A Nemzeti Választási Bizottság
402/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] A Beadványozó 2019. szeptember 19-én 15 óra 13 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Szolgáltató) és az annak részeként működő Magyar Távirati Iroda (a továbbiakban: MTI) ellen.
[2] Beadványozó jogorvoslati kérelmében kifejtette, 2019. szeptember 16. napján Szolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a Ve. 208. §-a alapján alkalmazni rendelt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (1) bekezdése és 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt hírek és tudósítások szolgáltatásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos kötelezettségét, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában rögzített, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget.
[3] Előadta, hogy Szolgáltató az Országos Sajtószolgálat Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) 14.3 pontja alapján a Magyar Szocialista Párt két sajtóközleményének kiadását is megtagadta bizonyítékként csatolt, 2019. szeptember 16. napján megküldött levele alapján. A Szabályzat 14.3. pontja alapján ugyanis „a közlemény nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”.
[4] A megtagadott közlemények szövegét az alábbiak szerint jelölte meg:
„Reagálás Orbán Viktor rádiós nyilatkozatára
Miniszterelnök úr, ön is osztja a zuglói párttársa véleményét miszerint egy politikus akkor alkalmas bármilyen poszt betöltésére, ha "egyéni vagyonosodás célját szolgáló tevékenységet" végez?
Kiadó: MSZP Országos Központ”, illetve
„Csak Kövér László fejében dúl háború
Kövér László ismét jó ritmusérzékkel kezdett el olyan ostoba dolgokról beszélni, mint hogy az ellenzék felfordulást és polgárháborút akar. Mindezt ugyanis az a házelnök mondja, akinek a pártja hatósági eszközöket vet be az ellenzékiekkel szemben, politikai nyomással rendelte ki a rendőrséget a VIII. kerületi ellenzéki kampányközpontba, és akinek a párttársa, Gulyás Gergely képes volt megfenyegetni valamennyi budapestit.
Ha valaki felfordulást akar, az csakis a Fidesz, hiszen azért fenyegeti folyamatosan az ellenzéket és a választókat, mert félti a hatalmát. Vele szemben az ellenzék viszont szabad városokat akar, olyan vezetéssel, amely a félelemkeltés és a fenyegetések helyett az együttműködésben hisz.
Kövér Lászlónak az alaptalan vádaskodás helyett inkább arra a kérdésre kellene felelnie, hogy egyetért-e a zuglói párttársával, aki szerint egy politikus akkor alkalmas bármilyen poszt betöltésére, ha "egyéni vagyonosodás célját szolgáló tevékenységet" végez?
Kiadó: MSZP Országos Központ”.
[5] Beadványozó álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy „a fenti két közlemény gyakorlatilag saját szavaival szembesíti, Kövér Lászlót és Gulyás Gergelyt, valamint Kovács Balázs szavaival Orbán Viktor miniszterelnököt, így személyhez fűződő jogok megsértése nem történik meg, arra a szöveg teljességgel alkalmatlan”.
[6] Indokolása szerint a szövegekből egyértelműen kitűnik, hogy azok Kövér László, Gulyás Gergely és Kovács Balázs személyiségi jogait a józan ész szabályai szerint sem érinti, ezért a két közlemény kiadásának megtagadása alaptalan, jogellenes volt, így a megtagadások a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmével járt.
[7] Felhívja a figyelmet, Szolgáltató egyoldalúan, objektíve indokolatlan módon, tisztességtelenül szelektál, „cenzúráz” az ellenzéki forrásból származó hírek kapcsán. „Csak így kerülhetett sor arra, hogy a Magyar Szocialista Párt kormánypártokkal szemben kritikus hangvételű közleményeinek kiadása alaptalan indokra való hivatkozással megtagadásra került.”
[8] Álláspontja szerint Szolgáltató közösségi médiaszolgáltató, amely számára törvény teszi feladattá a hírszolgáltatást és a hírekhez történő hozzáférés biztosítását, de ennek ellenére éppen a választási kampányidőszak idején nem jeleníti meg egy ellenzéki párt érdeklődésre számot tartó közleményét.
[9] Előadta továbbá, a jogsértést az is megalapozza, hogy az MTI jogszabálynak nem minősülő Szabályzatára hivatkozva alapozták a megtagadást, amelyet önkényesen értelmeznek és alkalmaznak.
[10] Mindezért a jogsértés tényének megállapítása mellett kéri a Bizottságot, hogy Szolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, és kezdeményezze a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság eljárását a törvénysértés miatt.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Nemzeti Választási Bizottság jelen tényállással hasonló ügyben 428/2018. és 673/2018. számú határozataiban hozott döntést, mely határozatai jogorvoslat hiányában emelkedtek jogerőre. A Bizottság fenntartja a korábbi ügyekben kialakított álláspontját, jelen eljárásban az alábbiakat rögzíti.
[12] Beadványozó kifogásában Szolgáltató szervezetén belül működő MTI tevékenységét kifogásolta, mely Szabályzatának megjelölt pontjára hivatkozva megtagadta Beadványozó közleményeinek közzétételét.
[13] Beadványozó által megjelölt szervezeti felépítés az alábbiak szerint helyes. Az Mttv. 2015. január 1-től hatályos 215/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint közszolgálati médiaszolgáltatók a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársasággal történő egyesüléssel megszűnnek. A Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság neve az egyesülést követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságra módosul.
[14] A kifogásban megnevezett MTI tehát valóban Szolgáltató keretében működik, így a kifogás annak közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét támadja.
[15] Az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl hírügynökségi feladatokat lát, amelynek keretében közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában.
[16] Az Mttv. 203. § 31. pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatás, hírügynökségi szolgáltatás, valamint internetes úton elérhetővé tett médiatartalmak szolgáltatása.
[17] A kifogásban hivatkozott közlemény közzétételének megtagadását a Szabályzat 14. 3. pontjára alapozta. A Szabályzat I. A szolgáltatás célja alcímében rögzíti, hogy Szolgáltató MTI Országos Sajtószolgálat (OS) elnevezésű szolgáltatása az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített közszolgálati feladat ellátására jött létre az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű, a nyilvánosság számára jelentőséggel bíró közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbítása céljából.
[18] A Szabályzat III. A szolgáltatás igénybevételének feltételei alcíme alatti 5. pont szerint az OS szolgáltatásait a 3. pontban meghatározott jogosultak előzetes szerződéskötést követően vehetik igénybe. Ugyanezen alcím 9. pontja szerint az OS Szolgáltatás kizárólag az OS Szabályzat, mint általános szerződési feltételek szerint vehető igénybe.
[19] Jelen ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnak az előzményekhez hasonlóan abban kellett állást foglalnia, hogy Szolgáltató Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladata alapján biztosított szolgáltatás – amely csak erre irányuló polgári jogi szerződés alapján vehető igénybe – teljesítésével összefüggésben tanúsított magatartására a Ve. hatálya kiterjed-e.
[20] A Kúria több döntésében is foglalkozott azzal, hogy hogyan vizsgálható a Ve. hatálya alá nem tartozó szervezetek magatartása a választási kampány idején. Ezekben kifejtette, hogy a választási jogviszonyban kizárólag a Ve. szabályai az irányadók, más típusú szabályozás alkalmazására a Ve. felhatalmazása alapján van lehetőség. A Ve. nem szabályozza a hatálya alá nem tartozó szervezetek tevékenységét és eljárását, tehát olyan típusú kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, amely arra utalna, hogy az egyes választásokkal érintett időszakokban a választási eljárásban részt nem vevő állami szervezeteknek alaptevékenységükhöz kötődő feladat- és hatáskörüket a korábbitól eltérően kellene gyakorolniuk.
[21] Önmagában nem kizárt, hogy ezen szervek tevékenysége választási időszakban a Ve. szerinti jogviszonyokat is érintse, azonban a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervek vonatkozásában minden ilyen esetben részletesen kell vizsgálni - az adott tényállás sajátosságaihoz kötődően - a választási jogviszonyok tényleges érintettségét. [Kvk.II.37.398/2014/2. és Kvk.II.37.478/2014/2. számú határozat]
[22] A kifogásban rögzítettekkel ellentétben Szolgáltató tevékenységének vizsgálata során nem lehet eltekinteni az arra irányadó jogszabály, jelen esetben az Mttv. és az OS szolgáltatás teljesítésének részletszabályait meghatározó Szabályzat figyelembe vételétől. Ennek kapcsán hangsúlyozandó, hogy az OS szolgáltatás igénybevételére kizárólag polgári jogi szerződés alapján van lehetőség, ahogyan ezt a Szabályzat III/5. pontja rögzíti, és ebben a szerződésben az OS szabályzat tartalma, mint általános szerződési feltétel jelenik meg.
[23] A kifogásban hivatkozott Ve. eljárási alapelvek megsértését Beadványozó szerint az okozta, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató nem tette közzé közleményét (a Szabályzatot önkényesen értelmezve és alkalmazva). Mivel a közlemény közzétételét Szolgáltató a Beadványozó és közte létrejött polgári jogi szerződés alapján végzi, valójában a kifogás tárgya e szerződés nemteljesítése. Beadványozónak a közszolgálati médiaszolgáltató teljesítésének követeléséhez joga a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:58. §-a szerinti szerződésen alapul, ebből kifolyólag a teljesítés megtagadásának jogkövetkezményeit nem a Ve., hanem a Ptk. 6:183. § szabályozza. A Ptk. 6:183. §-ában foglalt jog érvényesítése nem a választási bizottságokra, hanem bírói útra tartozik.
[24] A kifogás tárgya mindezek alapján polgári jogi kötelem teljesülése, amelynek vizsgálata a választási alapelvek megsértésére hivatkozással sem kényszeríthető ki választási kifogás útján, és értelemszerűen elbírálására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.
[25] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozónak a választási eljárásban számos a Ve.-ben is nevesített kampányeszköz (plakát, szórólap, választási gyűlés) áll rendelkezésére arra, hogy kampánytevékenység folytatásához való jogát gyakorolja.
[26] A korábbi ügyekhez hasonlóan hangsúlyozandó az is, hogy jelen kifogás elbírálása során a Bizottság nem abban foglalt állást, hogy Beadványozó jogosult-e a közleményben foglalt véleményének a szabad terjesztésére, hiszen ez módjában áll. Az azonban, hogy valakinek joga van a véleményéhez, pozitív, illetve negatív kampány folytatásához, legyen ez utóbbi bármilyen sértő másra nézve, nem jelenti azt, hogy pusztán e véleményhez fűződő joga alapján követelheti mások aktív cselekvését a vélemény terjesztésében. A közszolgálati médiaszolgáltatónak ilyen aktív közreműködői kötelezettsége egy szerződéses jogviszony alapján közölt közlemény viszonyában a Ve. alapelveiből sem vezethető le.
[27] A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem.
[28] Mindezek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[29] A határozat a Ve. 215. § d) pontján, a 301. §-án, az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontján, a 203. § 31. pontján, a 215/A. §-án, a Ptk. 6:58. §-án, 6:183.§-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke