A Nemzeti Választási Bizottság
398/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 18-án 14 óra 51 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. szeptember 6. és 17. közötti hírműsoraival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket.
[2] Kifejtette, hogy a Médiaszolgáltató „TV2 Tények című, 18 órakor, főműsoridőben sugárzott „hírműsoraiban” csak és kizárólag a Fidesz-KDNP önkormányzati kampányáról számol be, az ellenzéki jelöltek kampányáról nem esik szó.” Hozzátette, hogy „amennyiben ellenzéki jelöltről szólal meg a fideszes csatorna, azt kizárólag negatívan teszi, ellenreakciónak nem adnak teret. Más jelöltek is folyamatosan tartanak országszerte sajtóeseményeket, ezekről az MTI-ben megjelent tudósításokat és sajtómeghívókat mellékelem.”
[3] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatok, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.
2019. szeptember 6-án:
„Tények 18 órakor: Karácsony ködösít és titkolózik (Zsigmond Barna Pál – Fidesz): Karácsony Gergely főpolgármester jelöltről negatív kampány;
Még több támogatás a falvaknak (Gyopáros Alpár – Fidesz): Választás előtt még több támogatást ad a falvaknak a kormány;
Elegük van a gyűlölködő kampányból (szombathelyi Fidesz): A helyi Fideszt zavarja az ellenzék választási kampánya, természetesen ellenzéki reakció nélkül…”
2019. szeptember 7-én:
„Tények 18 órakor: Összeomlott az ellenzéki összefogás (Kósa Lajos – kampányfőnök, Fidesz): Kósa Lajos véleménye az ellenzékről, ellenreakció nélkül;
Kilencedszer mozdult Újbuda (Hoffman Tamás, polgármesterjelölt, Fidesz): Újbudai fideszes kampány.”
2019. szeptember 8-án:
„Tények 18 órakor: Karácsony nem ismeri Budapestet (Fidelitas) A Fidesz leányszervezetének Karácsony Gergely elleni kampányának bemutatója.”
2019. szeptember 9-én:
„Tények 18 órakor: Csalás Karácsony kampányában? (Kocsis Máté-Fidesz): A Fidesz minden erővel megpróbálja saját listabotrányait rátolni az ellenzék nyolcadik kerületi polgármesterjelöltjére egy fotó alapján. A másik oldalt természetesen nem szólaltatják meg az ügyben.”
2019. szeptember 10-én:
„Tények 18 órakor: Törvényt sérthetett az ellenzék (Kocsis Máté-Fidesz – ellenreakció nélkül);
A csőd szélén áll Zugló (Fidesz) A zuglói önkormányzat ezeket több alkalommal is cáfolta, ez azonban nem kapott helyet a riportban (MTI melléklet);
Újpesten is csal az ellenzék (Fidesz) Helyi fideszes lejáratás, ellenreakció nélkül.”
2019. szeptember 11-én:
„Tények 18 órakor: Újabb bizonyíték a csalásra (Kósa Lajos): folytatódik a nyolcadik kerületi választási ügy, ellenreakció természetesen nincs);
Karácsony újabb választási csalása (Zsigmond Barna Pál-Fidesz): Egy újabb fotó alapján a Fidesz ismét választási csalásról beszél, azonban Karácsony Gergely véleménye hidegen hagyta a „szerkesztőt”…” Beadványozó álláspontja szerint „Ez azért is kifejezetten sérti a Ve.-t, mert ezen a napon derült fény a Fidesz Egerben elkövetett aláírási botrányára, amiről természetesen hallgatott a nívódíjas TV2.”
2019. szeptember 12-én:
„Tények 18 órakor: Házkutatást tartottak az ellenzéknél (Zsigmond Barna Pál – Fidesz): A nyolcadik kerületi ügy melegen tartása…”
2019. szeptember 13-án:
„Tények 18 órakor: Megint nem bírt magával Tordai Bence (Tarlós István): Egyoldalú „tájékoztatás” az említett eseményről;
Átadták Avas új közösségi terét (Miskolci fideszes kampány, Alakszai Zoltán, polgármesterjelölt, Fidesz).”
2019. szeptember 14-én:
„Tények 18 órakor: Tarlós: Karácsony tutyimutyi (Tarlós István – Fidesz): Tarlós István véleménye Karácsony Gergelyről, akit „elfelejtettek” megkérdezni;
Karácsony rejtegeti a számokat (Zsigmond Barna Pál – Fidesz): A zuglói önkormányzat ezeket közleményben cáfolta, ez azonban nem kapott helyet a riportban (MTI melléklet).”
2019. szeptember 15-én és 16-án: „Nem volt választási hír, Ezeken a napokon ellenzéki jelöltek természetesen tartottak sajtóeseményeket.”
2019. szeptember 17-én:
„Tények 18 órakor: Bevándorláspárti ellenzék (Halász János – Fidesz). Ennél a hírnél mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ha a Fidesz-KDNP szerint nem jönnek be migránsok az országba, mert ők megvédik, akkor egy ellenzéki polgármester az általa vezetett városba hogyan tudja őket mégis betelepíteni?”
[4] A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[5] Beadványozó a 2019. szeptember 9. és 13. között elhangzott hírekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a Fővárosi Választási Bizottság időközben nem talált „csalásra” utaló jeleket a napokon át pörgetett nyolcadik kerületi üggyel kapcsolatban, az erről szóló beszámoló azonban kimaradt az érthetetlen okból kifolyólag Tényeknek nevezett műsorból.” Majd kifejtette, hogy „a fentiek alapján látszik, hogy a TV2 ugyanazt folytatja, mint a 2018-as országgyűlési, és a 2019-es Európa Parlamenti választások alatt, vagyis kizárólag a Fidesz-KDNP kampányát segíti és teljes mértékben, szándékosan figyelmen kívül hagyja a választási esélyegyenlőséget.”
[6] Hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2. és Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseiben foglaltakra, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 556/2018., 941/2014. és az 1094/2019. számú határozataira is.
[7] A jogsértés kiterjedt, súlyosan szándékos megvalósulására tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a leírt tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján pedig tiltsa el Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől.
[8] Beadványozó a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján „a jogsértő tevékenység tartós, ismétlődő jellegére, valamint a jogszabálysértés súlyára és szándékosságára tekintettel” a Ve. 2018. § (1) bekezdés d) pontja szerint kérte a törvény szerinti legmagasabb összegű bírság megállapítását Médiaszolgáltatóval szemben.
[9] A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel végezetül azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
[10] A Nemzeti Választási Iroda Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[11] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján Beadványozó kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette.
[12] Álláspontja szerint Beadványozó által támadott hírblokkok egy része, így a 2019. szeptember 6. napján sugárzott a „Még több támogatás a falvaknak”, a 2019. szeptember 7-én sugárzott “Kilencedszer mozdul Újbuda,” és a 2019. szeptember 13-án közzétett “Átadták Avas új közösségi terét” című hírblokkok, valamint a „Mozdulj Újbuda” riport nem esnek a Ve. hatálya alá, mert nem kapcsolódnak az önkormányzati választásokhoz, azok nem egy jelölő szervezet megjelenésének, vagy kampányának részei, hanem a közélet aktuális eseményeiről szóló tudósítások ezért választási bizottsági eljárásnak ezekben nincs helye.
[13] A 2019. szeptember 6-án sugárzott „Karácsony ködösít és titkolózik” c. hírblokk kapcsán megjegyezte, hogy arról is tájékoztatott, hogy Karácsony Gergely kampányol, sőt a vele készült interjúból részleteket is sugárzott, így a kifogás alaptalanul hivatkozik arra, hogy az ellenzéki jelöltek kampányáról nem történt tudósítás. Hozzátette, hogy a 2019. szeptember 8-án sugárzott kifogásolt riport egy önálló szervezet véleményét is közölte az egyik főpolgármester jelöltről. Továbbá a 2019. szeptember 10-én sugárzott „Csőd szélén áll Zugló” c. hírblokk megítélése szerint nem negatív kampány, hanem tájékoztatás Zugló pénzügyi helyzetéről és gazdálkodásáról, míg az „Újpesten is csal az ellenzék” c. hírblokk a pestisrácok egy bejegyzéséről adott tájékoztatás volt. Ezt követően a 2019. szeptember 13., 14. és 17-én közölt kifogásolt riportokkal kapcsolatban is kifejtette álláspontját.
[14] Előadta, hogy a fenti hírműsorszámok közvetítésével Médiaszolgáltató nem a kampányban vett részt, kizárólag a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 38. § (1) bekezdésében és a 230. § 10. pontjában foglalt kötelezettségének tett eleget, amikor a hírműsorszámokban a közélet aktuális eseményeiről adott tájékoztatást.
[15] Megítélése szerint a kifogásban megjelölt időtartamban megadott műsorszámok mennyisége nem alkalmas annak megállapítására, hogy a műsorszerkesztési gyakorlat a Fidesz-KDNP mellett más jelöltek es jelelő szervezeteket mellőzne, hiszen ennek megállapíthatóságát az irányadó teljes időszakra nézve kell megvizsgálni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „2019. szeptember 6., 7., 8., 12., 13., 14. és 17. napján közzétett hírműsorok vonatkozásában választási bizottsági eljárásnak nincs helye, és a 2019. szeptember 15. és 16. napján közzétett hírműsorokban a Kérelmező által sem volt megjelölve a választásokkal kapcsolatos hírblokk, ezáltal a Kérelmező gyakorlatilag 1-2 napra vonatkozóan akarja a jogsértésünket megállapítani.”
[16] Álláspontja szerint a kifogásban „megjelölt 12 napos időtartam 10 műsorszámának megjelenései alapján – amelynek nagy része nem is kapcsolódik a kampányhoz – a szerkesztői szabadság indokolatlan korlátját jelentené a műsorszerkesztési gyakorlatunkat az esélyegyenlőség megsértésének tekinteni.”
[17] Beadványozó által csatolt bizonyítékok kapcsán kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a kifogásban az érintett időszakra vonatkozóan különböző sajtótájékoztatók listáját mellékletként feltűntette, nem jelölte meg konkrétan, hogy mely más jelelő szervezetek érdekei, mely okból szenvedtek csorbát a szerkesztési gyakorlatunk által.
[18] Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdésében, a 139. §-ban, az 19/2019. (VII.29.) IM rendelet 25. §-ában, az NVB 128/2019. és a 296/2019. számú határozatában, továbbá a Kúria Kvk. V.37.683/2019/6. és Kvk.I.37.609/2019/3. számú döntésében foglaltakat.
[19] Összegzésében még egyszer kiemelte, hogy „a kifogás nem alkalmas annak megállapítására, hogy a műsorszerkesztési gyakorlatunkban a Fidesz-KDNP mellett más jelölőszervezetek mellőzése megvalósul, tekintettel arra, hogy ennek vizsgálatát az irányadó teljes időszakra nézve kell megvizsgálni. Ezen kívül a szerkesztői szabadság indokolatlan korlátját jelentené a műsorszerkesztési gyakorlatunkat az esélyegyenlőség megsértésnek tekinteni és a kifogásnak való helyt adás esetén a Nemzeti Választási Bizottság határozatával korlátozná médiaszolgáltató, mint kereskedelmi médiaszolgáltató szerkesztési szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos jogait.” Hozzátette, hogy a kifogás kizárólag a Ve. alapelveinek megsértését említi hivatkozási alapként, melyre önmagában nincs lehetőség hivatkozni, valamint kifejtette azt is, hogy a megelőző választási eljárásban elkövetett jogsértések vizsgálatára sincs lehetőség jelen választás eljárás során.
[20] Fentiekben kifejtett indokok alapján álláspontja szerint a jogsértés megállapítása és a bírság kiszabása iránti kifogás megalapozatlan, ezért kérte annak elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[21] A kifogás nem megalapozott.
[22] A Ve. 301. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a Ve. I-XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) bekezdését a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[23] Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenységét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[24] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[25] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával is.
[26] A műsorfolyamnak két „összetevője” van. Egyrészt a műsorfolyam feltételezi az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat. (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4.) A műsorfolyam másik eleme a vizsgált időtartam. Azt, hogy a választási szerveknek a lineáris médiaszolgáltatást érintő kifogás alapján az összehasonlításra alkalmas műsorszámok tekintetében milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni a vizsgálódást, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében olyan műsorszámot vizsgált, amely naponta csak egyszer, a reggeli főműsoridőben került sugározásra. Erre tekintettel abban az ügyben a két hetes időtartamot tekintette elégségesnek az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében a Kúria az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszámot vizsgált, amely különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezett, így álláspontja szerint ott akár egy napon belül is lehetőség volt a vélemények kiegyensúlyozására.
[27] A Kúria a Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében azt is rögzítette, hogy a műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni. Ennek alátámasztásaként rögzítette, hogy egy naponta többször megjelenő műsorszám hat napon át tartó vizsgálata elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.
[28] A műsorfolyam egyes tartalmi elemeinek vizsgálatát a Bizottság a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú határozatával helybenhagyott 117/2019. számú NVB határozattal egyezően végzi, különös tekintettel a Kúria Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésére.
[29] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések].
[30] A Bizottság idézi a Kúria Kvk.V.37.003/2019/4. számú végzésében foglaltakat, mely megegyezik Kvk.V.37.683/2019/6. számú végzésében írtakkal , miszerint „[a]z önkormányzati és polgármester választás közérdeklődésre számot tartó esemény, így a médiaszolgáltató ezzel kapcsolatos híradásainak a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kereskedelmi médiaszolgáltatókat azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettsége nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, alapjogi szempontból pedig ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható. A kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét”.
[31] A Kúria megjelölt Kvk.V.37.683/2019/6. számú határozata rögzíti továbbá, hogy a „kereskedelmi médiaszolgáltatóra a kampányidőszakra vonatkozóan rótt kötelezettség teljesítésének vizsgálata ennek megfelelően nem végezhető el csupán a kifogásban megjelölt időkeretet illetően, mert az folyamatos kötelezettségnek tekintendő. Ezért önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból kifogással érintett 5 napban nem történt a kérelmező általi médiamegjelentetés, a jelölőszervezet választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja”.
[32] A Bizottság hivatkozva a Kúria előző bekezdésben jelölt végzésére rögzíti, hogy önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból a kifogással érintett 12 napban nem történt Beadványozó által hiányolt médiamegjelentetés, a jelölő szervezetek választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja. Annak megállapítására akkor van törvényes lehetőség, amennyiben a Médiaszolgáltató tevékenységében a mellőzés, vagy annak szándéka az irányadó teljes időszakra fennáll, amely körülmény a jelen esetben nem áll fenn.
[33] A Bizottság fentiek alapján a kifogásban megjelölt szeptember 6-a és 17-e közötti, tizenkét napos időszakban Beadványozó által jelen ügyben jogszabálysértő tartalomként megjelölt 10 adásnapon 10 műsort és ezen belül 19 riportot vizsgált.
[34] A Bizottság a műsorszámok vizsgálata során fentiekre tekintettel értékelte a Beadványozó által bizonyítékként megjelölt riportokat és megállapította, hogy a vizsgált időszakban az alábbi 10 műsorszámban közölt 14 riport hozható összefüggésbe a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekkel.
2019. szeptember 6-án:
Tények 18 órakor: Karácsony ködösít és titkolózik (Zsigmond Barna Pál, a FIDESZ részéről számol be a Karácsony zuglói botrányáról)
Elegük van a gyűlölködő kampányból (szombathelyi FIDESZ riportja)
2019. szeptember 7-én:
Tények 18 órakor: Összeomlott az ellenzéki összefogás (Kósa Lajos kampányfőnök beszél az ellenzéki összefogás nehézségeiről)
2019.szeptember 9-én:
Tények 18 órakor: Csalás Karácsony kampányában? (Kocsis Máté FIDESZ frakcióvezető beszél az ellenzék esetleges törvénysértéséről a kampány kapcsán)
2019. szeptember 10-én
Tények 18 órakor: Törvényt sérthetett az ellenzék (Kocsis Máté FIDESZ frakcióvezető beszél az ellenzék esetleges törvénysértéséről a kampány kapcsán)
2019. szeptember 11-én
Tények 18 órakor: Újabb bizonyíték a csalásra (Kósa Lajos FIDESZ kampányfőnök beszél az ellenzék csalással kapcsolatos ügyéről), Karácsony újabb választási csalása (Zsigmond Barna Pál beszél ugyanebben a témában)
2019. szeptember 12-én
Tények 18 órakor: Házkutatást tartottak az ellenzéknél (Zsigmond Barna Pál a FIDESZ részéről beszél az ellenzék csalással kapcsolatos ügyéről)
Szeptember 13-án
Tények 18 órakor: Megint nem bírt magával Tordai Bence (Tarlós István szólal meg Tordai Bence országgyűlési képviselő provokációja kapcsán), Átadták Avas új közösségi terét (Alakszai Zoltán jegyző és polgármesterjelölt beszél az új sportközpontról)
2019. szeptember 14-én
Tények 18 órakor: Tarlós: Karácsony tutyimutyi (Tarlós István polgármesterjelölt beszél negatív hangnemben Karácsony Gergelyről), Karácsony rejtegeti a számokat (Zsigmond Barna Pál beszél Karácsony Gergely zuglói botrányáról)
[35] Beadványozó által megjelölt további műsorszámokat, így a 2019. szeptember 6-án közölt, „Még több támogatást a falvaknak” című összeállítást a Bizottság nem értékelte figyelembe vehető tartalmúnak, tekintettel arra, hogy abban Gyopáros Alpár kormánybiztos beszél a falvak támogatásáról.
[36] A 2019. szeptember 7-én között kifogásolt „Kilencedszer mozdult Újbuda” című riportban Hoffmann Tamás polgármester számol be egy helyi eseményről, amely tartalma alapján nem minősíthető a választási kampány körében.
[37] A „Karácsony nem ismeri Budapestet” című 2019. szeptember 8-án sugárzott riport kapcsán szintén megállapítható, hogy az Zugló polgármesterével kapcsolatba hozható, negatív hangvételű helyi közügyről történő tájékoztatás a Fidelitas részéről, amely önálló szervezetként indul a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választásán.
[38] A 2019. szeptember 10-én leadott „A csőd szélén áll Zugló” és „Újpesten is csal az ellenzék” című riportok ugyancsak nem köthetőek a választási kampányhoz. Előbbiben Kovács Balázs jelenlegi önkormányzati képviselő beszél, míg utóbbi Horváth Imre, volt MSZP-s politikusról szól.
[39] A szeptember 17-én műsorba került „Bevándorláspárti ellenzék” című híradásban Varga Judit miniszter számol be a Kormány politikájáról a bevándorlás kérdésében.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban megjelölt tartalom alapján megállapította, hogy a fent bemutatott nyolc műsorszám tizennégy riportja értékelhető jelölő szervezet kampányban képviselt álláspontjának bemutatásaként, amely a műsorfolyam hosszúságára, és az egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatására tekintettel nem elegendő sem az esélyegyenlőség, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét megvalósító műsorszerkesztési gyakorlat megalapozásához.
[41] A Bizottság a Kúria fenti [30] bekezdésben ismertetett végzéseiben a kereskedelmi médiaszolgáltatók kampányidőszakban folytatott műsorszerkesztési politikájának értékelésével kapcsolatban meghatározott alapjogi mércét a jelen eljárásban az ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével ąlkalmazta és megállapítja, hogy a kifogásban hivatkozott számú és tartalmú műsorszámok, a megjelölt időintervallumban a kampányidőszak teljes időtartamához viszonyítva nem értékelhetők a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve megsértésének, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében a műsorszerkesztés körben érvényesülő nagyobb szabadság a Beadványozó által feltételezett egyoldalú tájékoztatás esetében is csak más alapjog sérelme esetén lenne korlátozható a Kúria végzéséből következően. Ugyanakkor a jelen esetben ilyen, a szerkesztői szabadság szükséges és arányos korlátozását az adott ügy tekintetében megalapozó alapjogi sérelmet a kifogás nem tartalmaz. Erre figyelemmel a Bizottság álláspontja szerint a szerkesztői szabadság indokolatlan korlátját jelentené a kifogásban megjelölt tíz napos időszakban, négy nap nyolc műsorszámában, négy, tartalmában részben ismétlődő riportja alapján a Médiaszolgáltató műsorszerkesztői gyakorlatát jogellenesnek minősíteni.
[42] A Kúria ugyanezen végzésének fényében a Bizottság rögzíti, hogy Médiaszolgáltatót nem terheli törvényi tájékoztatási kötelezettség a választási eseményekről. Erre figyelemmel a Beadványozó által megjelölt tizenhét, másik jelöltet, vagy jelölő szervezetet érintő sajtóeseményről – melyből a Bizottság nyolc eseményt ítélt a főpolgármesteri választásra tekintettel relevánsnak – való tájékoztatás hiánya önmagában nem képezheti a Ve. alapelveinek sérelmét. Az adott összefüggésben az esélyegyenlőség alapelvének sérelme ugyan érvényesen nem lenne megállapítható ilyen tényállási elemek hiányában, azonban a jelen esetben a fenti [32] bekezdésben foglalt következtetésekre figyelemmel a Beadványozó által a kifogásban megjelölt események és hírek nem voltak alkalmasak az alapelvi sérelem fennállásának alátámasztására.
[43] Kvk.V.38.003/2019/4. számú, jelen ügyben is irányadó végzésében ezek mellett a Kúria kiemelte, „a riportok alanyai kifogást tevőnek nem tetsző, negatív véleménye vagy hangneme nem választójogi kérdés, a véleménypluralizmus érdekében azok közlése a sajtószabadság megvalósítása. A közérdeklődésre számot tartó híreket a médiaszolgáltató szabadon választhatja ki. A hivatkozott MTI közlemények tekintetében ezért a médiaszolgáltatót nem terhelte közzétételi kötelezettség, e körben mulasztás terhére értékelése a szerkesztői szabadsága indokolatlan korlátját jelentené”. A határozat rögzíti továbbá hogy a kereskedelmi médiaszolgáltatóknak azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettségük nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, alapjogi szempontból pedig ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható. A kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét. A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó kifogásában nem jelölt meg olyan hivatkozást sem, amely alapján valószínűsíthető lenne, hogy a szerkesztői szabadság korlátozásának szigorú feltételei a jelen ügyben fennállnak, ilyen alapjogi vonatkozásban is értékelhető levezetés hiányában viszont a kereskedelmi médiaszolgáltatók műsorszerkesztésével kapcsolatos kifogás érdemben nem lehet megalapozott.
[44] A Bizottság megvizsgálta a Beadványozó által mellékletben megjelölt sajtóérdeklődésre számot adó sajtóhíreket és arra a következtetésre jutott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásával azok közvetlen kapcsolatban állnak, így jelen kifogás szempontjából relevánsak.
[45] Jogsértés megállapításának hiányában bírság kiszabása sem merülhet fel, azonban a kifogásban Médiaszolgáltató által az előző választási eljárás során tanúsított magatartását értékelési körbe vonó érvelésére figyelemmel a Bizottság lényegesnek tartja kiemelni a Kúria Kvk.IV.37.609/2019/3. számú végzésében kifejtett azon álláspontját, amely szerint „a bírság kiszabására minden esetben az aktuális választási eljárás kampányidőszakában elkövetett szabályszegés okán kerülhet sor. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. (…) Fogalmilag tehát ezen időszakon belül végezhető választási kampánytevékenység és követhető el kampánytevékenységben való részvétellel okozott jogsértés. Ennél fogva a választási bizottságoknak is az aktuális választási eljárásban van hatásköre a választási szabályoknak való megfelelés és a megállapított jogsértés ismétlődő jellegének vizsgálatára.” Mindezek alapján a Bizottság nem lát jogi lehetőséget a megelőző választási eljárásokban Médiaszolgáltató által elkövetett jogsértések vizsgálatára.
[46] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogását a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[47] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 151. §-án, a 152. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM Rendelet 25. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke