A Nemzeti Választási Bizottság
401/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] A Beadványozó 2019. szeptember 18-án 15 óra 37 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásáról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. A HVB a kifogást 2019. szeptember 19-én a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Beadványozó jogorvoslati kérelmében kifejtette, hogy a „FIDESZ és KDNP jelölő szervezetek valamint Ughy Attila polgármesterjelölt megsértették a Ve. 144. § (2) bekezdésében fogalt, a szórólapok adattartalmára vonatkozó rendelkezéseit, ettől függetlenül a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, választások tisztaságára és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Ezen felül Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre önkormányzata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt, a jelöltek esélyegyenlőségére vonatkozó alapevet.”
[3] Előadta, hogy „2019. szeptember 16. napján Ughy Attila, a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek polgármesterjelöltje Facebook bejegyzésében olyan képet tett közzé, melyen a saját neve, valamint a 18. kerület hivatalos szimbóluma is látható. A bejegyzésben szereplő kép alkalmas a jelölt és jelölő szervezeteik népszerűsítésére, így kampányeszköznek minősül. A bejegyzés az alábbi internetes hivatkozás alatt érhető el: https://www.facebook.com/ughy.attila.polgarmester/photos/a.647993998590058/2492466744142765/?type=3&theater.” Beadványozó a bejegyzés képernyőfelvételét mellékelte kifogásához.
[4] Álláspontja szerint a szimbólum szerepeltetése jogsértő, mivel az önkormányzat a helyi közhatalmat jeleníti meg. Hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez kiadott hivatalos kommentár irányadó bekezdéseire, az Alkotmánybíróság 60/2033. (XI. 26.) AB határozatában kifejtettekre és a Pest Megyei Bíróság 2.Kpk.26.992/2002/2. számú végzésére.
[5] Kifejtette, hogy „a város logójának használata az egyik jelölt/egyes jelölőszervezetek által olyan versenyelőnyt eredményez a jelölőszervezetek számára, amely a többi jelölőszervezet számára behozhatatlan és ez sérti a jelöltek közötti esélyegyenlőséget. Ráadásul a helyi önkormányzati jelképek és a település neve használatának rendjéről szóló Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 36/1995. (XI. 23.9 önkormányzati rendelet 10/C. § (3) bekezdése alapján a logó használatának engedélyeiről az önkormányzat nyilvántartást vezet.” A nyilvántartás internetes elérhetőségének linkjét csatolta. Majd hozzátette, hogy „ez, illetve az önkormányzat döntései alapján, a jelölt illetve a jelölőszervezetek nem rendelkeznek logó-használati engedéllyel. Ez önmagában sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvet.” Megítélése szerint az önkormányzat is jogszabályt sértett, mivel nem lépett fel a jogosulatlan logóhasználat ellen. Hozzátette, hogy „ezt az álláspontot erősíti a Fővárosi Választási Bizottság 162/2019. (IX. 16.) számú határozata.”
[6] Kérte a HVB-t, hogy a Ve. 43. §-a alapján biztosítsa számára nyilatkozattétel lehetőségét.
[7] Fentiekre tekintettel kérte továbbá, hogy a választási bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint a d) pontja szerint szabjon ki bírságot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A Nemzeti Választási Bizottság elöljáróban rögzíti, hogy jelen kifogás tárgya nem a Ve. 151. §-a szerinti, a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat, Beadványozó maga sem hivatkozik egyetlen médiaszolgáltató jogsértésére sem. A kifogásban jogsértőként Beadványozó Budapest XVIII. kerület polgármesterét, illetve jelölő szervezetét a FIDESZ-KDNP-t, valamint Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatát jelölte meg, továbbá a kifogás a Ve. 307/P. § (1) bekezdés szerinti polgármester-választással kapcsolatos jogorvoslati kérelem. Mindezek alapján helytelenül járt el Budapest XVIII. Kerületi Helyi Választási Bizottságának elnöke, amikor tárgyi ügyben a Helyi Választási Bizottság hatáskörének hiányát állapította meg és azt áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Döntésével a fellebbezés lehetőségét is elvonta Beadványozótól, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen csak bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyújtható be.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogásolt Facebook bejegyzést. Elsődlegesen megállapítja, hogy Beadványozó nem csatolt olyan bizonyítékot, hogy a kifogásolt tartalmat plakát vagy szórólap formájában is terjesztették, ezért önmagában az internetes tartalommal kapcsolatban (amely nem hordozóanyag, hanem a közzététel módja) a Ve. felhívott, szórólapokra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
[10] A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a bejegyzés tartalma és közzététele sérti-e a kifogásban megjelölt választások tisztaságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelveit.
[11] A megjelölt bejegyzés „Ughy Attila polgármester” profilján jelent meg. A kérelmezett polgármester a Bizottság álláspontja szerint a közösségi oldalon a profilja alatt megjelentet mind polgármesteri, mind jelölti, mind magánjellegű tartalmat. Az egyes bejegyzések tartalmát ezért, a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatának nyomán az egyes bejegyzések tartalma alapján vizsgálja, figyelembe véve az azok közötti esetleges direkt összefüggéseket, utalásokat.
[12] A sérelmezett bejegyzésen egy aktuális fejlesztéssel kapcsolatos kép látható, a fejlesztési projekt nevének, értékének feltüntetésével, továbbá helyet kap rajta Budapest XVIII. kerületi önkormányzat logója, Ughy Attila polgármester logója és a „MEGCSINÁLTUK. TOVÁBB 18!” jelmondatok. A közzétett képhez a polgármester a „Hajrá 18!” „Tovább 18!” kommentárt adta.
[13] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt tartalom önmagában vizsgálva nem minősíthető választási kampányeszköznek. A polgármester, mint a helyi közhatalmat gyakorló képviselő-testület képviseletére feljogosított személy az önkormányzat által végrehajtott fejlesztéseket közfeladata ellátása körében kommunikálhatja a választópolgárok felé. A bejegyzésben sem szavazásra buzdítás, sem a jelöltként is induló polgármester támogatására való felhívás nem szerepel, illetve nincs közvetlen utalás a polgármester profilján fellelhető egyéb, a választási kampányhoz kapcsolódó bejegyzésekre. A képhez fűzött általános buzdítást tartalmazó jelmondatok önmagukban nem utalnak a választásra, és Beadványozó nem valószínűsítette, hogy a kifejezések nem a települési fejlesztések folytatására utalnak, hanem a polgármester jelenlegi jelölti kampányának termékei, azzal azonosítható, szavazásra felhívó kijelentések.
[14] A közösségi oldalon szereplő profil nem médiatartalom, így annak tartalma műsorfolyamként nem vizsgálható. A profilon belül az egyes bejegyzések közötti összefüggésnek világosnak és kifejezettnek kell lennie, ha ez a feltétel nem teljesül, úgy egy-egy bejegyzés tartalma csak önmagában vizsgálható. Mivel a sérelmezett bejegyzés kapcsán a tartalmi összefüggés a további posztokkal nem állapítható meg, a profilon található, a választási kampány részének tekinthető egyéb bejegyzések nem támasztják alá a támadott konkrét bejegyzés jogsértő jellegét.
[15] A fentiek alapján a bejegyzés tartalma nem lépte túl a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntésében meghatározott, a Kúria későbbi gyakorlatában is alapvetőként kezelt kereteket, amely szerint: „A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.”
[16] A Bizottság álláspontja szerint a polgármester bejegyzése nem volt megtévesztő, azaz a konkrét bejegyzésben elkülöníthetően polgármesteri és nem jelölti minőségében nyilatkozott meg. Ezért nem valósult meg a jogsértés megállapításának az a feltétele, hogy a helyi közhatalom nevében, azzal visszaélve folytasson kampánytevékenységet így megbontva a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, amely megalapozhatná a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat vélelmezett jogsértésével kapcsolatban az alábbi megállapításokat teszi.
[18] Ahogyan azt a Kúria a választási plakátok ügyében több alkalommal is kifejtette, hogy a Ve. zárt szabályrendszert alkot, a választási bizottságok kizárólag a Ve.-nek való megfelelést vizsgálhatják (Kvk.II.37.307/2014/3. számú végzés, Kvk.IV.37.555/2019/2. számú végzés). Jelen esetben Beadványozó az Önkormányzat vonatkozásában valójában a 36/1995. (XI. 23.) önkormányzati rendelet megsértését állítja. Az önkormányzati rendelet megtartatásával kapcsolatos jogvita azonban nem választási ügy, így azzal kapcsolatos jogsértés megállapítására egyik választási bizottságnak sincs hatásköre. Az önkormányzati rendelettel összefüggő jogsértést nem teszi választási üggyé az sem, hogy Beadványozó azzal kapcsolatban felhív egy választási alapelvet.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel a 2018. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályváltozásra is, hivatkozik a 204/2018. számú határozatában kifejtett érvelésre is, amelyben megállapította, hogy a választási eljárás időszakában, a választásokon való részvétel során felmerülő jogszabálysértések nem mindegyike minősül választási ügynek, csak azok, amelyek választásra irányadó jogszabály, illetve alapelv sérelmét jelentik. Az alapelvi sérelem sem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, hogy azt a választási eljárás során, a választás szereplői által elkövetett bármilyen jogszabálysértés megalapozza.
[20] A Bizottság jelen esetben is alkalmazandónak tartja korábbi határozatának azt a megállapítását, amely szerint egyetlen esetben vizsgálható a választási jogszabálysértés az önkormányzati szabályozással ellentétes magatartás kapcsán. A Ve. 144. § (6) bekezdése szerint „A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni”. Amennyiben az önkormányzat a közterülethasználatról rendeletet alkot, úgy az abban foglalt szabály megsértése egyúttal választási jogsértésnek is minősülhet. Ezen túl azonban más önkormányzati rendeleti szabályozás betartásának vizsgálata nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe.
[21] Mindezek alapján a kifogás elutasításának van helye a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata tekintetében is.
[22] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 208. §-án, a 213. § (1) bekezdése, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke