397/2019. NVB határozat - a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

397/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (8360 Keszthely, Béry B. Ádám u. 1. II/4. képviseli: Dr. Weller-Jakus Tamás, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 46/2019. (IX. 16.) számú határozatát – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1] Beadványozó 2019. szeptember 13-án 11 óra 54 perckor kifogást nyújtott be a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Beadványozó kifogásolta, hogy a Keszthelyi Televízióban olyan híradás került megjelenítésre, amelyben Nagy Bálint Sándor, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje szerepel. A Keszthelyi Televízióban ugyanakkor a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) jelöltjeit, polgármesterjelöltjét nem szerepeltetik. Ezt a jogsértő tevékenységet a Keszthelyi Televízió és a Balatoni Krónika közösségi oldalán is folytatják.

[2] Beadványozó előadta, hogy az Egyesület aláírta a Balatoni Krónika kampányszabályzatát, amely meghatározott megjelenést biztosít az Egyesület számára a televízióban. Beadványozó álláspontja szerint az Egyesület polgármesterjelöltjével szemben a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjét folyamatosan szerepeltetik a televízióban, holott nem is ő a település polgármestere.

[3] Beadványozó kifogásában hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú, a Kvk.I.37.394/2014/2. számú, valamint a Kvk.II.38.037/2014/3. számú határozataira, amelyek Beadványozó álláspontja szerint rögzítik, hogy „az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg és választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám, vagy televíziós adás arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőséget.”

[4] Beadványozó álláspontja szerint a Keszthelyi Televízió tevékenysége a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba ütközik, ezért kérte a Zala Megyei Területi Választási Bizottságtól, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján tiltsa el a Keszthelyi Televízió főszerkesztőjét a további jogszabálysértéstől, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján szabjon ki pénzbírságot a Ve. 219. § (1) bekezdésére tekintettel, mivel a jogsértő cselekményt a sajtótermék tudatosan követte el és a választók egy jelentős részének befolyásolására alkalmas.

[5] Beadványozó kifogását a TVB a 46/2019. (IX. 16.) számú határozatával elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, pontos törvényi meghatározásukat a jogalkotó nem adta meg, így tartalmukat a választási bizottsági és bírósági joggyakorlat alakítja.

[6] A TVB rögzítette továbbá, hogy a bizonyítékként megjelölt televíziós műsort megtekintve megállapítható, hogy Beadványozó által megnevezett Nagy Sándor Bálint a kifogásolt televíziós adásban nem a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjeként, hanem a Kelet-Zalai Foglalkoztatási Paktum irányító csoportjának elnökeként jelent meg, így nyilatkozata semmilyen választási kampánytevékenységnek tekinthető elemet nem tartalmazott. A két közösségi média felület megtekintése kapcsán pedig megállapította, hogy a folyamatos jogszabálysértés elkövetése nem állapítható meg.

[7] A TVB általános jelleggel azt is megállapította, hogy önmagában az a tény, hogy valamely hivatalban lévő önkormányzati tisztségviselő a helyi lakosság, illetve a sajtó érdeklődésére számot tartó tevékenységet végez, nem ütközik egyetlen választási eljárási alapelvbe sem. A választás napját megelőzően 50 napban határozta meg a jogalkotó a választási kampányidőszak időtartamát, ezen időszak alatt is folyamatosan ellátják feladataikat a megválasztott önkormányzati tisztségviselők, ennek sajtóban történő megjelenése önmagában nem jogszabálysértő, különösen akkor nem, amennyiben nem mint jelöltek, hanem mint hivatalban lévő tisztségviselők jelennek meg a média tudósításaiban.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[8] Beadványozó 2019. szeptember 17-én 17 óra 40 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amelyet a TVI ugyanazon a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.

[9] Beadványozó fellebbezésében megismételte a kifogásban előadottakat és előadta, hogy álláspontja szerint a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 46/2019. (IX.16.) TVB határozata jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy a Keszthely TV választási szabályzata szerint minden jelölő szervezet polgármesterjelöltjének a kampányidőszak alatt lehetőséget biztosít, hogy bemutatkozzanak, ismertessék a programjukat, bemutassák képviselő-jelöltjeiket. Az adás felkonferálással együtt 5 perc hosszú. Az anyag szeptember 27-én kerül adásba a Híradót követően. Ezzel szemben a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje ennél jóval több bemutatkozási lehetőséget kapott – függetlenül attól, hogy éppen a több tucat pozíciójából melyikben jelenik meg – a fentiek alapján, így a Keszthelyi TV és a TVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapelveket. Beadványozó rögzítette továbbá, hogy az önkormányzati média főszerkesztője tudatosan sérti meg a Ve. alapelveit.

[10] Beadványozó álláspontja szerint a Keszthelyi Televízió tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ezért kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján tiltsa el a Keszthelyi Televízió főszerkesztőjét a további jogszabálysértéstől, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján szabjon ki pénzbírságot a Ve. 219. § (1) bekezdésére tekintettel, mivel a jogsértő cselekményt a sajtótermék tudatosan követte el és az a választók egy jelentős részének befolyásolására alkalmas.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[11] A fellebbezés nem alapos.

[12] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.

[13] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.

[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a TVB helyesen elemezte határozatában a kifogásban megjelölt tudósítás tartalmát, amikor rögzítette, hogy az a Kelet-Zalai Foglalkoztatási Paktum pályázati rendezvényéről tudósított, amely eseményen Nagy Sándor Bálint mint a Kelet-Zalai Foglalkoztatási Paktum irányító csoportjának elnöke vett részt, és értékelte a pályázati erőforrásból megvalósított foglalkoztatási pályázat eddigi eredményeit.

[15] Ennek alapján kijelenthető, hogy a megjelölt híradás kapcsán nem sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti eljárási alapelv, hiszen a kifogásolt híradás a helyi közösség életét érintő eseményről számolt be, amely a település életében időbeli és helyi aktualitással bírt.  Nagy Sándor Bálint – aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választásán a FIDESZ-KDNP polgármester jelöltje – a kifogásolt eseményen saját tisztségéből eredő kötelezettségének tett eleget és az erről szóló tudósítás nem utalt jelölti minőségére, nem hozta összefüggésbe az eseményt a közelgő választással, így alapelvi sérelem nem áll fenn.

[16] A Nemzeti Választási Bizottság elvégezte a kifogásban hivatkozott két közösségi média felület tartalmi vizsgálatát is, és megállapította, hogy a Zala Megyei Területi Választási Bizottság helyesen állapította meg, hogy a két közösségi média felületen kampánytevékenységnek, illetve egyoldalú, valamely jelöltet más jelölttel szemben előnyben részesítő tartalom nem található, így a Beadványozó által hivatkozott választási eljárási alapelvek megsértése ezekben az esetekben sem állapítható meg.

[17] Mindezek mellett a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Zala Megyei TVB helytelenül állapította meg, hogy mérlegelési jogkörben járt el, ezért a határozat indokolását e tekintetben megváltoztatja akként, hogy a döntést a választási bizottság jogszabálysértésre tekintettel hozta meg. A Bizottság e körben hivatkozik a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatára, amely kifejtette, hogy „a Kúria 2/2015.(XI.23.) KMK véleményében rögzítette, hogy a hatóság bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége nem azonos a mérlegelési jogkörével. Az a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak az a határozat minősül, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, és az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg.”

[18] A fentiekben kifejtettek értelmében jogsértés megállapításának hiányában jogkövetkezmények (eltiltás és bírság) alkalmazására sincs mód.

[19] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.  

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[20] A határozat a Ve. 43. §-án, a 139. §-án, a 221. §-án a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 19.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke