411/2009. OVB határozat - Életfa Kárpát-medence Összefogás megbízásából eljáró dr. Hardy F. Gábor ügyvéd által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Életfa Kárpát-medence Összefogás megbízásából eljáró dr. Hardy F. Gábor ügyvéd által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

 

 

I.

 

A beadványozó 2009. szeptember 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is, ahogyan azt már több határozatában is kifejtette, a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/ 2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006.június, 429, 430.].

Az Alkotmánybíróság az egyértelműség vizsgálata kapcsán 52/2001. (XI. 29.) AB számú határozatában rögzítette, hogy önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. § (1) bekezdése sérül, hanem csorbul a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2.§ (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is.

 

A testület megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés nem felel meg a fent leírt kritériumoknak. A kezdeményezésben szereplő vízmű és víziközmű valamint a termál kutak a rendeltetésüket tekintve teljesen eltérőek egymástól. Míg az előbbi kettő egy vagy több településen a közműves vízellátást szolgáló műszaki létesítmények, addig a termál kutat és az abból nyert termálvizet például gyógyfürdőkben, mezőgazdasági tevékenység vagy távhő-szolgáltatás keretében hasznosítják. A leírtak alapján a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkalmával a választópolgárnak nem lenne lehetősége megkülönböztetést tenni a két egymástól teljesen eltérő célú és hasznosítású vízilétesítményről, és részkérdésenként azokról véleményt nyilvánítani.

Az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a kérdés a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség kritériumának sem felel meg, a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

II.

 

A határozat az Alkotmány 2.§ (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.