A Nemzeti Választási Bizottság
41/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest Lendvay utca 28., képviseli: Bíró Márk, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatát megváltoztatja és a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi választáson a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. augusztus 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2020. augusztus 18-án az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 9. melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P1 nyomtatvány) kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi választáson.
[2] A P1 nyomtatvánnyal egyidejűleg a bejelentkezés alkalmával csatolásra került Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettesének 2020. augusztus 18-án kelt nyilatkozata is, amelyben előadta, hogy „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 109. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a Jobbik Magyarországért Mozgalom döntéshozó szervének a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával hozott határozata hiányában, a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint jogi személy, képviselőinek megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, tehát a mai napon is fennáll”.
[3] A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatában megállapította, hogy a P1 nyomtatványon a jelölő szervezet képviselőjeként megjelölt személy (Gyöngyösi Márton) megbízása a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján 2020. május 12-én megszűnt. Határozatában hivatkozott az Elnökhelyettes nyilatkozatára, valamint idézte a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 109. § (1) bekezdését.
[4] Mindezek alapján megállapította, hogy 2020. augusztus 18-án a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. nap még nem járt le, ezért a Vmtv. 109. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján a párt képviseletét érvényesnek fogadta el, amelynél fogva a pártnak az időközi országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó bejelentését a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta.
[5] Az OEVB 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatában a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnevezésű szervezetet mint jelölő szervezetet a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi egyéni országgyűlési képviselő-választáson nyilvántartásba vette.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2020. augusztus 21-én 15 óra 46 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatával szemben, mivel álláspontja szerint a fenti határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdésében, a 132. §-ában és a 133. § (2) bekezdésében foglaltakba ütközik.
[7] Beadványozó érintettsége igazolására többek között kifejtette, hogy az OEVB a 2/2020. (VIII. 18.) számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette az időközi egyéni országgyűlési képviselő-választáson.
[8] Az előzmények ismertetését követően a jogszabálysértés alátámasztására Beadványozó előadta, hogy a Ve. 119. §-a alapján a jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetet az időközi választás kitűzését követően a szervezet képviseletére jogosult személy jelenti be, továbbá, hogy a Ve. 3. § 3. a) alpontja szerint a szervezetnek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő egyesületnek kell lennie, a Ve. 133. §-a és a 300. § (1) bekezdése szerint az OEVI a bejelentett szervezet létezését a civil szervezetek névjegyzékében ellenőrzi. Hozzátette, hogy a Ve. 132. §-a és a 300. § (1) bekezdése alapján az OEVB minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet nyilvántartásba vesz, a Ve. 133. § (2) bekezdése szerint az OEVB visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha a bejelentés e feltételeknek nem felel meg.
[9] Beadványozó kifejtette, hogy a Ve. 75. § (1) bekezdése c) pontja szerint az OEVI ellátja az OEVB titkársági feladatait és döntésre előkészíti az OEVB hatáskörébe tartozó ügyeket. Álláspontja szerint jelen esetben a Jobbik Magyarországért Mozgalom által benyújtott dokumentumok vizsgálata és értékelése az OEVI feladata volt, összhangban az OEVB 2/2018. (I. 29.) számú határozat 1. melléklet 3. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
[10] Álláspontja szerint az OEVB 9/2020. (VIII.18.) számú határozatából és az OEVB ülés jegyzőkönyvének a határozat meghozatalával kapcsolatos részéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az OEVB egyetértett-e az OEVI által készített előterjesztésben foglaltakkal, de az bizonyos, hogy a P1 nyomtatvány mellett a Jobbik benyújtott egy olyan nyilatkozatot is, amelyben egy — az OEVB által szervezeti képviselőnek tételezett – feltehetően a szervezet korábbi képviselői köze tartozó személy rögzíti, hogy a „veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával" a Jobbik nem hozott határozatot.
[11] Kifejtette továbbá, hogy az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. A Vmtv. törvényjavaslatának indokolása szerint a 109. § a veszélyhelyzet alatt megszűnt tisztségek helyzetét rendezi, és a jogi személy működésének biztosítása érdekében kimondja, hogy a lejárt mandátumra tekintet nélkül köteles a tisztségviselő a feladatát ellátni, ha a jogi személy döntést nem hozott. Kifejtése szerint a döntéshozatalra azonban sor került már a veszélyhelyzetet megelőzően, így a Vmtv. 109. §-aban foglaltakra való hivatkozás a jogalkotó célja szerinti értelmezés mentén nem foghat helyt.
[12] Álláspontja szerint amennyiben a Jobbik a fent kifejtett feltételeknek megfelelne, a Vmtv. 108. § (1) bekezdése szerint a jogi személy ügyvezetése által a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések miatt ülésezni nem képes szerve helyett hozott döntéseinek felülvizsgálata céljából a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülésen kellene döntést hozni, azaz a Jobbik kongresszusának meg kellene választania többek között a Jobbik elnökét, elnökhelyettesét és alelnökeit. A Jobbik döntéshozó szervi ülésére azonban 2020. január 25-én sor került, amelyen a kongresszusi küldöttek új elnökséget választottak, és ezeket az új vezetőket szerepelteti a Jobbik a nyilvánosság számára is elérhető felületein.
[13] Beadványozó előadta továbbá, hogy a Jobbik Alapszabályának 89. §-a szerint a Kongresszus, a Jobbik legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve, a 92. § (1) bekezdés e), f) es g) pontja szerint pedig a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik a Jobbik elnökének, a Jobbik Országos Elnökségének, valamint a Jobbik Országos Választmány Elnökének a megválasztása. Kifejtett, hogy a Jobbik kongresszusáról megjelent beszámolók szerint a Jobbik elnöke, elnökhelyettese és alelnökei a Jobbik hivatalos honlapján is megjelenített személyek lettek, ezeknek a személyeknek egy része, nevezetesen az elnökhelyettes és az alelnök, valamint az országos választmány elnöke korábban valóban rendelkezett képviseleti joggal a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában foglaltak alapján.
[14] Meglátása szerint jelen esetben bizonyítási kényszerhelyzet áll fenn, mivel arra nézve csak a Jobbiknak lehet okirati bizonyítéka, hogy a Jobbik kongresszusa által hozott döntésnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába való bejegyeztetést a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. § (1) bekezdés b) pont szerinti változásbejegyzési eljárásban bárki megkísérelte volna. A Cnytv. 37. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását, illetve az adat változását eredményező, a szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő 60 napon belül kell a bíróságnak bejelenteni.
[15] Kifejtette, a Jobbik számára nyitva álló határidő 2020. március 25-én járt le, és figyelemmel a Cnytv. 8. § (1) bekezdés g) pontjára, amely szerint a változásbejegyzési eljárás során a párt a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, a veszélyhelyzet sem akadályozhatta a Jobbikot abban, hogy a kongresszusi döntéseknek megfelelő változásoknak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába való bejegyzése érdekében intézkedjék.
[16] Álláspontja szerint különösen a fentiek vonatkozásában aggályos a Jobbik által benyújtott nyilatkozat és az OEVB-nek a Vmtv. rendelkezéseire való hivatkozása, hiszen a Jobbik tisztújító kongresszusa nem maradt el a veszélyhelyzet miatt, a kongresszuson hozott döntésekre tekintettel pedig a változásbejegyzési eljárásnak sem lett volna akadálya, sem a veszélyhelyzet 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel történt kihirdetését megelőzően, de még azután sem.
[17] Fentiekre figyelemmel Beadványozó véleménye szerint azt is vizsgálni kell, hogy egyébkent elfogadható-e a Jobbik által benyújtott kérelem a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel iránt. Kifejtette, hogy a Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozatában tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek a Ve. eddigi alkalmazása során a Cnytv. vonatkozásában felmerültek, így azt is, hogy a Ptk. 3:13. § (2) bekezdése szerinti, közhitelességgel kapcsolatos vélelemnek van-e jelentősege a választási bizottság eljárása során. A Kúria döntését idézve véleménye szerint az a tény, hogy a nyilvántartás tartalma szerint a képviselő megbízása megszűnt, önmagában „ellenkező bizonyításnak" tekinthető. „Magából a Cnytv.-ből nyilvánvaló, hogy a képviseleti jog nem a nyilvántartáson, hanem a (civil szervezettől eredő) felhatalmazáson alapul. Az ellenkező tartalmat hordozó bizonyított tény tehát a Cnytv. 86. §-án alapuló közhitelesség okán a nyilvántartási adat tartalmat illető bizalmat, azaz az ehhez fűződő vélelmet a Ptk. alapján megdönti." Ráadásul a „vélelem felhasználásának körét ezen kívül még a Ve. is behatárolja", ugyanis a Ve. alkalmazási körében „a 133. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés tartalmát is figyelembe kell venni. Eszerint „[a] választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi" — ami értelemszerűen a megfelelés kívánalmát kell, hogy jelentse. A bírósági nyilvántartással való összevetés elvegeztetése ebben az eljárásban tehát szűkíteni rendeli a Ptk. szerinti vélelem alkalmazási körét. A „mindenkivel szemben es minden eljárásban" való eljárás joga a külön törvény Ve. 119. § (2) bekezdésének alkalmazása során, a választási eljárást illetően, a közhiteles nyilvántartásnak való megfelelést is megkívánja."
[18] Előadta, hogy nincs és nem is volt hatályban ugyanakkor olyan veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabály, ami lehetőséget biztosított volna vagy biztosítana arra, hogy a jelölő szervezetkent történő nyilvántartásba vétel során a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában megjelenő, közhiteles adatok vonatkozásában a választási bizottságok más értelmezést fogadjanak el.
[19] Beadványozó álláspontja szerint a Jobbik nincs abban a helyzetben, hogy joghatályosan nyilatkozzon jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele érdekében, mivel összes korábbi képviselőjének a megbízása 2020. május 12-én megszűnt, és a választás kitűzése, valamint a nyilvántartásba vétel kérelmezésének időpontjában sem szerepelt olyan személy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, aki ilyen nyilatkozatot tehetett volna.
[20] Kifejtette, hogy fentiek alátámasztására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának tartalma, a Jobbik honlapjának és sajtótermékek híradásai mellett más bizonyíték bemutatása fogalmilag lehetetlen, de felhívta a figyelmet a Kúria a Kvk.III.37.502/2018/2. számú végzésében a bizonyítás kapcsán tett alábbi érvelésére: bár az eljárási határidők rövidsége miatt a bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, ettől még a támadott határozatot hozó választási bizottság által hitelesnek elfogadott bizonyítékot értékelni kell, mert amennyiben a bizonyíték hiteles, akkor az bizonyos állítások alátámasztására alkalmas lesz, még ha nem is a jogorvoslati kérelemmel felvetett mindegyik jogsértés bizonyítására is. A Ve. szövegével „nem az áll összhangban, hogy a választási bizottságok minden kétséget kizáró bizonyítást követeljenek meg. Adott esetben a bizonyíték értékelése kapcsán a valószínűsítés mint bizonyítási szint is elegendő kell hogy legyen". Sőt, „nyilvánvalóan adott a jogszabályi lehetőség arra, hogy a kifogás tárgyává tett cselekményt a választási bizottságok nem teljes egészében, csak bizonyos részében találják megalapozottnak."
[21] Hivatkozott a Kúria Kvk.V.37.522/2018/2. számú végzésére is, amely szerint „ nincs egyértelműen megfogalmazott elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyenfoka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani."
[22] Beadványozó hozzátette, hogy a nyilvánosság számára is elérhető módon a Jobbik megjelenítette és felvállalta azt, hogy új elnökséget, vagyis képviselőket választott meg jóval a veszélyhelyzet elrendelését megelőzően. Arról csak a nyilvántartásba vételért felelős bíróság tud nyilatkozni, hogy a Jobbik tett-e kísérletet az új elnökség, képviselők személyének a közhiteles nyilvántartásba való bejegyeztetése iránt, de ennek a Vmtv. alkalmazása szempontjából egyébkent sincs jelentősege. Nem lehet tehát a szervezeti képviselők közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésének a Jobbik általi elmulasztása miatt elmaradt Vmtv. 109. § (1) bekezdésében foglaltakra.
[23] Meglátása szerint a Jobbik jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele tehát az időközi választáson nem lett volna lehetséges, mivel nem a Ve. 119. § (2) bekezdése szerinti személy tette a bejelentést, így viszont az OEVB a Ve. 133. § (2) bekezdése szerint köteles lett volna a bejelentést visszautasítani, ami elmaradt, sértve a Ve. ezen rendelkezéseit. Mivel pedig a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő szervezetet vett nyilvántartásba az OEVB, Beadványozó álláspontja szerint sérült a Ve. 132. §-a is, hiszen az OEVB nem a törvényi rendelkezéseknek mindenben megfelelő szervezetet vett nyilvántartásba jelölő szervezetként, ezért az OEVB döntése jogszabályba ütközik.
[24] Jogorvoslati kérelmének alátámasztására bizonyítékként csatolta a Jobbik alapszabályának fellebbezésében idézett részeit, a Jobbik honlapjának és más híroldalnak a képkivágását, valamint a Jobbik birosag.hu internetes oldalon szereplő névjegyzéki adatainak képkivágását.
[25] Beadványozó mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a fellebbezésnek adjon helyt, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében a jogszabálysértés tényét állapítsa meg és a sérelmezett határozatot változtassa meg, vagyis a Jobbik jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmét utasítsa vissza, a nyilvántartásba vételt tagadja meg.
III.
[A tényállás tisztázása érdekében tett megkeresés]
[26] A Nemzeti Választási Iroda a tényállás tisztázása érdekében 2020. augusztus 24-én megkereste a pártot nyilvántartásba vevő Fővárosi Törvényszéket. Megkeresésében kérte a Törvényszék nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a párt képviselői tekintetében nyújtott-e be változásbejegyzési kérelmet, amennyiben igen, úgy a kérelem mikor került benyújtásra, továbbá kérte a képviselők személyében és a megbízás megszűnése időpontjában változást eredményező, a párt arra jogosult szerve határozatának/üléséről készült jegyzőkönyv megküldését is.
[27] A Fővárosi Törvényszék 2020. augusztus 24-én kelt válasza szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom a tisztújítást 2020. január 25-én tartotta, melyet követően 2020. március 25-én terjesztették elő a változásbejegyzési kérelmet. Mivel a hivatkozott időpontban egy korábbi változásbejegyezési kérelem alapján hozott bírósági határozat még nem emelkedett jogerőre, ezért a tisztújítás alapján kérelmezett változásbejegyezési eljárást a bíróság a korábbi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Ezt követően a pártot hiánypótlásra hívta fel, amelynek teljesítését követően a későbbi kérelemnek helyt adó határozatot hozott 2020. július 7-én. A 7.Pk.60.836/2003/74. számú, 2020. július 7-én kelt határozat a válasz megküldésének időpontjában még nem volt jogerős. A Törvényszék válaszlevélben azt is rögzítette, hogy „[a] bíróság bejegyzésétől függetlenül a Ptk. 3:21. § (3) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre”.
[28] A Törvényszék válaszához csatolta a 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzést, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2020. január 25-én tartott XXII. Kongresszusáról készített jegyzőkönyvet, valamint a megválasztott tisztségviselők tekintetében a tisztségelfogadó nyilatkozatot.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[29] A fellebbezés alapos.
[30] A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[31] A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettségre való hivatkozását és a fellebbezést érdemben vizsgálta.
[32] A Bizottság a Ve. 244. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva 36/2020. számú, 2020. július 30-án kelt határozatában Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében a megüresedett országgyűlési képviselői mandátum betöltésére az időközi választást 2020. október 11. napjára tűzte ki.
[33] A Ve. speciális, az időközi országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó 300. § (1) bekezdése szerint az időközi választáson a jelölő szervezetet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál kell bejelenteni, amely dönt a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről.
[34] Jelen időközi választáson a Ve. 252. § (2) bekezdése szerinti hatáskört az OEVB gyakorolja, ennél fogva a Ve. 3. § bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti pártokat, amelyek a választáson jelöltet kívánnak állítani, az OEVB-nél kell bejelenteni és egyúttal az OEVB jogosult dönteni jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételükről.
[35] A Ve. 243. §-a alapján alkalmazandó 133. § (1) bekezdése szerint a választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi.
[36] A fellebbezési eljárás keretében a Nemzeti Választási Iroda elvégezte az előző bekezdés szerinti ellenőrzést. E körben a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.146/2014/2. szám végzésében foglaltakra, amely szerint „[az] eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve 119.§ (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő”.
[37] A Ve. 133. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a közhiteles nyilvántartás a Jobbik Magyarországért Mozgalom tekintetében kilenc képviselőt tartalmaz, akik esetében a megbízás megszűnésének időpontjaként egységesen 2020. május 12. szerepel. Azaz egyezően az OEVB határozatában foglaltakkal, a P1 nyomtatványt jegyző Gyöngyösi Mártonnak, aki képviseleti jogának terjedelme a nyilvántartás adatai szerint általános, a gyakorlásának módja pedig önálló, szintén megszűnt a megbízása 2020. május 12-én.
[38] A Bizottság hivatkozik a Kúria 29/2019. (III. 14.) NVB határozatot felülvizsgáló Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozatra is, amely jelen ügy tényállásával egyezően, a megszűnt képviseleti jogú, de nyilvántartásból még nem törölt személy bírósági eljárásokban általában elfogadott képviseleti jogával összefüggésben megállapította, hogy „a Ve. alkalmazási körében (…) a 133. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés tartalmát is figyelembe kell venni. Eszerint „[a] választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi’ – ami értelemszerűen a megfelelés kívánalmát kell, hogy jelentse. A bírósági nyilvántartással való összevetés elvégeztetése ebben az eljárásban tehát szűkíteni rendeli a Ptk. szerint vélelem alkalmazási körét”. A „mindenkivel szemben és minden eljárásban” való eljárás joga a választási eljárást illetően, a Ve. 119. § (2) bekezdésének alkalmazása során, a közhiteles nyilvántartásnak való megfelelést is megkívánja.
[39] A Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a szervezet bejelentésekor eljárt Gyöngyösi Mártonnak a párt képviseletére vonatkozó megbízása a párt bejelentésének időpontjában nem állt fenn. A 2020. január 25-én megtartott tisztújítás eredményeképp megbízásának 2022. 06. 30-ig való meghosszabbítása –, tekintettel arra, hogy a változásbejegyezésről szóló 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzés még nem emelkedett jogerőre – a közhiteles nyilvántartásban jelen határozat meghozatalakor sem került átvezetésre. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint nevezett személy a párt képviseletében a Ve. 119. § (2) bekezdése alapján nem volt jogosult eljárni.
[40] A Bizottság indokoltnak tartja rögzíteni azt is, hogy ahogyan azt a Kúria idézett Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozata is tartalmazza, a Ve. 133. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés eredménye szűkíti a Ptk.-nak a Törvényszék által hivatkozott, 3:21. § (3) bekezdése alkalmazásának lehetőségét a választási eljárásban.
[41] Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy helytálló volt-e az OEVB azon döntése, hogy a nyilvántartásba vételi eljárásban a Ve. 119. § (2) bekezdésével és a 133. § (1) bekezdésével szemben a Vmtv. 109. § (1) bekezdésében foglalt szabály alkalmazhatóságát állapította meg, tekintettel arra, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében eljáró Gyöngyösi Márton olyan nyilatkozatott tett, amely szerint „a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a szervezet nem hozott határozatot.”
[42] A Bizottság megállapítja, hogy a Vmtv. felhívott rendelkezése arra az esetre vonatkozik, ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének a megbízása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg anélkül, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az új vezető tisztségviselőkről a jogi személy döntéshozó szerve határozatot tudott volna hozni.
[43] A Fővárosi Törvényszék által megküldött adatok alapján megállapítható, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2020. január 25-én tartotta tisztújítással egybekötött kongresszusát, ahol a párt döntéshozó szerve megválasztotta az új elnökségét. A párt képviseletére jogosult személyek tekintetében bekövetkező változásbejegyzése iránti kérelmet a párt képviselője még 2020. március 25-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez.
[44] A veszélyhelyzet elrendelésére a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet alapján 2020. március 11-én került sor. A párt tehát a lejáró mandátumú vezető tisztségviselők helyett a veszélyhelyzet kihirdetése előtt másfél hónappal korábban megválasztotta az új vezetőket, így a Vmtv. 109. § (1) bekezdése szerint helyzet nem állhatott elő, mert a veszélyhelyzet alatt már nem kellett új vezető tisztségviselőket választani. A változások bejelentése a Törvényszéknél megtörtént, a Vmtv. pedig egyebekben nem tartalmaz speciális, a korábbi vezető tisztségviselők mandátumának meghosszabbodására, vagy a megbízatásukra más módon hatással lévő szabályokat a bejegyzési kérelemről döntő nemperes eljárásra tekintettel.
[45] A Bizottság az ismerté vált bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom törvényes képviselői személyében és megbízásuk időtartamában bekövetkezett változásnak a közhiteles nyilvántartásban való feltüntetése nem a veszélyhelyzetre visszavezethető ok miatt, hanem a párt érdekkörében felmerült egyéb okok miatt nem valósult még meg. Ezek pedig a Kongresszus által hozott döntés alapján a változásbejegyzési kérelem kései és hiányos benyújtása, továbbá a párt által korábban indított változásbejegyzési kérelem halasztó hatálya volt. Ezek alapján pedig indokolatlan volt a bejelentés alkalmával a Vmtv. 109. §-ára való hivatkozás.
[46] A Nemzeti Választási Bizottság a leírtak alapján megállapítja, hogy helytálló a fellebbezés azon érvelése, amely szerint, tekintettel a Vmtv. törvényjavaslatához fűzött indokolásra is, az OEVB által a nyilvántartásba vételi eljárásban felhívott Vmtv. 109. § (1) bekezdése nem volt alkalmazható, mivel a Jobbik Magyarországért Mozgalom Kongresszusa 2020. január 25-én megtartotta tisztújító ülését. Ennél fogva a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó Gyöngyösi Mártonnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján a bejelentéskor nem volt képviseleti jogosultsága.
[47] Fentiek indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatja. A Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi választáson a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasítja.
[48] A Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni azt is, hogy jelen visszautasítás jogerőre emelkedése sem jelenti akadályát annak, hogy amennyiben a törvényes képviselő(k) megbízásának időtartama a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában a jogerős végzés alapján átvezetésre kerül, a szervezetet ismételt bejelentés után, az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén az OEVB jelölő szervezetként nyilvántartásba vegye.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[49] A határozat a Ve. 119. §-án, a 133. §-án, a 243. §-án, a 252. § (2) bekezdésén, a 300. §-án, a Vmtv. 109. § (1) bekezdésén, a P1 nyomtatványon, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. augusztus 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke