A Nemzeti Választási Bizottság
412/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Kis Andrea (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezése tárgyában – 6 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottság 70/2019. (IX. 23.) számú határozatát – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 21-én 13 óra 1 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára és 212. § (1) bekezdésére hivatkozással a „https://www.promenad.hu internetes sajtótermékkel és annak médiatartalom-szolgáltatójával, a Csanád Média Kft.-vel, valamint a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekkel és Dr. Grezsa István polgármesterjelölttel szemben”.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy „2019. szeptember 19. napján a https://www.promenad.hu/2019/09/19/ime-grezsa-istvan-programfuzete/ link alatt került közzétételre a „Békés, élhető, lendületes Vásárhely: lapozza át Grezsa István programját!” című cikk, amely Grezsa István polgármesterjelölt programfüzetébe enged betekintést.”
[3] Előadta, hogy a „https://www.promenad.hu internetes sajtótermék és médiatartalom-szolgáltatója a Csanád Média Kft., valamint a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek és Grezsa István polgármesterjelölt megsértették a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglaltakat, ugyanis az Állami Számvevőszék nem vette nyilvántartásba a https://www.promenad.hu internetes sajtótermék hirdetési árjegyzékét”. Hozzátette, hogy amennyiben a kifogásolt személyek közül bárki is úgy nyilatkozna, hogy a kifogásolt politikai hirdetés nem ellenérték fejében, azaz ingyenesen került közzétételre, úgy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértésének megállapítását kéri. Megítélése szerint „ebben az esetben az ingyenes hirdetés adományként jelenik meg, így az ügy az 1989. évi XXXIII. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 4. § (4) bekezdése értelmében ún. tiltott pártfinanszírozást jelent”, amely kapcsán kérte, hogy a Bizottság a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján kezdeményezze az Állami Számvevőszék eljárását.
[4] Bizonyítékként megjelölte az Állami Számvevőszék által nyilvántartásba vett sajtótermékek hirdetési árjegyzékeit és a kifogásolt cikket tartalmazó internetes oldal elérhetőségét, valamint dr. Grezsa István polgármesterjelölt programfüzetére mutató internetes oldal linkjét. Előadta, hogy a promenad.hu internetes sajtótermék működtetője, annak impresszuma szerin a Csanád Média Kft. Csatolta az internetes sajtótermék impresszumának linkjét, továbbá a Csanád Média Kft. cégkivonatát. Mellékelte továbbá a promenad.hu email címre küldött elektronikus levelét is, amelyekre elmondása szerint „válasz nem érkezett, a honlapra nem került fel a saját jelölő szervezeti hirdetésünk”.
[5] Az általa elmondottak kapcsán kifejtette, hogy a fentebb megjelölt személyek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választás tisztáságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, valamint a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglalt, politikai hirdetésekre vonatkozó követelményeket. Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, a 140-141. §-át, a 146. § a) pontját, valamint a 148. § (4) bekezdését.
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a b) pontja alapján a promenad.hu internetes sajtóterméket és annak médiatartalom-szolgáltatóját a Csanád Média Kft-t, a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteket, valamint dr. Grezsa István polgármesterjelöltet tiltsa el a további jogszabálysértéstől. A Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy a Bizottság kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a határozatának rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé, továbbá a (2) bekezdése alapján a médiatartalom-szolgáltató részére szabjon ki bírságot, mivel a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[7] Beadványozó csatolta a promenad.hu email címre 2019. szeptember 21-én megküldött elektronikus levelet is, amelyben a Tiszta Vásárhelyért Egyesület és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjei kitelepülési helyszíneinek a Facebook oldalon való megjelenítését kérte.
[8] A TVB a 70/2019. (IX. 23.) számú határozatában a kifogást elutasította.
[9] Indoklásában kifejtette, hogy elsősorban azt vizsgálta, hogy a kifogásolt médiatartalom politikai hirdetésnek minősül-e. Idézte a Ve. 146. §-ának b) pontját, majd beszerezte a www.promenad.hu internetes lap főszerkesztőjének a hirdetés ellentételezésére vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint „Az említett cikk, illetve programfüzet megjelentetésére nem ellenérték fejében került sor, semmiféle ellenérték szolgáltatása nem történt azzal kapcsolatban senkinek a részéről sem.” A TVB a beszerzett bizonyíték alapján megállapította, hogy a politikai hirdetés egyik lényeges eleme, az ellenérték szolgáltatása nem valósult meg, így a kifogásolt tartalmat nem minősítette politikai hirdetésnek, amely okból nem találta megállapíthatónak a választási jogszabályok megsértését. Hozzátette, hogy amennyiben azonban nem politikai hirdetésről van szó, úgy nem áll fenn az Állami Számvevőszék felé történő bejelentés kötelezettsége sem, ezért a TVB a kifogás elutasításáról döntött.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó 2019. szeptember 26-án 15 óra 51 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 212. § (1) bekezdésére, a 223. § (3) bekezdés a) pontjára, továbbá a Ve. 43. § (1), (2) és (4) bekezdéseire, valamint b) (téves mérlegelés) pontjára hivatkozással.
[11] Beadványozó érintettsége igazolására előadta, hogy „jómagam önkormányzati képviselő-jelölt vagyok Hódmezővásárhelyen, így az ügyben való érintettségem önmagában ezen tényből eredően megalapozott.”
[12] Kifejtette, hogy a TVB döntésének meghozatala során figyelmen kívül hagyta a Kúria és az NVB – legutóbb a 406/2019. számú – határozatának indokolásában is kifejtett a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjával kapcsolatosan megfogalmazott álláspontját. Ennek kapcsán idézte a kifogásában foglaltakat, majd hozzátette, hogy „a promenad.hu mint helyi sajtó a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet és Grezsa Istvánt egyértelműen és kizárólagosan előnyben részesíti, más, főként ellenzéki jelöltekkel és velem szemben is, abból, hogy a TVB-nek (ld. 4. oldal II. pont 6-7. bekezdések) a Pintér M. Lajos főszerkesztő azt nyilatkozta, hogy ingyenes hirdetés volt, látható, hogy joggal való visszaélést és a választás tisztaságát sértő gyakorlatot folytat a jelenlegi önkormányzati kampányban is a Szerkesztőség, mivel ezen állítólagos ingyenes reklámozással menti ki magukat az ÁSZ bejelentés alól, a Ve. 148. §-ának megsértése alól, de álláspontom szerint az alapelvek megsértése megvalósult, mivel ezen gyakorlattal zárnak ki másokat a promenad.hu mint helyi sajtó előtti megjelenésben, amely gyakorlat sérti a választások tisztaságát, joggal való visszaélést és esélyegyenlőség megsértését eredményezi, azáltal, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet és az általa támogatott Grezsa István polgármesteren kívül a többi jelöltet kizárja a választópolgárok előtti kampánymegjelenésben. (…) Ezen tényről a TVB semmit sem írt, azaz kifogásom ezen részét nem is bírálta el, ami nyilvánvalóan jogsértő.”
[13] Álláspontja szerint a „TVB határozatának 4. oldal utolsó bekezdése irat- és jogszabályellenes az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozással kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása végett történő megkeresés elutasítása, mivel a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján a TVB határozatának 4. oldal II. pont 6-7. bekezdésében hivatkozott Pintér M. Lajos főszerkesztő nyilatkozata (ingyenes hirdetés voltak) alapján hivatalos tudomása volt arról, hogy ügy az 1989. évi XXXIII. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (Ptv.) 4.§ (2) és (4) és (5) bekezdései értelmében ún. tiltott pártfinanszírozás jelent meg a promenad.hu honlapon.”
[14] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a TVB 70/2019. (IX. 23.) számú határozatát változtassa meg, a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a tiltott pártfinanszírozással kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása végett keresse meg az Állami Számvevőszéket.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés nem alapos.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 301. §-a, valamint a 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság Beadványozó érintettségeként felhozott érvelését elfogadhatónak tartotta, ezért a fellebbezést érdemben bírálta el.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban vizsgált jogorvoslati kérelem elsődlegesen a promenad.hu elnevezésű internetes sajtótermék médiatartalom-szolgáltatója a Csanád Média Kft., másodlagosan a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek, valamint dr. Grezsa István polgármesterjelölt ellen került benyújtásra, a www.promenad.hu oldalon 2019. szeptember 19-én megjelent tartalom miatt.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság a megelőző eljárást megvizsgálva rögzítette, hogy Beadványozó kifogásában jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választás tisztáságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, valamint a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglalt, politikai hirdetésekre vonatkozó követelmények megsértését jelölte meg. Fellebbezésében a TVB határozatát a Ve. 43. § (1), (2) és (4) bekezdései alapján sérelmezi, a Ve. 225. §-a szerint a kifogásban rögzítettektől eltérő új tényre, bizonyítékra nem hivatkozik.
[19] A Bizottság a TVB határozata kapcsán megállapította, hogy a TVB helyesen rögzítette a tényállást és annak alapján helyes döntést hozott, amikor a kifogás elutasítása mellett döntött. Ugyanakkor a Bizottság megítélése szerint a TVB helytelenül mellőzte indokolásából az alapelvi sérelmek megállapíthatóságának hiányára vonatkozó álláspontját, valamint helytelenül mellőzte a Beadványozó által csatolt bizonyítékok értékelését is.
[20] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[21] A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása, és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 140. § c) pontja alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a politikai reklám és politikai hirdetés.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásolt tartalmat is megvizsgálta, amelynek eredményeként megállapította, hogy az a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választása kampányidőszakában, a választásokon induló polgármesterjelölttel kapcsolatosan használt kampányeszköz. A kampányeszköz mind képi megjelenítése, mind szövegezése alkalmas a választói akarat befolyásolására, abból egyértelműen látszik, hogy a kifogásolt tartalom dr. Grezsa István hódmezővásárhelyi polgármesterjelölt „polgármesteri terveit” mutatja be. A cikk a jelöltnek a Facebook közösségi oldalon elérhető programfüzetére mutató linket is tartalmaz.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság egyetértett a TVB határozatában foglalt azon indokolással, hogy jelen ügyben mindenekelőtt abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogásolt kampányeszköz politikai hirdetésként értékelhető-e.
[24] A politikai hirdetés fogalmát a Ve. 146. § b) pontja rögzíti, amely szerint „politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom”. Sajtóterméknek minősül a nyomtatott és az internetes sajtótermék is.
[25] A Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A hibásan megjelölt bizonyíték fellelésére az eljáró választási bizottság nem kötelezhető, amennyiben ez elmarad, abból nem következik a határozat törvénysértő volta.
[26] A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntésében is kifejtette, hogy „[a] felülvizsgálati kérelemmel érintett cikk, és a bizonyítékként megjelölt további írások megjelenítése nem feleltethető meg sem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 55/ pontjában meghatározott politikai reklámnak, sem az 59/ pont szerinti reklámnak. További speciális, a Ve.146.§ b) által támasztott követelmény, hogy a sajtótermékben megjelenő közlés „politikai hirdetés” jellege csak akkor állapítható meg, ha azt rendelésre, ellenérték fejében közlik.” Tehát csak abban az esetben állapítható meg, hogy a közzétett tartalom politikai hirdetés, ha a Ve. 146. § b) pontjában foglalt meghatározás minden tartalmi eleme együttesen teljesül. Ha az írás tartalmazza ugyan a jelölő szervezetek megnevezését, ám nem bizonyított, hogy a sajtótermék megrendelésre, ellenérték fejében jelentette meg azokat, a tartalom nem minősíthető politikai hirdetésnek. Ezekben az esetekben bizonyítás hiányában a Kúria nem látta igazoltnak sem a hirdetési, sem a politikai hirdetési jelleget.
[27] Fentiekkel összhangban és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság megállapította, hogy Beadványozó által megjelölt bizonyítékok csak arra a következtetésre elegendők, hogy az internetes sajtótermék nincs felhatalmazva a Ve. szerinti politikai hirdetés megjelentetésére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásának kampányában. Annak bizonyítására azonban nem alkalmasak, hogy alátámasszák annak tényét, hogy a megjelentetett polgármesterjelölt vagy jelölő szervezete(i) fizetett volna a megjelenési lehetőségért, azaz a választási tartalom ellenérték fejében jelent meg. Amennyiben nem bizonyítható annak ténye, hogy a kifogásolt kampányeszköz politikai hirdetésként került közzétételre, nem állapítható meg a Ve. 148. § (1)-(4) bekezdésének megsértése sem. A Bizottság álláspontja szerint a TVB döntésének helyességét erősíti az internetes sajtótermék főszerkesztőjétől bekért a megjelenítetett tartalom ellenértékének megfizetésére vonatkozóan tett jognyilatkozat is.
[28] Ezt követően a kampányeszközökre vonatkozó szabályok érvényesülését vizsgálta a Bizottság elsődlegesen a Ve. alapelveinek tükrében figyelemmel a Kúriának a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportjának Összefoglaló véleményére, amely alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, a választások tisztasága elvének megsértése többnyire nem önmagában kerül felhívásra, hanem más alapelvvel is összefüggésben. A hivatkozott összefoglalóban a Kúria a választás tisztasága, illetve a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek érvényesülése tekintetében kifejtette, hogy ezen alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.
[29] Beadványozó által felhívott másik alapelv kapcsán a joggyakorlat-elemző csoport kifejtette, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelménye szoros összefüggésben van a pártok esélyegyenlőségének alkotmányos feltételével. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szakirodalmi gondolatokat is felhasználva a Kúria – a Ve. 141. §-ában foglalt kampánytevékenységet értékelve – kifejtette: „A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében.”
[30] A választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. E jogelv kapcsán a Kúria az alkotmánybírósági értelmezéséből indult ki. E szerint rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság rögzítette, hogy a sajtótermék impresszumában annak médiatartalom-szolgáltatójaként feltüntetett Csanád Média Kft. a Beadványozó által csatolt bizonyíték (cégkivonat) alapján egyértelműen nem helyi önkormányzati gazdasági társaság, vagyis a promenad.hu nem a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermék, ennél fogva azzal kapcsolatban a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálata eltérő szempontot igényel.
[32] Az alapelvek érvényesítésének a médiatartalom-szolgáltatón való számon kérhetősége kapcsán a Bizottság a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésében és a 407/2019. számú határozatában kifejtett álláspontot tartja irányadónak.
[33] A fenti döntésében a legfőbb bírói fórum utalt az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatára, amelyben egyebek közt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók (televízió, rádió) esetében – eleinte a frekvenciaszűkösségre, később egyre inkább a társadalomra, és az emberi gondolkodásra gyakorolt speciális hatásra hivatkozva – az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [összefoglalóan lásd: 165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.18.) AB határozatban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadta a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média említett sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek azonban ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként" működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt már kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények.
[34] A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette továbbá azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen megállapítható, hogy helyi önkormányzatok kiadványai esetében azért kérhető számon a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítása választási kampányidőszakban, mert közpénzből fenntartott sajtótermékekről van szó. Az Alkotmánybíróság és Kúria e tárgyú döntéseiből is az következik, hogy a közhatalmi szervek esetében a közpénzből való működés megdönthetetlen vélelem, míg nem közhatalmi szervek esetében a közpénzből, államinak minősülő forrásokból működés külön igazolást igényel. „A Kúria álláspontja szerint választási eljárásban egy magánszervezet magatartása államnak való betudhatóságához az érintett magatartás közpénzből (nagyrészt közpénzből), állami forrásokból való finanszírozottságát kell igazolni.”
[35] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra nézve, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék a Kúria által megfogalmazott mértékben, tehát „nagyrészt” közpénzből működne, ennél fogva vele szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása sem kérhető számon olyan módon, ahogyan az a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében megtehető.
[36] Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék magatartásával kapcsolatban a választási kampányidőszakban a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, szerkesztési gyakorlatát a Ve. követelményei nem korlátozhatják, amelynek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[37] Megállapította továbbá azt is, hogy a csatolt iratok alapján nem került bizonyításra annak ténye sem, hogy a promenad.hu kiadója megtagadta volna a Beadványozó által kért tartalom közzétételét, mivel Beadványozó által csatolt elektronikus megkeresés tartalma alapján a Facebook oldalon való megjelenítésre és nem a kifogásolt sajtótermékben történő közzétételre irányult.
[38] Tekintettel arra, hogy a Bizottság jelen határozatában jogsértést nem állapított meg, nem találta indokoltnak az Állami Számvevőszék megkeresését sem a Beadványozó által megjelölt tiltott pártfinanszírozás kapcsán.
[39] A fentiekben rögzített indok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[40] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 43. §-án, a 139-141. §-ain, a 146. § b) pontján, a 148. §-án, a 151. §-án és a 152. § (4) bekezdésén, a 225. §-án, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 27.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke