A Nemzeti Választási Bizottság
408/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Krug Művészeti Egyesület (1134 Budapest, Dózsa György út 138-142. Fsz. 25., képviseli: Gyurity Milán, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 19-én 16 óra 33 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottság részére.
[2] Kifogásában kifejtette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 2019. augusztus 16-án kelt 256/2019. számú határozatával a Szerb Szövetség – Szerbek Szövetsége Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület) jelölő szervezetként nyilvántartásba vette.
[3] Beadványozó előadta, hogy álláspontja szerint a nevezett jelölő szervezet a 2011. évi nyilvántartásba vétele óta nem működik jogszerűen, tekintve, hogy a szervezet nyilvántartásba vétele óta nem tartott közgyűlést, nem adott mérleget, beszámolót, illetve a bejegyzett képviseletre jogosult személyek megbízatása lejárt, és tisztújítás nem történt. Mindezekre tekintettel meglátása szerint a szervezet jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele a Ve. 119. § (2) bekezdésébe ütközött, ugyanis nem a képviseletre jogosult személy jelentette be. Előadta továbbá, hogy a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján magából a bírósági nyilvántartásból is megállapítható a jelölő szervezet törvénytelen működése.
[4] Kifogástételi jogosultságaként hivatkozik a Ve. 208. §-ára, valamint meglátása szerint a nevezett jelölő szervezet 2019. augusztus 16-a óta folyamatosan jogsértően működik, amelyet Beadványozó 2019. szeptember 16-án észlelt, a szervezet bírósági nyilvántartásába történt betekintés során.
[5] Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzésére, illetve mellékelte bizonyítékként a jelölő szervezet bírósági kivonatát, a bíróság tájékoztatását, valamint a szervezet alapszabályát.
[6] Beadványozó meglátása szerint a nevezett jelölő szervezet a fentiekre tekintettel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
[7] Mindezekre figyelemmel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.
[8] A Nemzeti Választási Iroda a kifogást arra tekintettel, hogy az részben a Nemzeti Választási Bizottság egy határozatának felülvizsgálatára irányult, a Nemzeti Választási Bizottság elnökével történt egyeztetést követően törvényi határidőn belül, 2019. szeptember 20-án felterjesztette a Kúria részére.
[9] A Kúria a 2019. szeptember 22-én kelt, Kvk.II.38.035/2019/2. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és a kifogást áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Indoklásában kifejtette, hogy Beadványozó kifogásában nem a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot támadta, hanem az Egyesület törvénysértő működését sérelmezte.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[12] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Ezen túl a Ve. 10. §-a rögzíti, hogy a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, és azok a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.
[13] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[14] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás formai vizsgálatakor megállapította, hogy annak elbírálása egyik választási bizottság hatáskörébe sem tartozik, továbbá hogy a kifogás elkésett.
[16] A Bizottság rögzíti, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a törvényszék, mint cégbíróság feladata a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása érdekében – hivatalból, illetve kérelemre – törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása.
[17] A Bizottság fentiekre tekintettel megállapítja, hogy az Egyesület törvényes működésének felügyelete a bírósági nyilvántartás szerint a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. A Nemzeti Választási Bizottság e tekintetben nem rendelkezik hatáskörrel.
[18] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából az következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Ennek következményeként, ha a Bizottság hatáskörrel rendelkezne a kifogás elbírálására, akkor a jogorvoslati határidő 2019. szeptember 19. 16:00 óra lett volna.
[19] A Bizottság a hatáskör kérdésében rögzíti továbbá, hogy - miként azt a jelen és a 256/2016. számú határozatának jogorvoslatról szóló tájékoztatása is tartalmazza - a Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[20] Amennyiben Beadványozó kérelme az Egyesület nyilvántartásba vételi határozata ellen irányult, abban az esetben a Ve. felülvizsgálati kérelemre vonatkozó rendelkezései szerint, a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján úgy kellett volna benyújtani, hogy az legkésőbb a támadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a határozatot hozó választási bizottsághoz.
[21] Mindezekre tekintettel a Ve. 215. § b) és d) pontja alapján Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 10. §-án, a 208. §-án, a 209. § (1) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. §-án, a 222. § (1) bekezdésén, a 224. § (2) bekezdésén, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a Ctv. 1. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke