A Nemzeti Választási Bizottság
400/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a V. Z. P. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 18-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), amelyet az FVB még ezen a napon, 17 óra 18 perckor megküldött a Nemzeti Választási Bizottság részére, mellékelve az FVB elnökének levelét a Nemzeti Választási Bizottsághoz történő áttételről.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy a Dunakeszi Post elnevezésű, internetes sajtótermékben 2019. szeptember 15-én „A hétvégi gyermekorvosi rendelésről kérdezik a dunakeszieket” címmel jelent meg egy cikk. Ezen cikk a szeptember 13-15. között zajló Dunakeszi Feszt elnevezésű rendezvényen az önkormányzati sátornál található egyik pultra hívja fel a figyelmet, melynél az önkormányzat a hétvégi gyermekorvosi ügyelet bevezetésének lehetőségéről kérdezi kérdőív útján a rendezvényre kilátogatókat, az ügyben, hogy hétvégente egy nap hosszabban, vagy mind a két napon, de rövidebb időben legyen gyermekorvosi rendelés Dunakeszin.
[3] Előadta, hogy a cikk megszólaltatja Sipos Dávidot, a városi programiroda vezetőjét a témában, majd „a cikk végén kifejezetten kiemeli, hogy a megszólaltatott Sipos Dávid indul a választáson, kifejezetten jelölti minőségében hivatkozik rá („Az ősszel egyéni képviselőnek is induló Sipos Dávid…”), s egy kampányígéretként értelmezhető a gyermekorvosi ügyelet, mely a jelölt szerint „2020-ban indulhatna”.
[4] Beadványozó kifejtette, hogy a Dunakeszi Post nevezetű internetes sajtóterméket Glenwood Media Kft. adja ki. Beadványozó mellékelte a Dunakeszi Város Önkormányzata és a Glenwood Média Kft. között 2019. május 14. napján, 2019. október 31-ig terjedő, határozott időtartamra, „elektronikus újság megjelenítése és az online jelenlét erősítése” tárgyban kötött vállalkozási szerződést, amely alapján Beadványozó megállapította, hogy „a lap kiadása önkormányzati megbízásból, a szerződés 3.1. pontja szerint havi 718 000 Ft + ÁFA közpénzből történik.” Ebből következőleg álláspontja szerint az internetes sajtótermék kiadására a helyi önkormányzat megbízásából, közpénzből kerül sor, ezért arra az önkormányzati lapokra irányadó, a kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésének a választási alapelveket rögzítő rendelkezése irányadó.
[5] Hozzátette, hogy tekintettel arra, hogy a gyermekorvosi ügyelet kiemelt kampánytéma a városban, az, hogy nevezett sajtótermék „csak a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjét kérdezi meg, különösen, hogy róla még képet is közöl, miközben az ellenzék jelöltje számára nem adja meg ugyanezt a lehetőséget”, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvet.
[6] Kifogásában hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára a kampányhoz kötődő jogegyenlőség kapcsán, valamint kifogása alátámasztására mellékelte a Dunakeszi Helyi Választási Bizottság 10/2019. (VIII. 29.) sz. határozatát, a Dunakeszi Város Önkormányzata és a Glenwood Media Korlátolt Felelősségű Társaság között létrejött vállalkozási szerződést, illetve hét darab, JPEG formátumú képet, amelyek közül hat darabon a sérelmezett cikk látható, a hetediken pedig a valasztas.hu weboldalon megtalálható adatlap Sipos Dávid jelöltről.
[7] A fentiek alapján arra kérte a Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a Dunakeszi Post önkormányzati finanszírozású internetes sajtótermék kiadóját tiltsa el a további jogszabálysértéstől, illetve kötelezze a kiadót határozata rendelkező részének közlésére.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A kifogás nem megalapozott.
[9] A Ve. 140. §-a tartalmazza a kampányeszköz fogalmát, így kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[10] Beadványozó által felhívott cikk 2019. szeptember 15-én került közlésre a Dunakeszi Post című internetes sajtótermékben. A cikk a helyi önkormányzatnak a dunakeszi polgárokkal folytatott konzultációs akciójáról számol be. A konzultáció tárgya a hétvégi gyermekorvosi ügyelet bevezetése Dunakeszin. A helyi önkormányzat munkatársai a Dunakeszi Feszt nevű rendezvényen egy sátoros standon biztosítottak lehetőséget a helyi lakosoknak a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményük kifejezésére, kifejtésére, amelyet egy kérdőív segített. A cikkből rekonstruálható, hogy a Dunakeszi Post tudósítója a rendezvényen járva érdeklődött a sátornál a konzultációról, majd a rendezvényre kilátogató Sipos Dávidot kérdezte a kérdőív céljáról. A cikk itt a megkérdezett személyt a polgármester kabinetfőnökeként mutatja be. Ezután a cikk a gyermekorvosi ügyelet bevezetésének lehetséges költségeit veszi számításba, majd ismét Sipos Dávidot idézi, aki szerint 2020-ban indulhatna a gyermekorvosi ügyeleti rendszer, a már most is működő felnőtt orvosi ügyelet mellett. A cikk itt tartalmaz egy olyan megjegyzést is, amely utal arra, hogy a megkérdezett egyéni képviselőként indul az őszi helyi önkormányzati választáson.
[11] A Kúria korábbi gyakorlata szerint a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését, azaz tény, vagy akár csak látszat, a választási kampányban semleges pozícióját feladva egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel [Kvk.I.37.416/2018/3. számú határozat]
[12] A Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 4. pontja alapján az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz tartozik. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról.
[13] A sérelmezett cikk egy a működő, törvényben rögzített feladatát végző helyi önkormányzat tevékenységéhez kötődő eseményről tudósít. Ennek során a tudósító megkérdezi a polgármester kabinetfőnökét, aki tisztségénél fogva további információkkal rendelkezik az esemény céljáról, az ehhez kapcsolódó tervekről. A cikkben ugyan megemlítésre kerül egyéni választókerületi jelöltsége, de a Bizottság álláspontja szerint e minősége és az általa adott tájékoztatás között nem mutatható ki érdemi kapcsolat. Sipos Dávid ugyanis semmilyen utalást nem tett a választásra, az általa elmondottakat nem választási programjaként ismertette, hanem az önkormányzat tevékenységéről számolt be, ezen túl pedig nem került megjelölésre sem az egyéni választókerülete, sem az, hogy melyik párt támogatásával, vagy függetlenként indul-e a választáson. Az önkormányzati lapban megjelent cikk a helyi önkormányzat életében időbeli és helyi aktualitással bírt, más helyen és időpontban való megjelenése az aktualitás szempontjából értelmezhetetlen.
[14] A Bizottság megállapítja, hogy a Dunakeszi Post által megkérdezett Sipos Dávid, Dunakeszi polgármesterének kabinetfőnöke ezen minőségében, a hivatali feladatának ellátásával, a helyi önkormányzat törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatosan nyilatkozott a Dunakeszi Post megkeresésére, ennél fogva a választási eljárás jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó követelményének megítélése szempontjából nem bír relevanciával, a tájékoztatás nem minősíthető kampányeszköznek.
[15] Az esélyegyenlőség alapelvi követelménye érvényesülésének vizsgálata a különböző típusú médiatartalmak vonatkozásában eltérő módszert igényel. A médiaszolgáltatások vonatkozásában már a korábbi választási eljárási (1997. évi C.), illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló (1996. évi I.) törvény alapján a joggyakorlat azt a vizsgálati szempontot alakította ki, hogy az egymással összehasonlítható műsorszámokat, műsorfolyamot kell figyelembe venni, nem pusztán egy, vagy néhány kiragadott műsorszámot, méghozzá az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban [Kvk.III.37.202/2006/2., Kvk.IV.37.214/2006/2.]. Ezt a gyakorlatot később a Kúria is megerősítette [Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.]. A Kúria gyakorlata a későbbiekben akként változott, hogy a médiaszolgáltatások vonatkozásában az esélyegyenlőség követelménye időbeli érvényesülésének vizsgálatát egy közszolgálati médiaszolgáltatás kapcsán nem csak a kampányidőszak egészében, hanem már átfogó részében is indokoltnak találta [Kvk.I.37.353/2018./2.]. A későbbi bírói gyakorlat a műsorfolyam, illetve az abban foglalt műsorszámok számosságára és jellegére tekintettel már ennél rövidebb időszakokat is vizsgált, az azonban nem változott, hogy a vizsgálat során műsorfolyamot, azaz több műsorszámot kell figyelembe venni [Kvk.I.37.572/2019/2.].
[16] Míg a médiaszolgáltatások vonatkozásában az érdemben vizsgálható műsorfolyam kiterjedtségét, az abban lévő vizsgálható műsorszámok számát a bírói gyakorlat alakította ki, az időszaki kiadványok vonatkozásában 2018. szeptember 1-jétől már a Ve. határozza meg, hogy legalább két egymást követő lapszám vizsgálata alapján lehet csak a benyújtott bizonyítékok alapján megállapítani az esélyegyenlőség sérelmét [152. § (4) bekezdés)].
[17] A Dunakeszi Poszt elektronikus sajtótermék, amelynek vonatkozásában a Ve. 152. § (4) bekezdése nem értelmezhető, más rá vonatkoztatható speciális szabály pedig nincs a Ve.-ben. Az elektronikus sajtótermékek ugyanis alapvetően olyan dinamikusan változó médiatartalmak, amelyek vonatkozásában nem lehet lapszámokról beszélni. A leglátogatottabb elektronikus sajtótermékek akár napon belül több tízszer is változhatnak, új cikkek, tartalmak jelennek meg rajtuk, mások hátrébb sorolódnak vagy eltűnnek. A Dunakeszi Poszt egy olyan sajtótermék, ahová napi rendszerességgel kerülnek fel az új hírek. A Beadványozó által hivatkozott hír mellett is láthatóak további szeptember 15-i, 16-i bejegyzésű cikkek is. Az ilyen dinamikusan változó médiatartalmak a Bizottság értékelése szerint jellegük alapján közelebb állnak a lineáris médiaszolgáltatásokhoz, semmint a nyomtatott sajtótermékekhez, ennél fogva az esélyegyenlőség vizsgálata is egy hosszabb időszakban, semmint egyetlen időpillanatban élő – és egyébként meglehetősen körülményesen rögzíthető, bizonyítható – komplett tartalom alapján vizsgálható. A Bizottság álláspontja szerint elektronikus sajtótermékben közzétételre került egyetlen cikk és az abban megjelenő tartalom kizárólag abban az esetben lehet önálló vizsgálat tárgya, ha kimutatható olyan egyedi körülmény, ami azt megalapozza, így pl. szavazás napja előtti összefoglaló tudósítás az adott választókerületben induló jelöltekről. Jelen esetben Beadványozó ilyen egyedi körülményre nem mutatott rá, jelen választási eljárás kampányából még több mint három hét van hátra, így elegendő idő áll a médiatartalom-szolgálató rendelkezésére, hogy amennyiben a választásról tudósítani kíván, úgy azt egy behatárolható időtartamon belül a Ve. alapelveinek megfelelően tegye.
[18] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 140-141. §-án, a 151. §-án, 152. § (4) bekezdésén, a 220. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a Mötv. 13. § (1) bekezdésén, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke