41/2017. NVB határozat - B. M. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

41/2017. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Románné B. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

 

                                                  határozatot:                        

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 20/2017. (IV. 26.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. május 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

[1]         Beadványozó 2017. április 22-én 17 óra 14 perckor kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), mert álláspontja szerint Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat heti lapja, a Józsefváros időszaki lap 2017. április 20-i számának tartalma, illetve Budapest VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat jozsefvaros.hu honlapja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját.

[2]         Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a Józsefváros időszaki lap 2017. április 20-án megjelent számában Sántha Péterné Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere és egyben a Budapest VIII. kerület 06. számú egyéni választókerület időközi választásán a Fidesz – KDNP közös jelöltje – a lap hátoldalán található politikai hirdetést nem számítva – összesen 5 képen – ebből egy címlap kép – szerepel.

[3]         Ezen túl hét cikkben tizenhárom alkalommal kerül említésre még a neve, három alkalommal idéznek tőle. Kifogásában részletesen idézi a sérelmezett cikkeket. Beadványozó részletesen ismerteti továbbá az alpolgármester megjelenését a 2017. márciusi-áprilisi lapszámokban, illetve ezekkel összehasonlítva a 2016. évi, azonos időszakban megjelent lapszámokban.

[4]         Előadta, hogy az alpolgármester megjelenítése pozitív hangvételű, az önkormányzat munkáját dicsérő, vélt vagy valós józsefvárosi eredményekről beszámoló cikkekben történt. Annak szemléltetésére, hogy nincsenek olyan helyzetek, amikor Sántha Péterné csak és kizárólag alpolgármester, illetve olyanok, amikor csak és kizárólag jelölt, hivatkozik Sántha Péterné Facebook oldalára, amelyen az egyes szerepek el nem különíthető módon jelennek meg.

[5]         Rögzítette, hogy az időközi választáson induló további jelöltek közül Huszár Péter (Jobbik Magyarországért Mozgalom) neve egy alkalommal, Király Éva (Együtt-a Korszakváltók Pártja) neve egy alkalommal, Konczos László József (Magyar Munkáspárt) neve egy alkalommal, Pityinger László (független) neve két alkalommal kerül említésre az „Időközi önkormányzati választások a Magdolna Negyedben” című cikkben, amely csak felsorolja a megfelelő számú ajánlást összegyűjtő jelölteket. Megjelöli továbbá, hogy saját neve hét alkalommal kerül említésre a lapban, de ebből egy alkalommal az aktivistáját, így őt is negatív színben feltüntető konfliktussal kapcsolatban.

[6]         Kiemelte továbbá, hogy a választási kampány időszakában jelöltként neki két olyan programja is volt, amelyek a jelölt-alpolgármester megjelenítésére okot adó eseményekhez képest legalább ugyanakkora közérdeklődésre tarthattak számot. Ehhez képest tudósítás nem jelent meg sem a lapban, sem a honlapon az eseményekről.

[7]         Beadványozó ezen túl idézte a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2 számú végzését is, melyben a Kúria a Ve. esélyegyenlőségi elvének értelmezésével kapcsolatos álláspontját fejtette ki.

[8]         A kifogástevő szerint, mivel az időszaki lap, valamint a honlap felelős kiadója Budapest Főváros Józsefváros Önkormányzata, így a sajtótermékek a helyi közhatalmat jelenítik meg. Álláspontja szerint úgy tűnhet, hogy az Önkormányzat, mint a közhatalom gyakorlója egyoldalúan elkötelezett Sántha Péterné jelölt mellett. Az időszaki lap 80 ezer olvasója miatt, és annak internetes közzététele különösen alkalmas arra, hogy megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget.

[9]         Mindezek alapján kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá kötelezze arra a honlapot és a Józsefváros lapot, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlését követő legközelebbi számban a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé, valamint, hogy a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot. A kifogáshoz a Józsefváros újság 2016. évi és 2017. évi hivatkozott időszakban megjelenő lapszámait, illetve a laphoz intézett kampányesemény-meghívót csatolta bizonyítékként, továbbá megjelölte az időszaki lap olvasottságát tartalmazó dokumentumot és Sántha Péterné alpolgármester Facebook közösségi oldalon meglévő közszereplői profiljának kivonatait.

[10]      Kérte továbbá, hogy mivel a honlap és az időközi lap tevékenysége és működtetése szorosan összefügg, az FVB állapítsa meg, hogy egy közös kifogás alapján elbírálható a tartalmuk.

II.

[11]      A kifogást az FVB a 20/2017. (IV. 26.) FVB számú határozatával elutasította.

[12]      Az FVB jelezte, hogy a kifogás elbírálásánál a korábban másik ügyben, szinte azonos tényállás mellett hozott 16/2017. (IV. 3.) számú határozatában, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozatot helybenhagyó 15/2017. számú határozatában foglaltakat eljárása során figyelembe vette.

[13]      Az FVB rögzítette, hogy Sántha Péterné, a Fidesz-KDNP jelöltje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának alpolgármestere és a kifogáshoz csatolt, illetve a kifogásban vizsgált lapszámokban ilyen minőségében jelent meg. Ez alól kivétel a 2017/10. szám hátsó lapján megjelenő fizetett politikai hirdetés. Az FVB megállapította, hogy az eseményekről szóló írások, melyeken Sántha Péterné az önkormányzat képviseletében, megjelenítőjeként feltűnik, rövid, tárgyilagos tudósítások, melyekben nincsen utalás, még közvetett módon sem jelölti minőségére, pártállására. Ugyanilyen megállapítást tett az önkormányzati honlapon való megjelenéssel összefüggésben.

[14]      Megállapítja továbbá, hogy az időközi választáson induló többi jelölt nem tölt be az önkormányzatnál olyan tisztséget, amelyből adódó tevékenysége a Józsefváros újság érdeklődésére adhat okot.

[15]      Abban, hogy az előző év azonos időszakában Sántha Péterné miért szerepelt kevesebbszer az újságban, az FVB-nek nem volt módja állást foglalni, mert nincs tudomása arról, hogy az abban az időszakban megrendezésre került ünnepségeken, díjátadókon, eseményeken ki képviselte az önkormányzatot.

[16]      Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kifogástevő maga is idéz olyan 2016. évi lapszámot, amelyben az alpolgármester egy képen látható, neve három alkalommal nyolc cikkben szerepel, és három alkalommal idéznek is tőle (2016/12. sz.)

[17]      A Fővárosi Választási Bizottság is utalt határozatában kifogástevő által is hivatkozott, Kvk.I.37.394/2014/2 számú kúriai végzésre, melyben a Kúria megállapította, hogy a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható.

[18]      Az FVB a kifogással érintett esetben nem látta igazoltnak, hogy az újság, mint a helyi önkormányzat sajtóterméke, ily módon a közhatalom megjelenítője semleges pozícióját feladva Sántha Péterné jelölt mellett tűnt volna fel, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a szerint elutasította.

III.

[19]      Beadványozó 2017. április 29-én 15 óra 52 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az FVB 20/2017. (IV. 26.) FVB számú határozata ellen, a Ve. 223. § (3) bekezdésére tekintettel.

[20]      Sérelmezte, hogy az FVB az általa előadott érveket és a csatolt bizonyítékokat külön-külön és nem azok összességében értékelte a Kúria már a kifogásban is hivatkozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntése által felállított szempontrendszer alapján.

[21]      Álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme az alábbi szempontok együttes fennállásával valósul meg:

[22]      „1. Adott az Időszaki Lap és a Honlap, amelyek az Önkormányzat sajtótermékei, így a helyi közhatalmat jelenítik meg.

2. Budapest VIII. kerület 06. sz. egyéni választókerület időközi választása lényeges helyi közügy.

3. FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje egyben az Önkormányzat alpolgármestere is.

3. Az Önkormányzat alpolgármestere hangsúlyosan, pozitív hangvételű írásokban, gazdagképanyaggal szerepel az Időközi Lapban.

4. Az Önkormányzat alpolgármesterének szereplése a Honlapon és az Időközi Lapban kimutathatóan jóval hangsúlyosabb, mint a 2016-os év ugyanezen időszakában, amikor az alpolgármester nem volt jelölt, illetve nem volt volt választási kampány.

7. A többi jelölt – és egyébként az időközi választás híre – szinte egyáltalán nem szerepelt az Időközi Lapban és a Honlapon. A kampányidőszak ideje alatt összesen összesen két, pár bekezdéses távirati stílusú cikk számolt be a jelöltek nyilvántartásba vételének tényéről, valamint az időközi választás napjáról.”

[23]      Előadja, hogy a csatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a Kúria már hivatkozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglaltak megvalósulnak, mely szerint „az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.”

[24]      Előadja továbbá, hogy a kifogáshoz azért mellékelte Sántha Péterné jelölt-alpolgármester Facebook oldaláról származó képernyőképeket, hogy bemutassa „a valóságban (…) a választópolgárok számára, és a jelölt-alpolgármester számára sem különülnek el élesen ezek a szerepek (…)”.

[25]      Mindezek alapján kérte a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a Józsefváros időszaki lap 2017. április 20-án megjelent 12. száma és a jozsefvaros.hu honlap megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját. Kérte továbbá a jogsértés megállapításának közzétételére vonatkozó kötelezést, mind az időszaki lapban, mind a honlapon, illetve a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírság kiszabását mind az időszaki lapra, mind a honlapra.

IV.

[26]      A fellebbezés nem alapos.

[27]      A Nemzeti Választási Bizottságnak az eljárás során az ügy érdemét tekintve abban kellett állást foglalnia, hogy az FVB az esélyegyenlőség érvényesülésére vonatkozó vizsgálata során helyesen állapította-e meg a tényállás tisztázásához szükséges tényeket, illetve megfelelően értékelte-e a Beadványozó által a jogsértés alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékokat e tényekkel összefüggésben.

[28]      A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. [Kvk.IV.37.359/2014/2.]

[29]      A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés és az alapügyben bírált kifogás a sajtótermék tevékenységét az időközi választás kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak.

[30]      Az Smtv. 1. § 6. pontja szerint a sajtótermék tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.

[31]      A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

[32]      A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt rendelkezésekkel, valamint a Ve. rendelkezéseivel és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.

[33]      Az Smtv. a sajtóterméket kiadó részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, és a Kúria több eseti döntésében – Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.számú végzések – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat – jelen esetben lapfolyamot – az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.

[34]      A Beadványozó ennek alapján tévesen hívja fel Kvk.I.37.394/2014/2. határozatát is álláspontjának alátámasztására. Az FVB helyesen állapította meg e körben, hogy – a kifogással támadott időszak egészét vizsgálva – az „eseményekről szóló írások, melyeken az önkormányzat képviseletében, megjelenítőjeként feltűnik, rövid, tárgyilagos tudósítások, melyekben nincsen utalás, még közvetett módon sem, jelölti minőségére, pártállására”.

[35]      Az FVB által felhívott 15/2017. NVB határozatában foglaltakhoz hasonlóan megállapítható, hogy a jelen eljárásban vizsgált ügyben is releváns tényállással összefüggésben a Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozatában megállapította, „[a] kérelmező által kifogásolt további tudósítások a jelenleg polgármesteri tisztséget betöltő, egyúttal polgármesterjelöltként is induló, személy polgármesteri tisztségével kapcsolatos feladatok ellátásáról tudósítottak, így azok közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló beszámolók és nem a polgármesterjelöltet népszerűsítő cikkek. A tisztség betöltésével összefüggésben, az önkormányzati tisztségből fakadó feladatok ellátásáról tudósító cikkek nem minősíthetők kampányidőszakban sem a jelöltet népszerűsítő cikknek.”

[36]      A jelölti minőségben való megjelenés hiánya miatt nem értékelhető az esélyegyenlőség sérelmeként a többi jelölt szereplésének mellőzése. Az kétségtelen, hogy az időközi választás lényeges közügy, ugyanakkor a választás témájának és ebből eredően a jelöltek, jelölő szervezetek szereplésének hiányát az időszaki lapfolyam egészében eredményező szerkesztői döntések a választási jogorvoslati eljárásban nem vizsgálhatók.

[37]      Megállapítja továbbá a Nemzeti Választási Bizottság, hogy a fellebbezés elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a Józsefváros c. időszaki lap egyes lapszámai másodlagos közlés útján a jozsefvaros.hu honlapon elérhetőek. Sem a kifogásban, sem a fellebbezésben nincs ugyanis utalás arra, hogy a honlap időszaki laptól független tartalma sértette volna a Ve. alapelveit vagy egyéb választásra irányadó jogszabályi rendelkezést.

[38]      Megjegyzi továbbá a Nemzeti Választási Bizottság, hogy a Beadványozó által megjelölt Facebook bejegyzések, illetve tartalom szintén nem alkalmas a fellebbezésben foglaltak alátámasztására. A jogorvoslati kérelemben támadott időszaki lap – Beadványozó által is elismerten – nem tehető felelőssé az alpolgármester más felületen való megjelenésével kapcsolatban.

[39]      Az időszaki lap felelőssége kizárólag a saját tartalommal kapcsolatban áll fenn, és ezen felelősség nem vonható szigorúbb megítélés alá azon az alapon, hogy a köztisztséget betöltő személy feladatkörének gyakorlása és jelölti szereplése a választópolgárok egy részének a közszereplő saját szerkesztésű internetes megjelenési felületén nem különíthető el élesen.

[40]      Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB 20/2017. (IV. 26.) FVB számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt jogköre alapján helyben hagyja.

V.

[41]      A határozat az Mttv. 7. §-án, az Smtv. 1. § 1. pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 46. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2017. május 2.

 

                                                              Prof. Dr. Patyi András

                                                      a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                          elnöke