A Nemzeti Választási Bizottság
399/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 178/2019. (IX. 16.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 14-én 15 óra 47 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), arra hivatkozással, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya megsértette a választási eljárásáról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített alapelveket.
[2] Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy „Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter (https://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/a-miniszter/hirek) 2019. szeptember 12-én tartott kormányinfón több, a választási eljárás szempontjából jelentős kijelentést tett. A miniszter elmondta, hogy: „Ami meg pedig a konkrét vádakat illeti Tarlós István azért lehetett rendkívül eredményes főpolgármestere Budapestnek, mert együttműködött a Kormánnyal (…) a kormánnyal a főváros együtt tudott működni. Az, hogy Karácsony Gergely erre láthatóan és előre rögzítetten nem képes, ez semmi mást nem bizonyít, mint hogy ő alkalmatlan a főpolgármesteri tisztségre (…) ez semmi másról nem szól, mint az ő (Karácsony Gergely) alkalmatlanságáról.” (31. perctől) Majd később hozzátette: „Ezért Karácsony Gergely alkalmatlan Budapest főpolgármesterének.” (31:10 perc). (…) Kifogásolta továbbá azt is, hogy a miniszter Karácsony Gergely ellenfele, Tarlós István vonatkozásában is fogalmazott meg gondolatokat, eszerint „Én azt mondtam, hogy miután Tarlós István alkalmas főpolgármester…” (32 perc).” Bizonyítékként csatolta a sérelmezett Kormányinfó internetes elérhetőségének linkjét is.
[3] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmével kapcsolatban rögzítette, hogy sem Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek, sem a Kormánynak nincs olyan kötelezettsége, ami alapján a választási kampányba be kellene avatkozniuk vagy a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységet kellene végezniük. A kifogásban megjelölt cselekmény a Ve. 44. § (3) bekezdése alapján köztudomású tény, alkalmas a választói akarat befolyásolására. Hivatkozva a Ve. 142. §-ára, előadta, hogy nincs olyan jogszabályban meghatározott feladata sem Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek, sem a Kormánynak, ami alapján a választás tisztaságát sértve a Kormány semleges pozícióját feladva kampánytevékenységet kellene végeznie Tarlós István érdekében, Karácsony Gergellyel szemben. Álláspontja alátámasztása érdekében hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.478/2014., a Kfv.III.37.399/2014. és a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatában kifejtett álláspontjára.
[4] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése tekintetében hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.I.37.394/2014/2. és a Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozatára. Megjegyezte, hogy természetesen Gulyás Gergelynek alapvető emberi joga a véleménynyilvánításhoz való jog. Nem jelentene problémát az sem, ha Gulyás Gergely pártpolitikusi minőségében, politikai kommunikációhoz fűződő alapvető jogát gyakorolná, egy főpolgármester-jelölttel együtt kampányolna, és saját szimpatizánsait az ő támogatására szólítaná fel. Azonban véleménye szerint Gulyás Gergely a sérelmezett esetben a Kormányinfón kifejezetten a Kormány képviseletében a Kormány álláspontját ismertette, a Kormány véleményét közölte a közvéleménnyel hivatalos keretek között: tette mindezt Magyarország hivatalos címere mellett, megerősítve a választópolgárokban keltett azon benyomást, hogy nem Gulyás Gergely pártpolitikus, hanem Magyarország Kormánya nyilvánított véleményt, és tett hitet az egyik főpolgármester-jelölt támogatása mellett.
[5] Megítélése szerint a Kormányinfó a közhatalmat gyakorló kormány álláspontjának ismertetésére szolgál. Ezen az eseményen Gulyás Gergelynek a Karácsony Gergelyt negatív, Tarlós Istvánt pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a Kormány álláspontjának ismertetésétől és erre a bizonyítékként megjelölt videó szerint a Miniszter nem is törekedett. Mindezek alapján nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontjaként értelmezhető, amely közhatalmat gyakorol, és amely így elfogulttá vált az egyik jelölt vonatkozásában. Beadványozó hivatkozott a közhatalmat gyakorló szervekkel kapcsolatos követelményekre idézve a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozatát.
[6] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével kapcsolatban Beadványozó előadta, hogy Kormány azon jogát, hogy az általa hozott döntésekről tájékoztassa a lakosságot, olyan módon gyakorolta, hogy abba közvetlenül a kampányt befolyásoló, a jelöltekről alkotott vélemény is bemutatásra került, azaz kampánytevékenységet végzett. Ez utóbbi teszi a joggyakorlást jogszerűtlenné, visszaélésszerűvé, mivel kampánytevékenység folytatására az általa idézett joggyakorlat és érvek szerint a Kormánynak nem lett volna lehetősége. Hivatkozott arra is, hogy Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondottakkal tartalmában azonos nyilatkozatot tett 2019. szeptember 9-én is. Ekkor „egy politikai, és nem közjogi megállapodásnak” nevezte Budapest fejlesztéséről szóló megállapodást, amelyhez hozzá tette, hogy „ilyen értelemben az csak kettejük között (Orbán Viktor és Tarlós István) érvényes.”
[7] Beadványozó szerint Gulyás Gergely azzal is jogsértést követett el, hogy a Kormány nevében, a Kormányinfón tett nyilatkozatai azt a látszatot keltik, mintha Budapest nem kapna fejlesztési pénzeket, illetve a korábbi megállapodásban szereplő fejlesztési forrásokat Budapest nem kapná meg, amennyiben Karácsony Gergely lesz a főpolgármester.
[8] Álláspontja szerint Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a fent részletesen kifejtett tevékenységével megvalósította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak sérelmét.
[9] Mindezek alapján arra kérte az FVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a b) pontja szerint tiltsa el Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert és Magyarország Kormányát a további jogsértéstől, és a d) pontja értelmében szabjon ki bírságot. Felhívta az FVB figyelmét, hogy a Ve. 219. § (1) bekezdése alapján „a bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.”
[10] Az FVB a kifogást a 178/2019. (IX. 16.) számú határozatával elutasította. A határozat indokolása szerint „a miniszter a kormány döntéseiről szóló tájékoztató után újságírók kérdéseire válaszolt.” Az FVB rögzítette azt is, hogy nem tartja megalapozottnak Beadványozó részéről a kifogás alátámasztásában a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.I.37.394/2014/2., valamint Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseinek felhívását, tekintettel arra, hogy azok minden esetben önkormányzati sajtótermékekkel kapcsolatban valamely jelölt megjelenítésének túlsúlyára vonatkozóan kerültek megfogalmazásra. „A kormány döntéseiről szóló tájékoztatás, és az azt követően a sajtó képviselőinek konkrét kérdéseire adott válaszok nem tekinthetőek kampánytevékenységnek, arra a vonatkozó jogszabályokon alapuló feladatellátás keretében került sor, a kifogásban hivatkozott jogszabálysértés nem állapítható meg. A választási alapelvek sérelme nem igazolható, a miniszter, aki egyben politikai vezető, politikai véleményt fogalmazott meg. A sajtótájékoztatón részben a kormány véleményét fogalmazza meg, azonban nem a közhatalom gyakorlójaként nyilvánul meg, nem elkülöníthetően saját politikai véleményt is formált.”
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2019. szeptember 18-án 15 óra 24 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az FVB 178/2019.(IX. 16) számú határozata ellen a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont szerinti jogszabálysértés és b) pont szerinti mérlegelési jogkörben hozott határozat hibája miatt.
[12] Előadta, hogy az FVB jogellenesen zárt ki a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok és érvek közül több Kúriai határozatot, és a Kúria korábbi gyakorlatával ellentétesen értelmezett bizonyos körülményeket, ezáltal nem teljesítette a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét, továbbá rosszul mérlegelte a további bizonyítékokat, amivel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása és a c) pontjában foglalt, a jelöltek közötti esélyegyenlőségre, valamint az e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket.
[13] Az érintettség igazolásaként arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán jelölő szervezet, továbbá az alapügy kifogásának benyújtója, így az ügyben való érintettsége a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozata értelmében megalapozott.
[14] Kifejtette, hogy az FVB azon érve, hogy a Kormány nem alanya a választási eljárásnak helytálló, az az érvelése azonban, hogy a Kormány tevékenysége nem közhatalmi tevékenység, hibás. Ennek kapcsán idézte a Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozatot és kifejtette, hogy a Kúria összekapcsolta a közhatalmi pozíciót betöltő Kormányt és az általa adott tájékoztatást, sőt, a tájékoztatási jogát kifejezetten az Alaptörvényben meghatározott feladatkörével indokolta. Idézte az Alaptörvény 15. cikkét és előadta, hogy az a Kormányt kifejezetten közhatalmi jogosítványi alapján határozza meg.
[15] Kifejtette, hogy kifogásában nem azt állította, hogy a Kormányinfó közhatalmi tevékenység volna, hanem azt, hogy a Kormány, mint közhatalmat gyakorló szerv által folytatott tájékoztató tevékenység az állampolgárok felé közhatalmat jelenít meg, ezért állítható tevékenysége párhuzamba a Kúriának a helyi önkormányzati lapok kapcsán kidolgozott joggyakorlatával. Ezért hibás volt az FVB-nek az a döntése, amely alapján az általa e tárgykörben felhívott végzések tartalmát figyelmen kívül hagyta.
[16] Előadta továbbá, hogy bizonyos tevékenységek, amelyek egyébként jogszerűek a választási kampányidőszakon kívül, nem feltétlenül azok a kampányidőszak alatt. Idézte a Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozatot és kifejtette, az, hogy Gulyás Gergely olyan véleményt fogalmazott meg, ami negatív színben tüntet fel egy politikust nem kifogásolható a választási kampányidőszakon kívül, választási kampányidőszakban viszont igen, mivel a Kormány kötelezettsége, hogy független maradjon.
[17] Álláspontja szerint az FVB helytelenül hivatkozott arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter magánvéleményt fogalmazott meg, mivel a kérdés „Ön szerint…” fordulattal kezdődött. Idézte az FVB határozatának 7. oldalán kifejtett álláspontot és előadta, hogy a jogellenes magatartást az okozta, hogy az állítólagos magánvélemény nem volt elkülöníthető a Kormány véleményétől.
[18] Megítélése szerint az, hogy a Gulyás Gergely által állítottak nem különíthetők el attól, amit a Kormány nevében állít, önmagában is jogellenes, mivel a közhatalmi jogosítványokból fakadóan tartott kormányzati tájékoztatás, amely a Kormányinfón történik, közhatalmi jelleget kölcsönöz az ott elmondott bármilyen nyilatkozatnak.
[19] Álláspontja szerint „súlyosan sértené a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét elvét, ha kampányidőszakban a Kormányinfót tartó kormánytag szabadon és „észrevétlenül” cserélgethetné, hogy éppen a Kormány képviseletében szól, vagy magánvéleményét közli”.
[20] Beadványozó szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által elkövetett jogsértés abban áll, hogy a közhatalmi tevékenységével összefüggő tájékoztatási tevékenysége során olyan véleményt jelentetett meg az FVB által is elismerten, ami a közhatalmi tájékoztatástól nem volt elkülöníthető. Mindez a Kormányt elfogulttá teszi az egyik főpolgármester-jelölt vonatkozásában, ezzel sértve a Ve. által rögzített választási alapelveinek a kampányidőszakban különösen védendő és érvényre juttatandó körét.
[21] Beadványozó rögzítette, hogy a kifogásában írtakat teljes egészében fenntartja, beleértve az abban foglalt joghátrányok kiszabása iránti igényt is. A kifogást fellebbezéséhez is csatolta.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[22] A fellebbezés nem alapos.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 301. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választási eljárásában is alkalmazni rendelt 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettségre való hivatkozását és a fellebbezést érdemben vizsgálta.
[25] A fentiekben hivatkozott tényállás szerint a kifogás Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek (a továbbiakban: Miniszter) és a Kormánynak a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja általi megsértését a Miniszternek a 2019. szeptember 12-én megtartott Kormányinfón elhangzott kijelentéseivel kapcsolatban állítja. Fontos kiemelni azt, hogy a kifogás a Kormányinfón újságírói kérdésre adott miniszteri válaszoknak csak bizonyos részleteit ragadja ki, anélkül, hogy a Miniszter által elmondottakra a teljes szövegkörnyezet alapján tekintene. Tekintettel arra, hogy a Bizottságnak a tényállás teljes körű felderítése alapján kell lefolytatnia az első fokú eljárás felülvizsgálatát és a kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján a 2019. szeptember 12-i Kormányinfó teljes felvétele rendelkezésére áll, a jogorvoslati kérelemben írtakkal ellentétben teljes egészében vizsgálja a sérelmezett riportot. Mindez azt jelenti, hogy a bizonyítékként megjelölt videón – helyesen – 31:21 perctől 33:45 percig tartó részt elemezte, kiemelten a jogorvoslati kérelemben megjelölt kijelentéseket.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében is foglalkozott a Kormány választási kampány idején kifejtett tevékenységének jogi értékelésével. A Kvk.V.37.620/2019/2. számú végzésben rögzítésre került, hogy „a Kúria eseti döntéseiben azonosan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Kormány nem alanya a választási eljárásnak, tevékenysége a kampányidőszakban ugyanakkor érintheti a választással kapcsolatos viszonyokat, választási időszakban a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységét a kúriai döntések nem minősítették választási kampánynak (Kvk.II.37.478/2014./2., Kvk.II.37.398/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.328/2014/6.).”
[27] A fentiekben idézett döntésekben foglalt megállapításból kiindulva a Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a Miniszter sérelmezett kijelentései hogyan minősíthetőek a hatályos jogszabályi környezetben, azok értékelhetőek-e jogszabályban meghatározott feladat végzése során kifejtett tevékenységnek. Az erre a kérdésre adott válasz alapján ítélhető meg, hogy a kifogásolt magatartás a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, ezáltal a választási szervek által megítélhető magatartás, vagy az a Ve. 142. §-ának hatálya alá tartozik, és mint ilyet a választási szervek nem minősíthetik választási jogsértésnek.
[28] A Kormányinfón Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszterként vett részt és adott tájékoztatást, e tekintetben tehát alapos a fellebbezés érvelése az FVB ezzel ellentétes megállapításai vonatkozásában. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll. A Kormány által az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva megalkotott, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 14. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter, ahogyan arra a riportban is hivatkozik, a Kormány Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős tagja.
[29] A Statútum rendelet 17. § (1) bekezdése részletezi, hogy a Miniszter Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében Budapest főpolgármesterével együttműködve az alábbi tevékenységet látja el:
„a) koordinálja - a turisztikai fejlesztések tekintetében a miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben - a Kormány egységes budapesti városfejlesztési - állami-kormányzati, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztésekre vonatkozó várostervezési, magasépítési, közlekedésfejlesztési, köztér-, közpark-, közút-, egyéb közterület-fejlesztési - tevékenységét, erre vonatkozóan előterjesztéseket készít a Kormány számára, és irányítja a Kormány döntéseinek végrehajtását,
b) a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködésben elkészíti és a Kormány részére benyújtja a Budapestet és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény szerinti más budapesti agglomerációhoz tartozó településeket érintő állami, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseket, valamint a jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a kivitelezési tervek elkészültéig és a kivitelezés megindításáról és a kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig összehangolja és irányítja e fejlesztések előkészítését, tervezését és engedélyeztetését,
c) irányítja - a sportpolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben - a budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a megrendezésre vonatkozó, a nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat,
d) a c) pontban meghatározott tevékenység keretében a Kormány nevében kapcsolatot tart és együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a hazai és nemzetközi sportági szakszövetségekkel, külföldi kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdáival és szervezőbizottságaival, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival és szervezőivel,
e) az a)-d) pontokban meghatározott tevékenységek tekintetében a Kormány részéről összehangolja a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködését,
f) előkészíti az a)-e) pontok szerinti tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályokat.”
[30] A Statútum rendelet 17. § (1a) és (3) bekezdései rögzítik, hogy a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködése érdekében kormányhatározatban meghatározottak szerint Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa működik. A Miniszter a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében a jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a kivitelezési tervek elkészültéig és a kivitelezés megindításáról és a kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig - az egészségüggyel összefüggő építési beruházások kivételével - felügyeli a Budapesten megvalósuló valamennyi állami-kormányzati városfejlesztési beruházást.
[31] A városfejlesztési tevékenységet érintően kiemelendő, hogy a Miniszter feladatkörébe tartozik a budapesti városfejlesztési tevékenység koordinálása, a budapesti agglomerációhoz tartozó településeket érintő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés összehangolása és irányítása, valamint irányítja a budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és megrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat. A Miniszter valamennyi, a Statútum rendeletben Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésével kapcsolatos feladatkörét Budapest főpolgármesterével együttműködve látja el; a rendeletben kifejezetten nevesítésre került, hogy a Kormány részéről a feladatellátás tekintetében a Miniszter összehangolja a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzatának tevékenységét.
[32] A fentiekben részletesen bemutatott jogszabályi háttér alapján, szemben a kifogásban a Ve. 142. §-a kapcsán kifejtett érveléssel, az állapítható meg, hogy a Miniszter a Kormányinfón – a jelen jogorvoslati eljárás keretében vizsgált részében – a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban nyilvánult meg. Figyelemmel arra, hogy a Miniszter adott esetben a jogszabályban nevesített feladata körében járt el, jelen ügyben nincs jogi jelentősége annak a Beadványozó által kiemelt körülménynek, hogy a kifogásolt kijelentés a Kormányinfón hangzott el.
[33] A leírtak alapján a Bizottság megállapítja azt is, hogy a kifogásolt közlés a Statútum rendelet által meghatározott kormányzati tevékenységként értékelhető, ebből kifolyólag az a Ve. 142. §-a alapján nem része a választási kampánynak.
[34] Hangsúlyozza továbbá a Bizottság azt is, hogy a kifogásban sérelmezett közlést az elhangzott kijelentések teljes kontextusában szükséges értelmezni, abból mindösszesen egy-egy szó önkényes kiemelése és annak önmagában való vizsgálata nem lehetséges, éppen ezért vizsgálta a hivatkozott riportot teljes egészében. A Miniszter a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban beszél a Kormány és a mindenkori főpolgármesteri tisztséget betöltő kapcsolatáról. Ennek során az alkalmasság kritériumaként jelöli meg a mindenkori Kormánnyal való együttműködési készséget, illetve az alkalmatlanság jellemzőjeként az együttműködés lehetőségének elutasítását, figyelemmel arra is, hogy az együttműködést bizonyos területeken jogszabály írja elő. Ezen együttműködés felelőse a Kormány oldaláról a Miniszter, ezért a kifogásolt kijelentése a kormányzati teendőitől nem választható el. A közlés szerint a Miniszter az érintett feladatköre szempontjából azt a főpolgármestert tartja alkalmasnak, akivel az együttműködés teljesítés során eleget tud tenni a Statútum rendelet 17. §-ában meghatározott feladatainak, a közös célok megvalósításában, feladatok ellátásában az együttműködéstől elzárkózó főpolgármester pedig akadályát jelenti a feladatellátásnak. Ezt a szakmai álláspontot fejti ki eddigi tevékenységük alapján a főpolgármesteri tisztségért versengők tekintetében. Ezen vonatkozásban kiemelt jelentősége van a Statútum rendelet fentiekben hivatkozott azon rendelkezésének, amely szerint a Miniszternek a fővárossal összefüggő feladatai gyakorlása során a (mindenkori) főpolgármesterrel együttműködésben kell eljárnia, így kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ezen körben tett konkrét kijelentései kizárólag a jogszabályban meghatározott feladatának teljesítése kontextusában értelmezhetők. Mindezek miatt a vizsgált közlés a jelöltek nevesítése ellenére sem értelmezhető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként, hanem a közjogi státusz folytán, jogszabályban meghatározott feladatvégzés során kifejtett tevékenységként, amely viszont a Ve. 142. §-a folytán nem minősül választási kampánynak.
[35] A Kúria a Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésében jelen ügy tényállásához részben hasonló jogorvoslat kapcsán fejtett ki a fentiekkel azonos álláspontot, rögzítve, hogy az „IM a Kormányon keresztül tevékenységét illetően beszámolási kötelezettséggel, így felelősséggel az Országgyűlésnek tartozik, közjogi státuszuk folytán az NVB választójogi jogsértést az IM terhére kormányzati teendőinek ellátásával kapcsolatban nem állapíthat meg. A Levél a mentelmi jog fenntartásának példa nélküliségét állító valótlan tényállítása, illetve annak hangneme ennek következtében nem minősülhet választójogi jogsértésnek.”
[36] A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Miniszter a kifogásban kifejtett tevékenységéért az Alaptörvény 18. cikk (4) bekezdése alapján az Országgyűlésnek és a Miniszterelnöknek tartozik felelősséggel, ebből kifolyólag a Bizottság a jogszabályban rögzített feladata során végzett tevékenységéért választási jogsértést nem állapíthat meg.
[37] Mindezek alapján a Bizottság rögzíti, hogy bár az FVB helyes döntést hozott a kifogás Ve. 220. §-a szerinti elutasításával, az annak alátámasztásául felhozott érvelés nem volt teljes mértékben helytálló. Ahogyan az a fentiekben részletesen kifejtésre került, a Miniszter a Statútum rendeletben nevesített feladatellátásával kapcsolatban kommunikált, és ennek során a közhatalom gyakorlójaként nyilvánult meg, nem saját, hanem a kormányzati álláspontot közvetítette a hallgatóság számára. Szemben az FVB határozatával, a Bizottság részletesen bemutatta, hogy mi az a jogi háttér, amely miatt a kifogásolt nyilatkozat minden eleme, annak időnként éles hangneme ellenére is a jogszabályban meghatározott feladatellátás során végzett tevékenységként értékelhető.
[38] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az FVB határozatát jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[39] A határozat az Alaptörvény 15. cikkén, a 18. cikk (4) bekezdésén, a Ve. 142. §-án, a 213. §-án, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a Statútum rendelet 14. § (1) bekezdés 3. pontján, a 17. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke