A Nemzeti Választási Bizottság
403/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet krt. 40-42., képviseli: Varga András; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 27/2019. (IX. 17.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A Kétfarkú Kutya Párt (a továbbiakban: Kifogástevő) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése, valamint 151. § (1) bekezdése alapján 2019. szeptember 14-én 14 óra 35 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottsághoz az “Érdi Újság” elnevezésű sajtótermék 2019. szeptember 4-én és 11-én, XXIX. évfolyam 35., illetve 36. számként kiadott példányai (a továbbiakban: „Sajtótermék”) tartalma kapcsán az alábbi indokok alapján:
[2] Kifogástevő előadta, hogy a Sajtótermék Érd Megyei Jogú Város hivatalos hetilapja, amelyet a Maraton Lapcsoport – Multivízió Kft. ad ki. A médiatartalom-szolgáltató székhelyeként 8200 Veszprém, Házgyári út 12. számot jelölte meg.
[3] Kifogástevő kifejtette, hogy a Sajtótermék kiadója a kiadást Érd Megyei Jogi Város Önkormányzatával kötött vállalkozási szerződés alapján, közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi.
[4] Ennek alátámasztásául hivatkozott a Közbeszerzési Értesítő 2016/31. számában közzétett, közbeszerzési eljárás eredményétől szóló tájékoztatóra, (https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_2726_2016/), valamint az ezen szerződés meghosszabbításáról a Közbeszerzési Értesítő 2018/234. számában megjelent hirdetményre (https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_22063_2018/).
[5] Kifogástevő álláspontja szerint ezekből megállapítható, hogy a kiadó az Érdi Újság elnevezésű lap kiadását és terjesztését jelenleg évi nettó 25.125.000 Ft, az érdi önkormányzat által közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi. Ezek alapján megállapítható, hogy a Sajtótermék amellett, hogy Érd Megyei Jogú Város önkormányzatának lapja, közpénz felhasználásával kerül előállításra.
[6] Hozzátette, hogy figyelemmel arra, hogy a kiadó székhelye Veszprém megyében található, a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a kifogás elbírálására a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság illetékes.
[7] Kifogástevő hozzáfűzte, hogy a Sajtótermék nyomtatott formában ingyenesen kerül terjesztésre, valamint pdf-formátumban a nyilvánosság számára korlátozás nélkül hozzáférhető az önkormányzat hivatalos honlapján.
[8] Kifogástevő mellékelte a kifogásolt tartalom internetes hivatkozásaitt is: https://www.erd.hu/a-mi-varosunk/media/erdiujsag_web_09/2019.-ev/erdi-ujsag-2019.-evi-35.-szam---szeptember-04., valamint https://www.erd.hu/a-mi-varosunk/media/erdiujsag_web_09/2019.-ev/erdi-ujsag-2019.-evi-36.-szam---szeptember-11.
[9] Kifogástevő előadta, hogy a második lapszám kiadásának kelte 2019. szeptember 11., így - a Ve.152. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a kifogás 2019. szeptember 14-én 16 óráig nyújtható be.
[10] Kifogástevő ezt követően megjelölte, hogy álláspontja szerint melyek a két megjelölt lapszámnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásával kapcsolatba hozható tartalmai:
1. Sajtótermék szeptember 4-én megjelent 35. számában „Legyen az érdi identitás része az Elvira-major” címmel számol be dr. Csőzik László ellenzéki polgármesterjelölt valamint Tetlák Örs képviselőjelölt sajtótájékoztatójáról. Sajtótermék beszámol Csőzik és Tetlák kezdeményezéséről az Elvira-major hungarikummá nyilvánítására, továbbá jelöltek terveiről a területtel kapcsolatban.
2. Sajtótermék szeptember 4-én megjelent 35. számában „Tovább bővül a térfigyelő rendszer” címmel számol be a T. Mészáros András polgármester sajtótájékoztatójáról. A sajtótájékoztatón a polgármester kiemelte Érd jó közbiztonságát, a polgármestersége alatt a városba érkezett fejlesztési pénzeket, valamint az iskolakezdési támogatás sikerét.
3. Sajtótermék szeptember 4-én megjelent 35. számában „T. Mészáros az első hivatalos jelölt” címmel számol be T. Mészáros András jelöltként való nyilvántartásba vételéről. Sajtótermék kiemeli, T. Mészáros András gyűjtötte össze elsőként a szükséges aláírásokat, továbbá megszólaltatja a jelöltet, aki kiemeli, a szükséges aláírások többszörösét gyűjtötték össze, továbbá hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtés után a helyiekkel való konzultációra fognak összpontosítani.
4. Sajtótermék szeptember 4-én megjelent 35. számában „Kutat ás vagy kutatás” címmel közli T. Mészáros András polgármester nyilatkozatát az ellenzéki pártok által elmúlt időszakban a város jegyzőjének, valamint a polgármesternek feltett kérdéseiről. T. Mészáros kifejti: „Az érdi balliberális ellenzék mondhatni egész nyáron április elsejét játszott: legutolsó vicces ötletük az volt, hogy Érd szénhidrogén-koncessziós terület munkacímmel különböző hozzászólásokat állítottak elő”. Továbbá: „ez az eset jó példa arra, hogy a balliberális ellenzéknek Érdre vonatkozóan semmiféle normális, hasznosítható ötlete, javaslata, célja nincs.”
5. Sajtótermék szeptember 11-én megjelent 36. számában „A sötétségből a fénybe” címmel számol be az Érdi Napok keretében megvalósult kerekasztal-beszélgetésről. Sajtótermék részletesen beszámol a beszélgetés során T. Mészáros András polgármester által előadottakról: „T. Mészáros András 1989. június 16-ára, Nagy Imre újratemetésére visszaemlékezve elmondta, hogy akkor azt gondoltuk, hogy a szabad választásokkal egy csapásra minden meg fog változni, hogy újra szabadok leszünk, de mint kiderült, a liberálisok és a kommunisták elárulták ezt a folyamatot, így valójában csak 2010-ben kezdődhetett meg a valódi rendszerváltás. A polgármester szólt arról is, hogy Magyarországon az emberek többsége elkötelezetten hisz az európai értékekben, s abban, amit Robert Schuman, az unió egyik alapító atyja így fogalmazott meg: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”. Ma úgy tűnik – tette hozzá T. Mészáros András –, hogy Brüszszelben elfeledték ezt a bölcs és előrelátó gondolatot. De Magyarország azon kevesek közé tartozik, akik védik ezt az értéket, s biztató helyzetet teremtett az uniós választás is: az új vezetők lehetőséget kaptak, hogy Európa megosztottságát megszüntessék, és jó, biztonságos irányba vezessék a közösség országait.”
6. Sajtótermék szeptember 11-én megjelent 36. számában „Utcafórumok a városépítésről” címmel tudósít Simó Károly, az Érdi FIDESZ szóvivőjének sajtótájékoztatójáról. Simó kifejti: „A Fidesz–KDNP–Összefogás az egyetlen olyan csapat, amely valós programmal rendelkezik Érd építésére. Az elmúlt 10 évben mintegy 100 milliárd forint pénzügyi forrást hoztunk Érdre és építettük a várost belőle. Mi a várost akarjuk tovább építeni.” továbbá beszámol a város családvédelmi akciótervhez való csatlakozásáról, valamint a bővülő családtámogatási szolgáltatásokról. Az ellenzék vonatkozásában Simó előadja: „Míg a jobboldalt a tettek – új munkahelyek, bővülő gazdaság, jelentős adókedvezmények, rezsicsökkentés – jellemzik, addig a baloldalt a be nem tartott ígéretek.”, továbbá kritizálja dr Csőzik László ellenzéki polgármesterjelöltet és kampánycsapatát a FIDESZ-KDNP-Összefogás pártszövetség képviselőjelöltjét ért támadások miatt. Simó az önkormányzati választásokkal kapcsolatban leszögezi: „Az októberi önkormányzati választás tétje, hogy tovább épül-e a város vagy helyette a folyamatos civakodás és feljelentgetések lesznek-e napirenden”.
7. Sajtótermék szeptember 11-én megjelent 36. számában „Előrelépés az útépítési programban” címmel számol be T. Mészáros András polgármester sajtótájékoztatójáról, melyben a polgármester a Modern Városok Program keretében megvalósult fejlesztéseket mutatja be. T. Mészáros beszámol az iskola- és infrastruktúra-fejlesztésekről, valamint a városba érkezett és a jövőben a városba érkező összegekről. Ezen felül a polgármester beszél a bővülő családtámogatási szolgáltatásokról, valamint az önkormányzatnak adományozott Családbarát Önkormányzat kitüntetésről.
8. Sajtótermék szeptember 11-én megjelent 36. számában „Családbarát Önkormányzat” címmel számol be a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által Érd Megyei Jogú Város önkormányzatának adományozott kitüntetésről. Sajtótermék közli T. Mészáros András polgármester nyilatkozatát, melyben a polgármester kiemeli, hogy ez már a második alkalom, hogy az önkormányzat munkáját ezzel a díjjal ismerik el.
[11] Kifogástevő álláspontja szerint a Sajtótermék a két lapszám tartamát tekintve összességében megbontotta a jelölő szervezetek közötti verseny egyensúlyát, így megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét.
[12] Kifogástevő hozzáfűzte, hogy „a kampányeszköz Ve. 140. §-ban foglalt fogalmának kiemelt eleme, hogy az a választói akarat befolyásolására törekszik, vagy arra szándéktól függetlenül alkalmas. A Ve. 141. § tágan fogalmazza meg a választási kampánytevékenységet, amennyiben annak minősül a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Látható tehát, hogy a kampányeszköz és kampánytevékenység fogalmát a Ve. a választópolgárok oldaláról közelíti meg. Az számít, hogy az adott eszköz, illetve tevékenység alkalmas-e a választópolgárok érzékelésére hatva azok választással összefüggő akaratának befolyásolására.”
[13] Előadta továbbá, hogy a Sajtótermék kifogásolt számaiban az ellenzék jelöltjei csupán egy, míg T. Mészáros András a kormánypártok jelöltje hat cikkben jelenik meg. Az ellenzéki pártok ezekben az írásokban csak negatív kontextusban jelennek meg velük szemben megfogalmazott kritika formájában. Az ellenzéki pártok kritikára adott válaszát, valamint a cikkekben bemutatott fejlesztéseket, eseményeket érintő véleményét Sajtótermék nem jeleníti meg.
[14] Kifogástevő álláspontja szerint külön kiemelendő az egyes lapszámokon belül a cikkek elhelyezése, a szerkesztés módja. Véleménye szerint „a 35. számban a kifogásolt cikkek azt a képzetet kelthetik a választókban, hogy az ellenzék nem kellően kompetens szemben a jelenlegi fideszes városvezetéssel azáltal, hogy az ellenzék tevékenységéről szóló cikk a többi, politikai szereplőt megszólaltató, általuk elmondottakat szemléző cikktől elkülönülve, a másik oldalon jelenik meg, míg a T. Mészáros Andrást megszólaltató cikkek egy oldalon helyezkednek el, a fejlesztésekről szóló cikkek megelőzik a direkt politikai tartalommal rendelkező írásokat. Ezáltal a lapszám a választókban azt a képzetet kelti, hogy az ellenzék nem járulna hozzá jelentősen Érd Megyei Jogú Város fejlődéséhez, sőt mi több, szemben a nagyléptékű beruházásokhoz kapcsolt, az ajánlásokat elsőként összegyűjtő, ezáltal a sikeresség látszatát tükröző polgármesterrel, értelmetlen politikai akciókkal hátráltatja a helyi közösség ügyét.”
[15] Hozzátette, hogy a 36. számban az ellenzék csupán a vele szemben megfogalmazott kritika keretében jelenik meg, míg a kormánypártok jelöltjei a város eredményeihez kapcsoltan, valamint egy direkt politikai tartalmú cikk keretében. A direkt politikai tartalmú cikkben Simó Károly, az Érdi Fidesz szóvivője kifejti: „Az októberi önkormányzati választás tétje, hogy tovább épül-e a város vagy helyette a folyamatos civakodás és feljelentgetések lesznek-e napirenden”. Az ezt követő oldalon található cikkek Érd Megyei Jogú Város eredményeit hangsúlyozzák, ezáltal mintegy illusztrálva a választók számára Simó Károly szavait.
[16] Kifogástevő megállapítja, hogy az írásokban a kormánypártok a város felvirágoztatóiként jelennek meg, míg az ellenzék megjelenítése elmarad, ezáltal ismét a kompetens kormánypárti – inkompetens ellenzéki jelöltek képzetet keltve a választókban. Ezen felül az Érdi Napokról szóló beszámolóban Sajtótermék külön kiemeli a T. Mészáros András által elmondottakat, melyek megegyeznek a kormánypártok kampánytémáival.
[17] Kifogástevő előadta, hogy ezen felül továbbá mindkét lapszám közvetlenül a megvalósult fejlesztésekhez köti T. Mészáros András polgármestert, azt a képzetet keltve a választókban, hogy azok megvalósulásáért a polgármester egy személyben felelős, tovább erősítve a kompetens kormánypárt – inkompetens ellenzék szembeállítást.
[18] Kifejtette, hogy mindkét lapszámban a kifogásolt cikkekkel egy oldalon feltüntetésre kerül T. Mészáros András jelölti minősége, így a polgármesterként való megjelenését átformálva jelöltsége melletti támogató érvekké, tényezőkké.
[19] Kifogástevő hivatkozott továbbá a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú, Kvk.III.37.236/2018/4. számú, Kvk.IV.37.423/2018/2. számú, Kvk.I. 37.435/2018/3. számú, Kvk.I.37.394/2014/2. számú, Kvk.III.37.236/2018/4. számú, Kvk.IV.37.423/2018/2. számú, valamint Kvk.I. 37.435/2018/3. számú, valamint Kvk.I.37.417/2018/2. számú végzéseire.
[20] Kifogástevő álláspontja szerint A Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében időszaki kiadvány esetén a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelményének megsértése akkor állapítható meg, ha az legalább két, egymást követő lapszám vizsgálata alapján fennállt.
[21] Kifogástevő előadta, hogy a kifejtettek alapján ezekből következően T. Mészáros András, valamint a FIDESZ álláspontjának aránytalanul nagymértékű szerepeltetése, továbbá a T. Mészáros András jelölti és polgármesteri minősége közötti határ elmosása és ezáltal a megvalósult fejlesztések személyes érdemeiként történő feltüntetése ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség követelményével.
[22] Kifogástevő mindezekre tekintettel kérte a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján megfelelő bírságot szabjon ki a jogsértő részére.
[23] Kifogástevő maximális összegű bírság kiszabását tartotta indokoltnak a korábbi kampányokban is megjelent jogsértés, a lapszámokon átívelő tendenciózus nagymértékben aránytalan megjelenítés, valamint a nagy számban ingyenesen terített sajtótermék által az érintettek széles köre miatt.
[24] A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság a 27/2019. (IX.17.) számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolásában megállapította, hogy összességében a megjelölt híradások, tudósítások a helyi közösség életét érintő eseményekről tényszerűen számoltak be, amelyekkel kapcsolatban az önkormányzat, illetve a polgármester szerepeltetése okszerű és indokolt volt. A cikkekben nem jelent meg olyan tartalom, amely a Ve. alapelve sérelmét megalapozó módon összemosná a jelölti minőséget a polgármesteri tisztséggel.
[25] A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság álláspontja szerint a polgármester hiába domináns szereplője mindkét lapszámnak, ezen megjelenések mögött mindig megtalálható a helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, így a két lapszám tartalmát tekintve, összességében nem bontotta meg a jelölő szervezetek közötti verseny egyensúlyát, így nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[26] Beadványozó 2019. szeptember 19-én 14 óra 32 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság határozatával szemben.
[27] Beadványozó a Kifogástevőhöz hasonlóan előadta, hogy a Sajtótermék két kifogásolt lapszáma több cikkben beszámolt a településen megvalósult fejlesztésekről, amelyekben minden esetben elhelyezte T. Mészáros András polgármester, a fejlesztésekről alkotott véleményét. Ezzel szemben az ellenzéki pártok csupán egy cikkben jelennek meg, a fejlesztésekkel kapcsolatos álláspontjuk nem jelenik meg. Emellett a Sajtótermék valamennyi, fejlesztéseket bemutató számában a fejlesztésekkel egy oldalon közölt a polgármester jelöltségével kapcsolatos híreket.
[28] Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria a Városkép című önkormányzati lap vonatkozásában megállapította, hogy az egyes, kizárólag egy jelölő szervezethez tartozó jelöltek és megvalósult, vagy folyamatban lévő fejlesztések együttes szerepeltetése alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek közötti egyenlőséget, melyhez nem szükséges a jelölti minőség feltüntetése.
[29] Beadványozó továbbá hivatkozott a Kifogástevő által is idézett kúriai gyakorlatra: a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú, valamint a Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozataira.
[30] Beadványozó álláspontja szerint az önkormányzati lapoknak különös gondossággal kell eljárni a helyi közösséget érintő aktualitásokról szóló tudósítások során, hiszen az esélyegyenlőség alapelvének megsértését nem csak a direkt politikai tartalmak, hanem a jelöltek és fejlesztések együttes szerepeltetése, valamint a prominens szereplők túlzott mértékű szerepeltetése is megalapozhatja.
[31] Beadványozó kiemelte, hogy az esélyegyenlőség vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a cikkek T. Mészáros András jelöltségével foglalkozó cikkek mellett, azokkal egy oldalon jelentek meg, ezáltal a választók számára közvetlen kapcsolatot vonva a polgármester jelöltsége, valamint a kerületi eredmények között. Beadványozó álláspontja szerint ezt a hatást erősíti továbbá az a tény is, hogy a kifogásolt cikkekben szinte csak kormánypárti önkormányzati képviselők jelennek meg, továbbá, hogy a Sajtótermék 36. számában a hirdetéseket tartalmazó oldalakon túl szinte minden második oldalon megjelenítette T. Mészáros András polgármestert, amelyek más fejlesztéseket, eseményeket, megnyitókat mutatnak be.
[32] Beadványozó továbbá azt is kifogásolta, hogy a TVB határozatában nem foglalkozott az egyes kifogásolt cikkekkel, csupán összességében állapította meg, hogy azok a helyi közösséget érintő aktualitásokról tudósítottal, határozatát nem indokolta kellő mértékben. Beadványozó álláspontja szerint ez felveti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés második fordulatának sérelmét.
[33] Beadványozó a fent kifejtettek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Veszprém Megyei TVB 27/2019. (IX. 17.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtassa meg, a kifogásnak teljes terjedelemben adjon helyt, továbbá állapítsa meg, hogy a Maraton Lapcsoport Multivízió Kft. által kiadott Érdi Újság megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelményét, a jogsértőt a jogsértéstől tiltsa el, továbbá szabjon ki maximális összegű bírságot, tekintettel a jogsértés súlyára és az érintettek széles körére.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[34] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[35] A fellebbezést a Magyar Szocialista Párt nyújtotta be, és a jogorvoslati kérelemben feltüntetésre került székhelye (1073 Budapest, Erzsébet krt. 40-42.), bírósági nyilvántartási száma (01-02-0000564), továbbá az, hogy a másodfokú eljárásban a szervezetet Varga András meghatalmazott képviseli.
[36] A Nemzeti Választási Bizottság ellenőrizte, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett Magyar Szocialista Párt nevében eljáró személy jogosult volt-e a szervezet képviseletére és a fellebbezés benyújtására.
[37] A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai szerint a Magyar Szocialista Pártnak három önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője van: Tóbiás József pártigazgató, dr. Tóth Bertalan elnök és Dr. Szakács László elnökhelyettes. A Nemzeti Választási Bizottság a választási informatikai rendszer adatait is vizsgálta, tekintettel arra, hogy a Ve. 4. melléklete szerint az tartalmazza a jelölő szervezet által meghatalmazott személyeket.
[38] A Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint a meghatalmazott a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat Ve.-n túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. 6:11. §-a határozza meg a képviselet fogalmát, amely szerint a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. A Ptk. 6:15. §-a rendelkezik a meghatalmazásról, amelynek (1)-(3) bekezdései szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
[39] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási informatikai rendszerben szerepel Varga András, mint a Magyar Szocialista Párt képviseletére jogosult, azonban a jelölő szervezet nevében való eljárási jogosultsága korlátozva van, kizárólag a Pest megyei Érd településen jogosult a választási szervek előtt a jelölő szervezet képviseletére.
[40] A választási informatikai rendszer adatai szerint a jelölő szervezet törvényes képviselőin túl Heringes Anita jogosult a szervezet képviseletére területi korlátozás nélkül, kifejezetten Veszprém megye illetékességi területére szűkítve a jelölő szervezetet Hartmann Ferenc jogosult képviselni.
[41] A szervezet nevében a fellebbezést benyújtó Varga András a választási informatikai rendszer adatai szerint kizárólag Érd város illetékességi területén működő választási szervek előtt jogosult a szervezet képviseletére, vagyis jogosult az érdi szavazókörökbe a szervezet nevében szavazatszámláló bizottsági tag delegálására, a helyi választási bizottsághoz kifogás benyújtására, illetve a választási bizottság döntésével szemben fellebbezés elterjesztésére. Ezen illetékességi kört túllépve azonban a választási eljárásban nem jogosult eljárni a szervezet nevében. Ilyen módon nem volt jogosult a szervezet nevében a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság előtt a szervezet képviseletére és a TVB határozatával szemben fellebbezés előterjesztésére. Ezt a jogosultságát a jogorvoslati kérelemhez csatolt eseti meghatalmazás is megalapozhatta volna valamely eljárni jogosult képviselő részéről, azonban ilyen mellékletet a fellebbezéshez Beadványozó nem csatolt.
[42] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[43] Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Varga András Veszprém megye illetékességi területét magába foglaló meghatalmazás hiányában nem volt jogosult a fellebbezési eljárás során a fellebbezést benyújtó jelölő szervezet képviseletére, ezért az általa benyújtott jogorvoslati kérelmet, mint nem az arra jogosulttól származót a Bizottság a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[44] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontján, a 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 301. §-án, a 4. mellékletén, a Ptk. 6:11. §-án és 6:15. §-án, a Pp. 325. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke