanezen oldal alján, továbbá folytatólagosan a 9. oldal alján rövid elemzést közöl a lap az Alapjogokért Központ elemzőjével, aki elsősorban a személyes adattal való visszaélés súlyosságára és lehetséges jogi, politikai következményeire hívja fel a figyelmet. Az elemzés mellett helyet kap egy rövid tudósítás, amely a Budapest VIII. Kerületi Helyi Választási Iroda és Bizottság által az ügyben tett feljelentést ismerteti.
[43] A 9. oldal fejrészében a személyes adatokkal való visszaélés országos visszhangjával foglalkozik a lap, röviden ismertetve Kocsis Máténak, a kerület országgyűlési képviselőjeként elfoglalt álláspontját, aki szerint „a józsefvárosi ellenzéki kampánycsapat ellopta a jóhiszemű állampolgárok adatait”. Emellett felhívja az érintett jelöltet a visszalépésre, és megállapítja, nyilvánvaló Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt érintettsége az ügyben.
[44] A kifogásban is megjelölt, és a Bizottság által a fentiekben áttekintett tartalommal kapcsolatban megállapítható, hogy azok részben Polgármester és más közjogi megbízatással rendelkező személyek (önkormányzati képviselők) tevékenységét mutatják be, amely nem a választási kampányhoz, hanem közfeladatuk ellátásához kapcsolódik. E körbe sorolódnak az Önkormányzat által támogatott rendezvények, felújítások, fejlesztési intézkedések bemutatása során idézett megszólalások, ide értve Polgármester interjúját, annak utolsó kérdését és az arra adott választ nem számítva. A Bizottság leszögezi, ezen megjelenések számosságukra való tekintet nélkül jogszerű tartalmak, amelyeknek közzététele a választási kampányban az eljárási alapelvek sérelme nélkül megvalósulhat.
[45] A Bizottság megítélése szerint a lapszám választási kampányt érintő tartalma lényegében a választási eljárásban elkövetett bűncselekmény gyanújához kapcsolódik, amely viszont egy helyi viszonylatban központi érdeklődésre számot tartó esemény, amellyel jelentősége miatt az országos közvélemény is széles körben foglalkozik. Ezen aktuális esemény bemutatásának elhagyása az Önkormányzat lapjától nem elvárható, és megállapítható, hogy a sajtótermék a tájékoztatást a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítására maximális figyelemmel végezte el. Dr. Sára Botond polgármester-jelölt politikai álláspontját a lapszám 7. oldalán, interjújának utolsó kérdésére adott válaszában fejti ki, míg ezzel szemben álló álláspontot a 8. oldalon szereplő sajtóközlemény képviseli. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy álláspontja szerint a Beadványozó által kifogásolt tipográfiai megvalósítás csak az MTI híradástól való elkülönítést szolgálja.
[46] A témában a további két megszólaló, az országgyűlési Képviselő és a politikai elemző megszólalása nem befolyásolja a jelölő szervezetek közötti egyensúlyt, hiszen a képviselő feladatkörében eljárva, az elemző pedig helyzetéből következően objektív nyilatkozatot ad, szakmai véleményt megjelenítve.
[47] A Józsefváros című lap XXVII. évfolyam 30. számával kapcsolatban a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi.
[48] A kifogásban hivatkozott 2. oldalon megjelenő „Biztonságosabb sportolás a józsefvárosi iskolákban” című cikk a kerületben lezajlott fejlesztés eredményéről számol be. A cikkben Polgármester az önkormányzat képviseletében, polgármesteri minőségében jelent meg, a kerületben megvalósított fejlesztések kapcsán szólalt meg, és utalás szintjén sem hozza összefüggésbe a polgármesteri feladatellátást a jelölti státusszal, illetve programmal.
[49] A 3. oldalon található „Szenes Iván örökzöldjei, sztárfellépők előadásában” című cikkben olyan rendezvényről tudósított a lap, ahol Polgármester szintén mint polgármester jelent meg a Kultúráért Felelős Államtitkárral és a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettessel. A cikk összefoglalja, illetve idézi a polgármesteri köszöntőt, amelyben az adott kulturális rendezvénnyel összefüggő megnyilvánulások szerepelnek, a jelölti minőségre, az azzal kapcsolatos politikai programra utalás sem történik. A Bizottság e körben nem találta helytállónak Beadványozó fellebbezésében írt azon érvelést, amely szerint a cikkben a Polgármester szerepeltetésének nem volt időbeli és helyi aktualitása. A Bizottság álláspontja ezzel szemben az, hogy a demokratikus választáson a választópolgárok többsége által megválasztott polgármester – aki Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 65. §-a alapján a megbízatását szintén választás útján elnyerő képviselő-testület elnöke – esetében a közéleti szereplés része, hogy a helyi közösség kulturális és egyéb rendezvényein a képviselje a helyi közhatalmat. Ebből kifolyólag Polgármesternek a kulturális rendezvényről tudósító cikkben való szerepeltetése indokolt volt, mivel az a helyi közösség éltét érintő rendezvényről számolt be. A jelölti és a közhatalmi funkció összemosása, a közelgő választásokra való utalás, vagy egyéb a kampány körében értékelhető tartalom a cikkben nem szerepel.
[50] A 4. oldalon lévő „Zajlik a kútfúrás a tervezett józsefvárosi strand területén” című cikk egy folyamatban lévő önkormányzati fejlesztésről számol be, ahol a Polgármester, mint a helyi közösség képviselője jelenik meg, vagyis az cikkben való szerepeltetését jelen esetben is a helyi közösség életének egyik aktuális eseménye indokolja. Jelöltségének említésére a cikkben utalás szintjén sem kerül sor.
[51] Az előző cikkekkel ellentétben, a választási kampány körében értékelhető a választókerületben a polgármesterjelöltként indulók bemutatása a lapszám 5-7. oldalán. A jelöltek bemutatás azonban a Bizottság megítélése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja által meghatározott keretek között marad, mivel a jelöltek megjelenítése azonos terjedelemben és képi megjelenítéssel történik. A jelöltek felsorolása a szavazólapon való elhelyezésüket követi, bemutatásuk pedig ugyanazon öt kérdésre adott válasz alapján történt, amelynek keretében rövid és hosszú távú célkitűzések és politikai programjaik bemutatásra is lehetőség volt, továbbá minden jelölt válasza mellett közzétételre került fényképe is. A Bizottság álláspontja szerint a lap által megfogalmazott kérdések, illetve a jelölti bemutatkozásoknak a lapban való elhelyezése, tördelése tartalmát és módját tekintve nem voltak alkalmasak a jelöltek közötti esélyegyenlőség megsértésére, mivel a lap valamennyi jelölt bemutatása kapcsán azonos szempontokat érvényesített. Szintén nem foghat helyt e körben Beadványozónak azon érvelése, hogy bemutatkozását a lap az Alapjogokért Központ politikai helyzetelemzésével egy oldalon való megjelenítésével hozta őt a többi jelölthöz képest hátrányosabb helyzetbe. E körben a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.III.37.607/2019/4. számú végzésében foglaltakra és rögzíti, hogy a kifogásolt cikkben egy szakértő elemző válaszolt a feltett kérdésre, amelyben elmondta saját szakmai véleményét. Bármilyen elemzőnek vagy szakértőnek a saját szakterülete szabályai szerint kell objektív véleményt adnia, választási ügyben a szakértőn és a sajtóterméken jogilag nem kérhető számon, hogy mi a szakértő szakmai véleménye. Az elemző által kifejtett vélemény és álláspont szakmai megnyilvánulásnak tekinthető, amely kívül esik a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, ennek alapján a jelölti bemutatásnak az elemzéssel egy oldalon való elhelyezése sem valósít meg alapelvi sérelmet.
[52] A 8. oldalon lévő védőoltásokra való figyelemfelhívásban Polgármester nevének szerepeltetése, mint a képviselő-testületi döntést jegyző polgármester kerül feltüntetésre. A képviselő-testület döntésének kommunikálása, illetve ennek során a Polgármester nevének és aláírásának megjelenítése a Ve. 142. §-a szerinti, a választási kampányon kívüli tevékenységként értékelhető.
[53] A 9. oldalon lévő „Összefogással a biztonságosabb Józsefvárosért” című cikkben az Önkormányzat és a lakosság közötti konzultáció értékelése történik meg és Polgármester az Önkormányzat képviseletében szólal meg, számol be a kerületi lakosság által megfogalmazott igényekről és az Önkormányzat által eddig megvalósított intézkedésekről, így többek között a Budapesti Rendőrkapitánysággal folytatott közös programról.
[54] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Beadványozó által felhívott cikkek közül a 2., a 3., a 4., a 8. és a 9. oldalon lévő cikkekben Polgármester szerepeltetése a helyi önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódva, illetve a helyi közösség életében aktualitással bíró közösségi rendezvények kapcsán történt, ahol minden esetben a polgármesteri tisztsége indokolta szerepeltetését. A Bizottság megítélése szerint a kifogásolt cikkek mögött mindig megtalálható volt a releváns, helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény. Ezen túl a 30. szám kapcsán az is megállapítható, hogy a 20 oldalt felölelő lapszámból 5 cikk számol be olyan eseményről, ahol dr. Sára Botond polgármesterként megjelenik, ezen túl a sajtótermék az 5-7. oldalon foglalkozik az aktuális választással a jelölteket bemutatva, vagyis a lapszám nagyobb részében a polgármesteri tevékenységen és a választásokon kívüli egyéb, a kerületet érintő közéleti eseményekről számol be. Ennél fogva sem a választási kampány körében értékelhető tartalom, sem a polgármesteri azaz a „nem jelölti” tevékenységről szóló beszámolók tekintetében nem állapítható meg aránytalanság, vagy olyan eltolódás, amely alkalmas lenne a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására.
[55] A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy dr. Sára Botond polgármesterként a két lapszámban való szerepeltetése nem volt túlzott mértékű, a kifogásban és fellebbezésben felhívott cikkek jelentős részében olyan folyamatban lévő projektek jelenlegi és jövőbeni megvalósítása kapcsán szólal meg, amelyekről való döntést az Önkormányzat már a választási eljárást megelőzően meghozta.
[56] Mivel a megjelölt híradások, tudósítások a helyi közösség életét érintő olyan eseményekről számoltak be, amelyekkel kapcsolatban a hivatalban lévő Polgármester szerepeltetése okszerű és indokolt volt, az Önkormányzat nevében eljáró Polgármester üzeneteit az újság körültekintően, a választási eljárásra is tekintettel közvetítette, továbbá a választási kampány körében értékelhető cikkben valamennyi jelölt számára azonos feltételek mentén biztosította a lap a bemutatkozás lehetőségét, ezért a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[57] Szintén nem áll fenn a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztasága alapelvek sérelme, mert ahogyan az a fentiekben kifejtésre került, a kifogás tárgyává tett lapszámokban a polgármesteri megjelenés nem volt túlzott mértékű, mindkét lapszám esetében megállapítható, hogy az azokban közölt cikkek és híradások többségében a Polgármester név szerint sem kerül említésre, vagyis mindkét lapszámban alapvetően olyan írások jelentek meg, amelyek a került lakosságot érintő aktuális eseményeket, közéleti témákat a Polgármester szerepeltetése nélkül mutatja be. Míg a 20 oldal terjedelmű 29. lapszámban Polgármester ebbéli minőségében a címlapon, a 2., a 4. az 5. és a 6-7. oldalon, a 30. lapszámban a 2., 3., 4., 8., 9., 15. oldalon jelenik meg. Mindezek alapján látható, hogy a hivatkozott lapszámokban számszerűségében sem mutatható ki a Polgármester felülreprezentáltsága.
[58] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy annak ellenére, hogy az FVB nem tett eleget részletes indokolási kötelezettségének, érdemben helyes döntést hozott, amelyet a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatban foglalt érveléssel helybenhagy.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[59] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 43. §-án, a 46. § d) pontján, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, 151-152 §-ain, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdése a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 27.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke