41/2013. NVB határozat - a R. M. I. magánszemély által előterjesztett kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
41/2013. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság a R. M. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által előterjesztett kifogás tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
 
A határozat ellen a meghozatalától számított 2 napon belül a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; fax: 06-1-795-0304). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2013. november 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 10500 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2012. március 23-án 16 óra 47 perckor kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, melyben előadta, hogy ugyanezen napon a www.mno.hu honlapon „Véghajrá: Aláírásgyűjtési maratont hirdet az LMP + videó” címmel cikk jelent meg arról, hogy a Lehet Más a Politika (a továbbiakban: LMP) az általa kezdeményezett népszavazások vonatkozásában aláírásgyűjtési maratont szervez. Az akció lényege, hogy „aki 24 óra alatt több aláírást összegyűjt, az értékes ajándékokat, így kerékpárutalványt és európai parlamenti látogatást kap, valamint kedvenc képviselőjével vacsorázhat.” A beadványozó kifogásához mellékelte a hivatkozott cikk kinyomtatott példányát.
 
Kifogástevő hivatkozott a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 118. § (2) bekezdésére, mely szerint a népszavazás során az aláírásgyűjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdéseit, a 48. §-t, az 50. § (1) bekezdésének c) pontját és (2) bekezdését, valamint az 54. §-t, az 59. § és a 60. § rendelkezéseit a régi Ve. XIII. fejezetében foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni. A beadványozó álláspontja szerint az LMP felhívása a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, mivel az aláírókra tekintettel az aláírásgyűjtőknek előnyt ad, illetőleg ígér.
A kifogástevő álláspontja szerint a felhívás további jogszabálysértésre is alapot teremt, az ígért előny érdekében feltehetően zaklatni fogják az állampolgárokat aláírásukért és rögzítette továbbá, hogy az ilyen módon gyűjtött aláírások a régi Ve. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelenek.
 
A kifogástevő kérte az Országos Választási Bizottságot, hogy a régi Ve. 78. § (1) bekezdése értelmében a kifogásnak adjon helyt és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el.
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a kifogást 2012. március 24-én tartott ülésén bírálta el. Az OVB 41/2012. számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy az LMP az aláírásgyűjtési maraton meghirdetése során tett ajándékok ígéretével megsértette a régi Ve. 48. § (3) bekezdésében foglalt tilalmat.
 
Az OVB a Lehet Más a Politika pártot a további jogszabálysértéstől eltiltotta. Az OVB határozatában megállapította, hogy a kifogás azon része, amely az állampolgárok esetleges zaklatásának lehetőségére vonatkozik, egy feltevés, amelyre vonatkozóan jogszabálysértés a beadvány benyújtása illetve elbírálása időpontjáig nem valósult meg, továbbá a beadványozó erre vonatkozóan konkrét kérelmet sem fogalmazott meg, így az erről való döntést mellőzte. Tekintettel arra, hogy a kifogástevő az aláírások érvénytelensége vonatkozásában konkrét kérelmet nem fogalmazott meg, az OVB az erről való döntést is mellőzte.
 
II.
 
Az OVB 41/2012. számú határozata ellen törvényes határidőn belül dr. Gál Csaba János egyéni ügyvéd által képviselt kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérelmében az Országos Választási Bizottság határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az LMP nem sértette meg a régi Ve. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott tilalmat. A Kúria a Kvk. II.37.215/2012/2. számú végzésében megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaptalan. A Kúria hivatkozott, Kvk. II.37.215/2012/2. számú döntésében rögzítette, hogy az OVB 41/2012. számú határozata a régi Ve. helyes értelmezésén és alkalmazásán alapult, így azt a régi Ve. 84. § (7) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
 
III.
 
Az LMP az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2012. május 31-én alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Kvk. II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 41/2012. számú határozata ellen és kérte azok megsemmisítését.
Az LMP indítványa szerint a Kúria Kvk. II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az OVB 41/2012. számú, a Kúria végzésével helybenhagyott határozata ellentétes Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) XXIII. cikk (7) bekezdésével. Az LMP beadványa szerint az OVB, illetve a Kúria a régi Ve. 48. § (3) bekezdését, ami megtiltja a választók illetéktelen befolyásolását közvetve az aláírásgyűjtés kapcsán is, olyan tágan értelmezte, amelynek révén indokolatlan módon korlátozta az általa kezdeményezett aláírásgyűjtést. Az LMP álláspontja szerint a sérelmezett döntések indokolatlanul korlátozták az aláírásgyűjtéshez, illetve ezen keresztül az Alaptörvényben biztosított népszavazáson való részvételhez való jogot.
 
Az Alkotmánybíróság 31/2013. (X. 28.) AB határozatában megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megalapozott, és kimondta, hogy a Kúria Kvk. II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az OVB 41/2012. számú határozata alaptörvény-ellenes, ezért azokat az Abtv. 43. § (1) bekezdésére figyelemmel megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a régi Ve. 48. § (3) bekezdése, mely a régi Ve. 118. § (2) bekezdésén keresztül az országos népszavazási kezdeményezés támogatására szolgáló aláírásgyűjtésre is alkalmazandó, alapvetően arra vonatkozik, hogy a választási, illetve a népszavazási eljárás tisztaságának biztosítása érdekében kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását az ajánlás-, illetve az aláírásgyűjtés során, s ebben az értelemben az aláírásgyűjtéshez való jogot korlátozza. A rendelkezés az ajánlás-, illetve az aláírásgyűjtés díjazását önmagában véve ugyanakkor nem tiltja. Az ajánlás-, illetve az aláírásgyűjtést végző személyek – szimbolikus, aránytalannak nem minősülő – díjazása ugyanis a választás, illetve a népszavazási eljárás tisztaságát általában nem érinti, hiszen a választópolgári döntésre nincs hatással az a tény, hogy az ajánlást, illetve az aláírást gyűjtő személy kap-e – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban – juttatást a gyűjtést kezdeményező és koordináló szervezettől, párttól. A régi Ve. 48. § (3) bekezdése szerinti tilalom tehát a népszavazási kezdeményezésre vonatkoztatva alapvetően az aláíró, illetve az aláíró személyével közvetlen vagy közvetett összefüggésben álló harmadik személy díjazására vonatkozik, de általában véve az aláírásgyűjtést végző személy díjazására nem terjed ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a régi Ve. 48. § (3) bekezdése tilalmat tartalmazó rendelkezésének ez az értelmezése áll összhangban az Alaptörvénnyel.
A Kúria Kpkf. II.37.719/2013/2. számú végzésében tájékoztatta a Nemzeti Választási Irodát, hogy az Alkotmánybíróság 31/2013. (X. 28.) AB határozatában a Kvk. II.37. 215/2012/2. számú kúriai végzés felülvizsgálata kapcsán az OVB 41/2012. számú határozatát megsemmisítette, melynek alapján az OVB előtti eljárásában elbírálatlan kifogás maradt. A Kúria, hivatkozva a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 361. § d) pontjában foglaltakra, a Nemzeti Választási Iroda részére, a szükséges intézkedések megtétele végett megküldte az Alkotmánybíróság 31/2013. (X. 28.) AB határozatának egy példányát.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: új Ve.) 349. § (2) bekezdése szerint a régi Ve.-ben az Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság látja el.
 
Tekintettel az új Ve. hivatkozott rendelkezésére, valamint a Kúria Kpkf. II.37. 719/2013/2. számú végzésében és az Alkotmánybíróság 31/2013. (X. 28.) AB határozatában foglaltakra, a beadványozó által 2012. március 23-án 16 óra 47 perckor benyújtott kifogást, a Nemzeti Választási Bizottság a régi Ve. 78. § (3) bekezdése és az Alkotmánybíróság 31/2013. (X. 28.) AB határozatában foglalt indokok és jogértelmezés alapján elutasítja és megállapítja, hogy a régi Ve. 48. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az aláírásgyűjtés díjazását nem tiltja, a tilalom az aláíró, illetve az aláíró személyével közvetlen vagy közvetett összefüggésben álló harmadik személy díjazására vonatkozik, de általában véve az aláírásgyűjtést végző személy díjazására nem terjed ki.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az ilyen módon gyűjtött aláírások nem minősülnek érvénytelennek.
A kifogásnak azon része, amely az állampolgárok esetleges zaklatásának lehetőségére vonatkozik, egy feltevés, amelyre vonatkozóan jogszabálysértés nem valósult meg, és tekintettel arra, hogy a beadványozó erre vonatkozóan konkrét kérelmet sem fogalmazott meg, a Nemzeti Választási Bizottság az erről való döntést mellőzte.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
 
IV.
 
A határozat az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésén, az Abtv. 27. §-án és a 43. § (1) bekezdésén, a Pp. 361. § d) pontján, az új Ve. 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (2) bekezdésén, régi Ve. 48. § (3) bekezdésén, az 50. § (1) bekezdés c) pontján,  a 77. §-án, a 78. §-án, a 84. §-án, a 118. § (2) bekezdésén és a 124/A. § (3) bekezdés f) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a régi Ve. 82. § (1) bekezdésén, a 83. §-ának (1), (2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés b) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
 
Budapest, 2013. november 12.
 
 
 
                                                                          Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke