A Nemzeti Választási Bizottság
396/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (8360 Keszthely, Béry B. Ádám u. 1. II/4. képviseli: Dr. Weller-Jakus Tamás, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 45/2019. (IX. 16.) számú határozatát – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 13-án 11 óra 18 perckor kifogást nyújtott be a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Kifogásolta, hogy a bizonyítékként csatolt Balatoni Krónika V. évf., 2019. szeptember 13-án megjelent lapszám 4., 6. és 7. oldalán Nagy Sándor Bálint (a továbbiakban: Alpolgármester) alpolgármestert – aki egyben a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje is – ábrázoló fotók jelentek meg. A sajtótermék 4. oldalán szerepel Csótár András (a továbbiakban: Képviselő) a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje is. Beadványozó kifogásában előadta, hogy a nevezett lapszámban a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) jelöltjeiről egy sort sem jelenítettek meg, holott a kiadvány 6. és 7. oldalán az Egyesületről véleményt nyilvánítanak a kutyás strand ügyében úgy, hogy a témával kapcsolatban nem kérdezték meg őket.
[2] Beadványozó aláírta a Balatoni Krónika kampányszabályzatát, amely szerint a kiadványban a polgármesterjelöltek a kampányidőszak alatt fél oldalas megjelenési lehetőséget kapnak. A kifogásban idézte továbbá a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú, a Kvk.I.37.394/2014/2. számú, és a Kvk.II.38.037/2014/3. számú határozatait. Beadványozó a kifogáshoz bizonyítékként csatolta a Balatoni Krónika kifogásolt V. évf., 2019. szeptember 13-án megjelent 17. számát, valamint a sajtóterméket kiadó gazdasági társaság által kiadott kampányszabályzatot.
[3] Beadványozó álláspontja szerint a Balatoni Krónika tevékenysége a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba ütközik, ezért arra kérte a TVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el S. J. főszerkesztőt a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki pénzbírságot a tudatosan elkövetett jogsértő cselekményre tekintettel.
[4] A TVB a 45/2019. (IX. 16.) számú határozatával Beadványozó kifogását elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy „a kifogásolt kiadványban a nevesített két személy” nem, mint a FIDESZ-KDNP jelöltjei, hanem mint alpolgármester és érintett választókerületi képviselő szerepeltek. A Balatoni Krónika 4. oldalán „Megújul az Ipartestület előtti parkoló” címmel jelent meg tudósítás, amelyben a városban megvalósult fejlesztésről jelent meg tényszerű tudósítás, nélkülözve bármilyen olyan irányú tartalmat, amely választási kampánytevékenységnek minősíthető. A Zala Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a tudósítás semmilyen formában nem sértette a hivatkozott választási alapelveket.
[5] A TVB rögzítette továbbá, hogy a kifogáshoz csatolásra került kampányszabályzat alapján akkor valósult volna meg jogszabálysértés, ha a polgármester-jelöltek nem kaptak volna azonos méretű megjelenési lehetőséget, illetve ha csatolásra került volna olyan bizonyíték, hogy a szabályzatban foglaltak szerint küldtek meghívót a megadott e-mail címre, és ennek ellenére nem jelent meg tudósítás. Megállapította, hogy az esélyegyenlőség sérelmének vizsgálata a Balatoni Krónika 17. száma alapján önmagában nem vizsgálható.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2019. szeptember 17-én 14 óra 40 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a TVB határozata ellen, amelyet a TVI ugyanazon a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
[7] Beadványozó fellebbezésében idézte a kifogásában foglaltakat, valamint hozzátette, hogy álláspontja szerint a TVB 45/2019. (IX. 16.) határozata jogsértő, arra való tekintettel, hogy Beadványozó kifogásában megjelölte a Balatoni Krónika 16. számát is, nem pusztán a 17. számát. Véleménye szerint emiatt nem lett volna akadálya a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértése megállapításának, azonban a TVB a Balatoni Krónikát nem, mint időszaki kiadványt vizsgálta.
[8] A fentiek alapján arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a Balatoni Krónika főszerkesztőjét, S. J.-t a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki bírságot.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[10] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[11] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy szemben a fellebbezésben foglaltakkal a TVB érdemben helyest döntést hozott akkor, amikor a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek érvényesülését kizárólag a kifogásban a jogszabálysértés helyeként megjelölt Balatoni Krónika V. évfolyam 17. száma vonatkozásában vizsgálta, és a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján egy lapszám tekintetében nem vizsgálta a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét. A Balatoni Krónika V. évfolyam 16. lapszámára a kifogásban Beadványozó mintegy megerősítésként hivatkozik a 17. lapszám kapcsán állított jogsértés alátámasztásaként. A 16. lapszámmal összefüggésben azonban nem jelöli meg a kifogásban és a fellebbezésben sem azokat a konkrét tartalmakat (cikket, képet, stb.) amely által megvalósulni látszik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme. A kifogás kötelező, a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eleme a jogsértés megjelölése, amely a sajtótermékkel kapcsolatos jogorvoslati kérelem esetén nem nélkülözheti a megsérteni vélelmezett választási jogsértésnek a sajtótermék konkrétan nevesített tartalmával való összekapcsolását. Ilyen összerendelést a kifogás a 16. lapszám vonatkozásában – szemben a 17. lapszámmal – egyáltalán nem tartalmazott, ezért helytálló volt a TVB-nek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán tett megállapítása.
[12] Ezen túl a Bizottság hivatkozik az általa és a Kúria által is következetesen alkalmazott joggyakorlatra, amely alapján a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben kifogást előterjesztettek, amelyre nézve fennállt az elsőfokú választási bizottság döntési kötelezettsége. A Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmező adja be a kifogást, majd a Ve. 221. § (1) bekezdés kereti között a fellebbezést, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. Elsőként a fellebbezésben hivatkozott jogsértés ugyanis a másodfokú eljárásban nem bírálható el. Tekintettel arra, hogy a kifogás kizárólag a Balatoni Krónika V. évfolyam 17. száma tekintetében állította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelmét, az alapelvek érvényesülését a Nemzeti Választási Bizottság sem vizsgálhatta a 16. lapszám tekintetében.
[13] Az irányadó joggyakorlat szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságát választás tisztaságának elvét különösen sérti, ha egy jelölő szervezet a választókat megtévesztve akar más jelölő szervezet hátrányára jogellenesen előnyhöz jutni.
[14] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével a Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú és Kvk.II.37.419/2018/2. számú végzéseiben foglalkozott kiemelten. E döntéseiben a Kúria a rendeltetésszerű joggyakorlást a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelményként azonosítja. Ez azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ez mindig esetről esetre vizsgálva azonosítható.
[15] A hivatkozott alapelveknek a joggyakorlat alapján kimunkált tartalmára figyelemmel végezte el a Bizottság a 17. lapszám részletes tartalmi vizsgálatát, és megállapította, hogy a Zala Megyei Területi Választási Bizottság helyesen elemezte határozatában a kifogásban megjelölt cikkek tartalmát. Ennek alapján kijelenthető, hogy a megjelölt híradások, tudósítások a helyi közösség életét érintő olyan eseményekről számoltak be, amelyekkel kapcsolatban az alpolgármester szerepeltetése okszerű és indokolt volt, így azok a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját nem sértették.
[16] A 17. számban az Alpolgármester a 4. oldalon lévő „Festmény ajándékba” című cikkben jelenik meg, de itt az Idősügyi Tanács elnöki funkciójából eredő feladatellátásáról van szó. A Képviselő neve megjelenik a 4. oldalon lévő „Tudással a világ élvonalában” című cikkben, de nem mint képviselő, hanem mint a cikkben szereplő oktatási intézmény igazgatója szerepel. Szintén a 4. oldalon lévő „Megújul az Ipartestület előtti parkoló” című cikkben az Alpolgármester és a Képviselő együtt szerepelnek, azonban a cikk tartalma alapján nem köthető a választásokhoz, az egy az idei költségvetésben szereplő beruházás megvalósulásáról tudósít. Az Alpolgármester ezen túl szerepel a 6. oldalon lévő „Kutyás sétával” című cikkben, amelyben 3 alkalommal kerül nevesítésre, azonban itt is, mint alpolgármester nyilvánul meg, a cikkben nem szerepel utalás a helyi önkormányzati képviselők választására. A cikkben valóban említésre kerül Beadványozó, fontos azonban kiemelni azt, hogy egy júliusi, azaz jelen választási eljárás kampányidőszakát megelőzően tartott demonstrációjával összefüggésben kerül szóba.
[17] Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Alpolgármester és Képviselő hiába jelennek meg több alkalommal a 17. lapszámban, ezen megjelenések mögött mindig megtalálható a releváns, helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, így a sajtótermék tartalma összességében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveknek megfelelő, azokat nem sérti.
[18] Mindezek mellett a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Zala Megyei TVB helytelenül állapította meg, hogy mérlegelési jogkörben járt el, ezért a határozat indokolását e tekintetben megváltoztatja akként, hogy a döntést a választási bizottság jogszabálysértésre tekintettel hozta meg. A Bizottság e körben hivatkozik a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatára, amely kifejtette, hogy „a Kúria 2/2015.(XI.23.) KMK véleményében rögzítette, hogy a hatóság bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége nem azonos a mérlegelési jogkörével. Az a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak az a határozat minősül, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, és az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg.”
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos és a Zala Megyei Területi Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja. Jogsértés megállapításának hiányában jogkövetkezmények (eltiltás és bírság) alkalmazására sincs mód.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a Ve. 43. §-án, a 139. §-án, a 146. §-án, a 148. §-án, a 152. § (4) bekezdésén, a 221. §-án a 231. § (4) és (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke