A Nemzeti Választási Bizottság
41/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Pintér Gábor Levente magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 2016-ban előrehozott országgyűlési választások legyenek Magyarországon?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. március 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. február 24-én összesen 30 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott aláírások közül összesen huszonkét támogató aláírás felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. február 18-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt – mint adatkezelőt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a NAIH-82607/2015. számon nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az aláírásgyűjtő ív előzetes formai vizsgálata során azonban megállapította, hogy a Szervező az íven a népszavazásra javasolt kérdésen túl – az aláírást gyűjtő polgár adatainál – saját nevét, személyi azonosító számát is feltüntette, továbbá aláírta az aláírásgyűjtő ívet. Tekintettel a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő többlettartalomra, mivel az aláírásgyűjtő ív nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, így a Nemzeti Választási Iroda elnöke a 7/2015. NSz. számú határozatában az aláírásgyűjtő ívet elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A Szervező – az Nsztv. 10. § (3) bekezdése szerint az ismételt benyújtásra előírt határidőben – 2015. március 2. napján ismételten benyújtotta kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján – az ismételt benyújtásra tekintettel – a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza azokat az ún. tiltott tárgyköröket, melyekben nem lehet országos népszavazást tartani. A 8. cikk (3) bekezdés f) pontja kimondja, hogy az Országgyűlés feloszlásáról országos népszavazást nem lehet tartani.
Szervező által benyújtott kezdeményezés arra irányul, hogy 2016-ban előrehozott országgyűlési választások legyenek Magyarországon.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint a köztársasági elnök tűzi ki az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját.
A Nemzeti Választási Bizottság az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglaltakra figyelemmel megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés alapján az előrehozott országgyűlési képviselők választásának kitűzése nem az Országgyűlés, hanem a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik, így az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésére tekintettel a kezdeményezés országos népszavazás tárgya nem lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy előrehozott országgyűlési képviselőválasztás kitűzésének előfeltétele az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása.
Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés mondhatja ki feloszlását, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján országos népszavazás tárgya nem lehet.
Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése, valamint 9. cikk (3) bekezdés h) pontja szerint az Országgyűlés feloszlatása a köztársasági elnök jogköre, ezért figyelemmel az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésére a benyújtott kezdeményezés ezen oknál fogva sem lehet országos népszavazás tárgya.
Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés mondhatja ki feloszlását, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján országos népszavazás tárgya nem lehet.
Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése, valamint 9. cikk (3) bekezdés h) pontja szerint az Országgyűlés feloszlatása a köztársasági elnök jogköre, ezért figyelemmel az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésére a benyújtott kezdeményezés ezen oknál fogva sem lehet országos népszavazás tárgya.
A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben kifejtett álláspontját támasztja alá az Alkotmánybíróság 27/2009. (III. 12.) AB határozatának indokolása is, melyben a jelen népszavazási kérdéssel tartalmilag részben azonos kezdeményezés vonatkozásában hozott döntést. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése alapján – mely az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésével tartalmilag egyező – hagyta helyben a kérdés hitelesítését megtagadó döntést.
Az Alkotmánybíróság fenti határozatában kimondta, hogy „…előrehozott választás tartására csak az Országgyűlés feloszlásával/feloszlatásával, illetve választás kiírásával kerülhetne sor. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés e) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés feloszlásáról. Az Alkotmány 28. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is; illetve az Országgyűlést - választások egyidejű kitűzése mellett - a köztársasági elnök oszlathatja fel [Alkotmány 28. § (3) bekezdés]. A választások kiírásának jogköre szintén a köztársasági elnököt illeti meg az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés d) pontja (országgyűlési képviselők általános választása), valamint az Alkotmány 28. § (3) bekezdés a)-b) pontok (országgyűlési képviselők rendkívüli választása) alapján. A kifogás benyújtója által feltett kérdés tehát a köztársasági elnök hatáskörét is érinti, így országos népszavazás tárgya nem lehet.” (ABH 2009, 215, 217-218.)
Mivel a Szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezés az Alaptörvényben a kérdéssel szemben támasztott törvényi követelményeknek nem felelt meg, ezért a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény 3. cikk (2) és (3) bekezdésén, a 8. cikk (2) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés f) pontján, a 9. cikk (3) bekezdés e) és f) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. §-án, a 10. §-án, a 11. §-án, Alkotmánybíróság a 27/2009. (III. 12.) AB határozatán, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. március 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke