A Nemzeti Választási Bizottság
407/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. K. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 21-én 13 óra 10 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § és 212. § (1) bekezdésére hivatkozással a „http://www.vasarhely24.com/ internetes sajtótermékkel és annak médiatartalom-szolgáltatójával a PROMPT 11 Kft.-vel, valamint a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekkel szemben”. A kifogást az FVB 2019. szeptember 22-én 13 óra 12 perckor elektronikus úton továbbította a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mellékelve az FVB elnökének levelét a Nemzeti Választási Bizottsághoz történő áttételről.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy „2019. szeptember 18. napján, 08:59 órakor, a http://www.vasarhely24.com/vasarhely/plakatok-a-szeretem-vasarhelyt-es-a-fidesz-jeloltjeitol link alatt került közzétételre a „Plakátok a Szeretem Vásárhelyt és a Fidesz jelöltjeitől” című cikk, amely a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP közös képviselőjelöltjeinek választási plakátjait ismerteti.”
[3] Álláspontja szerint a „http://www.vasarhely24.com/ internetes sajtótermék és médiatartalom-szolgáltatója a PROMPT 11 Kft., valamint a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek megsértették a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglaltakat, ugyanis az Állami Számvevőszék nem vette nyilvántartásba a http://www.vasarhely24.com/ internetes sajtótermék hirdetési árjegyzékét”. Hozzátette, hogy amennyiben a kifogásolt személyek közül bárki is úgy nyilatkozna, hogy a kifogásolt politikai hirdetés nem ellenérték fejében, azaz ingyenesen került közzétételre, úgy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértésének megállapítását kéri. Megítélése szerint „ebben az esetben az ingyenes hirdetés adományként jelenik meg, így az ügy az 1989. évi XXXIII. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 4. § (4) bekezdése értelmében ún. tiltott pártfinanszírozást jelent”, amely kapcsán kérte, hogy a Bizottság a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján kezdeményezze az Állami Számvevőszéket eljárását.
[4] Bizonyítékként megjelölte az Állami Számvevőszék által nyilvántartásba vett sajtótermékek hirdetési árjegyzékeit és a kifogásolt cikket tartalmazó internetes oldalak elérhetőségeit (linkjeit), valamint a Facebook közösségi oldalon, a Vásárhely24 oldal bejegyzései között a kifogásolt oldalra mutató bejegyzés linkjét. Előadta, hogy a http://www.vasarhely24.com/ internetes sajtótermék impresszuma alapján „A Vásárhely24 a PROMPT 11 Kft. tulajdona Cím: 1165 Budapest, Veres Péter út 127.” Csatolta az internetes sajtótermék impresszumának linkjét, továbbá a vasarhely24@gmail.com email címre megküldött megkereséseit is, amelyekre elmondása szerint „válasz nem érkezett, a honlapra nem került fel a saját jelölő szervezeti hirdetésünk”.
[5] Az általa elmondottak kapcsán kifejtette, hogy a „fentebb megjelölt személyek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választás tisztáságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, valamint a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglalt, politikai hirdetésekre vonatkozó követelményeket. Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, a 140-141. §-át, a 146. § a) pontját, a 148. § (4) bekezdését.
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a b) pontja alapján a http://www.vasarhely24.com/ internetes sajtóterméket és annak médiatartalom-szolgáltatóját a PROMPT 11 Kft.-t, valamint a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteket tiltsa el a további jogszabálysértéstől. A Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy a Bizottság kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a határozatának rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján a médiatartalom-szolgáltató részére szabjon ki bírságot, mivel a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[7] Beadványozó csatolt két a vasarhely24@gmail.com email címre 2019. szeptember 7-én és szeptember 21-én küldött elektronikus levelet, amelyben a Tiszta Vásárhelyért Egyesület és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjei kitelepülési helyszíneinek a Facebook oldalon való megjelenítését kérte.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A kifogás nem megalapozott.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárásban vizsgált jogorvoslati kérelem elsősorban a www.vasarhely24.com internetes sajtótermék médiatartalom-szolgáltatója a PROMPT 11 Kft., másodlagosan a Szeretem Vásárhelyt és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek ellen került benyújtásra, a fenti oldalon 2019. szeptember 18-án megjelent tartalom miatt.
[10] A Bizottság rögzíti, hogy a kifogásolt sajtótermék impresszumával ellentétben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az interneten elérhető és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (1) bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartása alapján a kifogás tárgyává tett Vásárhely 24 című a www.vasarhely24.hu oldalon elérhető internetes sajtótermék kiadója és alapítója egyaránt a Kurír Média Szolgáltató Kft.
[11] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[12] A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása, és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 140. § c) pontja alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a politikai reklám és politikai hirdetés.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásolt tartalmat megvizsgálta, amelynek eredményeként megállapítja, hogy az a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választása kampányidőszakában, a választásokon induló képviselőjelöltekkel kapcsolatosan használt kampányeszköz. A kampányeszköz mind képi megjelenítése, mind szövegezése alkalmas a választói akartat befolyásolására, abból egyértelműen látszik, hogy a bemutatott 10 személy a Fidesz-KDNP és a Szeretem Vásárhelyt jelölő szervezetek közös képviselőjelöltjei, akik Vásárhely különböző választókerületeiben kívánnak indulni. Mindezt erősíti az alábbi feliratozás is: „A képviselőjelöltek mindegyike megadta telefonos és e-mailes elérhetőségét, amelyeken várják az adott városrészt érintő javaslatokat, észrevételeket a vásárhelyi lakosoktól”.
[14] A Nemzeti Választási Bizottságnak jelen ügyben abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogásolt kampányeszköz politikai hirdetésként értékelhető-e.
[15] A politikai hirdetés fogalmát a Ve. 146. § b) pontja rögzíti, amely szerint „politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom”. Sajtóterméknek minősül a nyomtatott és az internetes sajtótermék is.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A hibásan megjelölt bizonyíték fellelésére az eljáró választási bizottság nem kötelezhető, amennyiben ez elmarad, abból nem következik a határozat törvénysértő volta.
[17] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[18] A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntésében is kifejtette, hogy „[a] felülvizsgálati kérelemmel érintett cikk, és a bizonyítékként megjelölt további írások megjelenítése nem feleltethető meg sem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 55/ pontjában meghatározott politikai reklámnak, sem az 59/ pont szerinti reklámnak. További speciális, a Ve.146.§ b) által támasztott követelmény, hogy a sajtótermékben megjelenő közlés „politikai hirdetés” jellege csak akkor állapítható meg, ha azt rendelésre, ellenérték fejében közlik.” Tehát csak abban az esetben állapítható meg, hogy a közzétett tartalom politikai hirdetés, ha a Ve. 146. § b) pontjában foglalt meghatározás minden tartalmi eleme együttesen teljesül. Ha az írás tartalmazza ugyan a jelölő szervezetek megnevezését, ám nem bizonyított, hogy a sajtótermék megrendelésre, ellenérték fejében jelentette meg azokat, a tartalom nem minősíthető politikai hirdetésnek. Ezekben az esetekben bizonyítás hiányában a Kúria nem látta igazoltnak sem a hirdetési, sem a politikai hirdetési jelleget.
[19] Fentiekkel összhangban és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által megjelölt bizonyítékok csak arra a következtetésre elegendők, hogy az internetes sajtótermék nincs felhatalmazva a Ve. szerinti politikai hirdetés megjelentetésére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásának kampányában. Annak bizonyítására azonban nem alkalmasak, hogy alátámasszák, a megjelentett képviselő-jelöltek vagy jelölő szervezetük fizetett a megjelenési lehetőségért, azaz a választási tartalom ellenérték fejében jelent meg. Amennyiben a nem bizonyítható, hogy annak a ténye, hogy a kifogásolt kampányeszköz politikai hirdetésként került közzétételre, nem állapítható meg a Ve. 148. § (1)-(4) bekezdésének megsértése sem.
[20] Ezt követően a kampányeszközökre vonatkozó szabályok érvényesülését vizsgálta a Bizottság elsődlegesen a Ve. alapelveinek tükrében figyelemmel a Kúriának a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportjának Összefoglaló véleményére, amely alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, a választások tisztasága elvének megsértése többnyire nem önmagában kerül felhívásra, hanem más alapelvvel is összefüggésben. A hivatkozott összefoglalóban a Kúria a választás tisztasága, illetve a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek érvényesülése tekintetében kifejtette, hogy ezen alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.
[21] Beadványozó által felhívott másik alapelv kapcsán a joggyakorlat-elemző csoport kifejtette, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelménye szoros összefüggésben van a pártok esélyegyenlőségének alkotmányos feltételével. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szakirodalmi gondolatokat is felhasználva a Kúria – a Ve. 141. §-ában foglalt kampánytevékenységet értékelve – kifejtette: „A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében.”
[22] A választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. E jogelv kapcsán a Kúria az alkotmánybírósági értelmezéséből indult ki. E szerint rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a sajtótermék impresszumában annak médiatartalom-szolgáltatójaként feltüntetett PROMPT 11 Kft. nem helyi önkormányzat gazdasági társasága, vagyis a www.vasarhely24.com nem a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek, ennél fogva azzal kapcsolatban a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálata eltérő szempontot igényel.
[24] Az alapelvek érvényesítésének a médiatartalom-szolgáltatón való számon kérhetősége kapcsán a Bizottság a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésében kifejtett álláspontot tartja irányadónak.
[25] Ebben a határozatában a legfőbb bírói fórum utalt az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatára, amelyben egyebek közt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók (televízió, rádió) esetében – eleinte a frekvenciaszűkösségre, később egyre inkább a társadalomra, és az emberi gondolkodásra gyakorolt speciális hatásra hivatkozva – az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [összefoglalóan lásd: 165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.18.) AB határozatban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadta a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média említett sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek azonban ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként" működnek. Az ő tevékenységük tehát, mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt már kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények.
[26] A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen megállapítható, hogy helyi önkormányzatok kiadványai esetében azért kérhető számon a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítása választási kampányidőszakban, mert közpénzből fenntartott sajtótermékekről van szó. Az Alkotmánybíróság és Kúria e tárgyú döntéseiből is az következik, hogy a közhatalmi szervek esetében a közpénzből való működés megdönthetetlen vélelem, míg nem közhatalmi szervek esetében a közpénzből, államinak minősülő forrásokból működés külön igazolást igényel. „A Kúria álláspontja szerint választási eljárásban egy magánszervezet magatartása államnak való betudhatóságához az érintett magatartás közpénzből (nagyrészt közpénzből), állami forrásokból való finanszírozottságát kell igazolni.”
[27] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra nézve, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék a Kúria által megfogalmazott mértékben, tehát „nagyrészt” közpénzből működne, ennél fogva vele szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása sem kérhető számon olyan módon, ahogyan az a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében megtehető.
[28] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék magatartásával kapcsolatban a választási kampányidőszakban a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, szerkesztési gyakorlatát a Ve. követelményei nem korlátozhatják, amelynek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[29] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a csatolt iratok alapján nem állapítható meg annak ténye sem, hogy a Vásárhely 24 internetes sajtótermék kiadója megtagadta volna a Beadványozó által kért tartalom közzétételt, mivel Beadványozó által csatolt két megkeresés tartalma alapján azok a Facebook oldalon való megjelenítésre és nem a kifogásolt sajtótermékben történő közzétételre irányultak.
[30] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 220. §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mely okból az egyéb jogkövetkezmények (további jogsértéstől való eltiltás, határozat rendelkező részének közzétételére irányuló kötelezés, bírság kiszabása) alkalmazását is mellőzte.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 43. §-án, a 139-141. §-án, a 146. § b) pontján, a 148. §-án, a 151. §-án és a 152. § (4) bekezdésén, a 218. §-án, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, az Ákr. 97. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke