A Nemzeti Választási Bizottság
394/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Karácsony Gergely Szilveszter (a továbbiakban: Beadványozó) főpolgármester-jelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó, aki a helyi önkormányzati képviselők választásán főpolgármester-jelölt, 2019. szeptember 15-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) arra hivatkozással, hogy Magyarország Kormánya a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásához kapcsolódó kampányban jogszerűtlen módon járt el és ezzel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2019. szeptember 12-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: Miniszter) Magyarország Kormánya képviseletében, a Kormányinfó elnevezésű, Magyarország Kormányának hivatalos, heti rendszerességgel megrendezésre kerülő sajtótájékoztatóján, amelyen nem mint magánember, és nem mint politikus, hanem mint Magyarország Kormányának tagja és – a Kormányinfó jellegére tekintettel – Magyarország Kormánya hivatalos álláspontjának közvetítője jelent meg, az alábbiakat közölte: „miután Tarlós István szükségesnek látta, megállapodást kötött olyan ügyekben is, ami akár kormányzati hatáskör, hogy milyen formában kíván ezekbe beleszólni és a kormány erre lehetőséget biztosított. (…) Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget. (...) megállapodás, az egy politikai megállapodás. Az kettejük között érvényes.” A kifogásban megjelölésre került a sérelmezett nyilatkozatot rögzítő videó linkje.
[3] Beadványozó rögzítette, hogy a sérelmezett kijelentésben Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere által megkötött, 2018. november 17-én kelt és a Budapest.hu weboldalon is közzétett megállapodásra történt utalás.
[4] Előadta, hogy a Miniszter a Kormányinfót megelőzően, 2019. szeptember 9-én az Info Rádió műsorában a fentihez hasonló tartalmú nyilatkozatot tett. Ebben elhangzott, hogy “ez egy politikai, és nem egy közjogi megállapodás, ilyen értelemben az kettejük között érvényes.” Beadványozó szerint a “kettejük között” szófordulat Orbán Viktor miniszterelnökre és Tarlós István főpolgármesterre utal. Beadványozó hangsúlyozta, hogy a kifogásának tárgya nem az időben korábbi nyilatkozat, annak azonban a kifogás elbírálásakor jelentősége van, mivel a nyilatkozat többszöri, hasonló tartalommal való megtétele arra utal, hogy a Minisztertől a jövőben is számítani lehet hasonló tartalmú, jogsértést megvalósító kijelentésekre.
[5] Álláspontja szerint a Miniszter sérelmezett kijelentései a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek, illetve a 141. § szerinti kampánytevékenységnek minősülnek és így alkalmazandók rá a Ve. kampányszabályozásra vonatkozó rendelkezései. Rögzítette, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán Budapest főpolgármesteri tisztségéért induló jelöltet, Tarlós Istvánt a Fidesz-KDNP mint jelölő szervezet támogatja, a Miniszter a Fidesz-KDNP parlamenti támogatottságát élvező kormány minisztere, aki miniszteri minőségében, a kormányzati tájékoztató esemény keretében tett Tarlós Istvánt támogató és Karácsony Gergelyt mint ellenzéki főpolgármester-jelöltet elmarasztaló, alkalmasságát kétségbe vonó kijelentéseket. Előadta, hogy a jelölt alkalmasságának nyilvános értékelése kampánytevékenységnek minősül, mivel a pozitív vagy negatív színben feltüntetés alkalmas arra, hogy a választói akaratot befolyásolja, és hogy egyik vagy másik jelölt melletti elköteleződést alakítson ki.
[6] Beadványozó szerint a kifogásolt kijelentések a választópolgárok akaratát jogellenesen befolyásolják, azok nyomán Tarlós István jelölt igazolhatatlan és indokolatlan előnyt kapott Karácsony Gergellyel szemben. Az igazolhatatlan és indokolatlan előny több elemből tevődik össze. Előadta, hogy egyrészről a kormányzati pozícióból megfogalmazott kijelentéseknek a közvélemény jelentős hitelt tulajdonít, másrésről a Miniszter egy olyan fórumot és felületet használt fel kijelentései megtételére, amely természeténél fogva kizárólag számára áll rendelkezésre. Miniszterelnökséget vezető miniszteri pozíciójánál fogva hétről-hétre jogosult és köteles megtartani a Kormányinfót, amely Magyarország Kormányának hivatalos heti sajtótájékoztatója. Emiatt a Kormányinfón tett kormánynyilatkozatok kiemelt súllyal esnek latba egyik vagy másik jelölt mellett: ez esetben a Beadványozó ellen és Tarlós István mellett.
[7] Beadványozó álláspontja szerint a Miniszter magatartása alkalmas volt arra, hogy befolyásolja a választók akaratát, rosszhiszeműen, rendeltetésellenesen és jogellenesen használta a Kormányinfót kampánycélokra. Beadványozónak nincs és nem is lehet hasonló felülete a véleménye kifejezésére, ő főpolgármester-jelöltként versenyhátrányba került a választópolgárok meggyőzésében, ezért sérül a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elve.
[8] A leírtak alapján Beadványozó álláspontja szerint a Miniszter kifogásolt magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Hivatkozott arra, hogy megsérti a választás tisztaságának alapelvét az, aki úgy gyakorolja jogát, teljesíti kötelezettségét, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza, különösen, ha a választókat megtéveszti és ezáltal politikai ellenfelei választási esélyeit csökkenti. Álláspontja szerint a miniszteri kommunikáció alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok akaratát úgy befolyásolja, hogy az a kormánypártok által támogatott főpolgármester-jelöltnek kedvező legyen. Megítélése szerint a Miniszter éppen ennek érdekében élt a kommunikációs, tájékoztató jogkörével, azaz nem jóhiszeműen gyakorolta azt. Mindez pedig alkalmas volt a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv megsértésére is.
[9] Az esélyegyenlőség sérelme kapcsán Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú döntésére. Ennek kapcsán előadta, hogy a Miniszter kommunikációs jogkörének gyakorlásával közvetve Tarlós István támogatására buzdított, amivel sérült a jelöltek közötti esélyegyenlőség. Álláspontja szerint Magyarország Kormánya – amelynek választójogi és alkotmányossági okokból is semlegesnek kellene lennie az önkormányzati választásokon – állást foglalt abban, hogy melyik jelöltet támogatja a 2019. évi önkormányzati választáson és ezzel a rá vonatkozó tilalmat figyelmen kívül hagyva befolyásolta a választópolgárok akaratát. Mindezzel Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet.
[10] Előadta, hogy a helyi önkormányzati tisztséget viselő személyek és szervezetek elsődlegesen a központi kormányzattal szemben biztosítanak autonómiát a helyi közösségeknek, azonban a kifogásolt nyilatkozattal a Miniszter éppen azt kívánja megakadályozni, hogy a központi kormányzat politikai közösségétől eltérő pártállású jelölt nyerhessen a fővárosi önkormányzati választáson. Beadványozó szerint a Miniszter magatartásával a helyi polgárok közösségének autonómiáját igyekszik aláásni és a központi kormányzat befolyását kiterjeszteni, ez pedig ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével.
[11] Beadványában idézte a Kvk.IV.37.359./2014/2. és a Kvk.II.37.395/2014/2. számú döntéseit, amelyben a legfőbb bírói fórum az esélyegyenlőségi alapelvvel kapcsolatos jogértelmezését fejtette ki. Hivatkozott továbbá a Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2 (BH 2014/11/347.) számú végzésére, amelyben az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban fogalmazott meg követelményt. Ennek kapcsán előadta, hogy a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Külső, objektív feltétel egyebek mellett megítélése szerint az, hogy a Kormány maradjon semleges a főpolgármester-jelöltekkel kapcsolatban.
[12] Álláspontja szerint a kifogásolt magatartással Tarlós István jogszerű indok nélkül privilegizáló támogatást kapott Magyarország Kormányától. A választási versengés során azonban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, hogy Magyarország Kormánya mint országos közhatalom a kötelező semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[13] Hivatkozott továbbá a Kvk.IV.37.360/2014/2. (BH 2014/12/379.) számú végzésére is, amelynek kapcsán kifejtette, hogy a Kormány – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a (fő)polgármester-jelöltek választási küzdelmében valamely jelölt mellett vagy ellen. Minden közhatalommal bíró szervnek kötelezettsége, hogy a választópolgárok pártpreferenciáinak vagy jelöltpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat vagy a Kormány a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányában sem hathat.
[14] Mindezek alapján kérte, hogy az FVB állapítsa meg, hogy a Miniszter a kifogásban sérelmezett magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, tiltsa el a további jogsértéstől és szabjon ki a jogsértés jelentőségével arányos bírságot, amelynek során vegye figyelembe, hogy a jogsértést kiemelkedően nagy nyilvánosság előtt, magas közhatalmi pozíciót és kizárólag magas közhatalmi pozíció birtokosának rendelkezésére álló kommunikációs csatornát (Kormányinfo) felhasználva követték el.
[15] Az FVB elnöke a kifogást 2019. szeptember 16-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással. Levelében rögzítette, hogy a „kifogásolt magatartások a Ve. 151. § (1) bekezdés első fordulata szerinti, a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozó médiaszolgáltatók műsorában jelentek meg, ennek okán a Nemzeti Választási Bizottság jogosult eljárni”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indoka]
[16] A Nemzeti Választási Bizottság elöljáróban rögzíti, hogy jelen kifogás tárgya nem a Ve. 151. §-a szerinti, a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat, Beadványozó maga sem hivatkozik egyetlen médiaszolgáltató jogsértésére sem. A kifogásban jogsértőként Beadványozó Magyarország Kormányát és a Minisztert jelölte meg, továbbá a kifogás a Ve. 307/P. § (2) bekezdés a) pontja szerinti főpolgármester-választással kapcsolatos jogorvoslati kérelem. Mindezek alapján tévedett az FVB elnöke, amikor tárgyi ügyben a Fővárosi Választási Bizottság hatáskörének hiányát állapította meg és azt áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[17] A Ve. 213. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben, így a Ve. 307/P. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített hatásköri szabály ellenére, a Nemzeti Választási Bizottságnak nincs lehetősége az ügy visszatételére, hanem első fokon el kell járnia. Mindez azt is jelenti, hogy a téves hatáskör-értelmezés azzal a következménnyel is jár, hogy a háromfokú jogorvoslati rendszer kétfokúra szűkül és az ügyben érintettek a Bizottság döntésével szemben a Ve. 221. § (2) és a 222. § (1) bekezdése alapján kizárólag a Kúriánál kereshetnek jogorvoslatot.
[18] Az ügy érdemével kapcsolatban a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi.
[19] A fentiekben hivatkozott tényállás szerint a kifogás a Miniszter által 2019. szeptember 12-én a Kormányinfón elhangzott kijelentéseivel kapcsolatban állítja a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelmét. A becsatolt bizonyíték alapján megállapítható, hogy a sérelmezett kijelentések a Miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester között 2018. november 17-én kötött, Budapest fejlesztésével kapcsolatos megállapodással összefüggésben hangzottak el. Ezt támasztja alá a Beadványozó által is idézett „Tarlós István (..) megállapodást kötött” kijelentés, illetve szintén a megállapodásra utal a „Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres …..” mondatban az „együttműködés” kitétel.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében is foglalkozott a Kormány választási kampány idején kifejtett tevékenységének jogi értékelésével. A Kvk.V.37.620/2019/2. számú végzésben rögzítésre került, hogy „a Kúria eseti döntéseiben azonosan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Kormány nem alanya a választási eljárásnak, tevékenysége a kampányidőszakban ugyanakkor érintheti a választással kapcsolatos viszonyokat, választási időszakban a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységét a kúriai döntések nem minősítették választási kampánynak (Kvk.II.37.478/2014./2., Kvk.II.37.398/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.328/2014/6.).”
[21] A fentiekben idézett döntésekben foglalt megállapításból kiindulva a Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a Miniszter sérelmezett kijelentései hogyan minősíthetőek a hatályos jogszabályi környezetben, azok értékelhetőek-e jogszabályban meghatározott feladat végzése során kifejtett tevékenységnek. Az erre a kérdésre adott válasz alapján ítélhető meg, hogy a kifogásolt magatartás a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, ezáltal a választási szervek által megítélhető magatartás, vagy az a Ve. 142. §-ának hatálya alá tartozik, és mint ilyet a választási szervek nem minősíthetik választási jogsértésnek.
[22] A Kormányinfón Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszterként vett részt és adott tájékoztatást, ennek tényét a kifogás is rögzíti. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll. A Kormány által az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva megalkotott, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 14. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormány Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős tagja.
[23] A Statútum rendelet 17. § (1) bekezdése részletezi, hogy a Miniszter Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében Budapest főpolgármesterével együttműködve az alábbi tevékenységet látja el:
„a) koordinálja - a turisztikai fejlesztések tekintetében a miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben - a Kormány egységes budapesti városfejlesztési - állami-kormányzati, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztésekre vonatkozó várostervezési, magasépítési, közlekedésfejlesztési, köztér-, közpark-, közút-, egyéb közterület-fejlesztési - tevékenységét, erre vonatkozóan előterjesztéseket készít a Kormány számára, és irányítja a Kormány döntéseinek végrehajtását,
b) a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködésben elkészíti és a Kormány részére benyújtja a Budapestet és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény szerinti más budapesti agglomerációhoz tartozó településeket érintő állami, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseket, valamint a jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a kivitelezési tervek elkészültéig és a kivitelezés megindításáról és a kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig összehangolja és irányítja e fejlesztések előkészítését, tervezését és engedélyeztetését,
c) irányítja - a sportpolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben - a budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a megrendezésre vonatkozó, a nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat,
d) a c) pontban meghatározott tevékenység keretében a Kormány nevében kapcsolatot tart és együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a hazai és nemzetközi sportági szakszövetségekkel, külföldi kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdáival és szervezőbizottságaival, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival és szervezőivel,
e) az a)-d) pontokban meghatározott tevékenységek tekintetében a Kormány részéről összehangolja a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködését,
f) előkészíti az a)-e) pontok szerinti tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályokat.”
[24] A Statútum rendelet 17. § (1a) és (3) bekezdései rögzítik, hogy a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködése érdekében kormányhatározatban meghatározottak szerint Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa működik. A Miniszter a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében a jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a kivitelezési tervek elkészültéig és a kivitelezés megindításáról és a kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig - az egészségüggyel összefüggő építési beruházások kivételével - felügyeli a Budapesten megvalósuló valamennyi állami-kormányzati városfejlesztési beruházást.
[25] Ahogyan az a fentiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből is kitűnik, a Miniszter a Kormány Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős tagjaként Budapest városfejlesztése tekintetében számos feladat- és hatáskörrel rendelkezik. E feladatellátás tekintetében nem hagyható figyelmen kívül az a megállapodás, amelyet a Miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester kötött 2018. november 17-én. A megállapodás alapvetően a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásáról, Budapest tíz éves városfejlesztési stratégiai tervének elfogadásáról, az M3-as metróberuházás állami támogatásáról és befejezéséről, a fővárosi hulladékgyűjtés, árvízvédelem, a fővárosi közszolgáltatások önállóságáról, az európai uniós források felhasználásáról, a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséről, valamint a felek közötti rendszeres egyeztetésről és együttműködésről szól. A Miniszternek a Statútum rendelet 17. §-ában meghatározott feladat- és hatáskörellátását a 2018. november 17-i megállapodás a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) működése tekintetében, valamint a városfejlesztési tevékenység kapcsán kiemelten érinti.
[26] A Tanács létrehozásáról rendelkező 1509/2018. (X. 17.) Korm. határozat ugyanis rögzíti, hogy annak elnöke - a kormányoldal tagjaként - a miniszterelnök, akit akadályoztatása esetén a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettesít, illetve a Miniszter a Tanács kormányoldali tagja is, aki a Tanács ülésein személyesen vesz részt, és nem helyettesíthető.
[27] A városfejlesztési tevékenységet érintően kiemelendő, hogy a Miniszter feladatkörébe tartozik a budapesti városfejlesztési tevékenység koordinálása, a budapesti agglomerációhoz tartozó településeket érintő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés összehangolása és irányítása, valamint irányítja a budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és megrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat. A Miniszter valamennyi, a Statútum rendeletben Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésével kapcsolatos feladatkörét Budapest főpolgármesterével együttműködve látja el; a rendeletben kifejezetten nevesítésre került, hogy a Kormány részéről a feladatellátás tekintetében a Miniszter összehangolja a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzatának tevékenységét.
[28] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Miniszter a Kormány Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős tagjaként a Miniszterelnök által a budapesti városfejlesztéséről kötött megállapodásra tekintettel is gyakorolja a Statútum rendelet 17. §-ában nevesített feladatait. Erre tekintettel a Bizottság rögzíti, hogy az ügy megítélése szempontjából nem volt jogi jelentősége annak a Beadványozó által kiemelt körülménynek, hogy a kifogásolt kijelentés a Kormányinfón hangzott el.
[29] A fentiekben részletesen bemutatott jogszabályi héttér alapján megállapítható, hogy a Miniszternek a Kormányinfón a 2018. november 17-i megállapodással és budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban elhangzott közlései a Statútum rendelet által meghatározott kormányzati tevékenységként értékelhető, ebből kifolyólag az a Ve. 142. §-a alapján nem része a választási kampánynak.
[30] A kifogásban sérelmezett közlést az elhangzott kijelentések teljes kontextusában szükséges értelmezni, abból mindösszesen egy-egy szó önkényes kiemelése és annak önmagában való vizsgálata nem lehetséges. A kifogásban is idézett kijelentésben a Miniszter a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban utal a Kormány és a mindenkori főpolgármesteri tisztséget betöltő kapcsolatára. Ennek során az alkalmasság kritériumaként jelöli meg a mindenkori Kormánnyal való együttműködési készséget, illetve az alkalmatlanság jellemzőjeként az együttműködés lehetőségének elutasítását, figyelemmel arra is, hogy az együttműködést bizonyos területeken jogszabály írja elő. Ezen együttműködés felelőse a Kormány oldaláról a Miniszter, ezért a kifogásolt kijelentése a kormányzati teendőitől nem választható el. A közlés szerint a Miniszter az érintett feladatköre szempontjából azt a főpolgármestert tartja alkalmasnak, akivel az együttműködés teljesítés során eleget tud tenni a Statútum rendelet 17. §-ában meghatározott feladatainak, a közös célok megvalósításában, feladatok ellátásában az együttműködéstől elzárkózó főpolgármester pedig akadályát jelenti a feladatellátásnak. Ezt a szakmai álláspontot fejti ki eddigi tevékenységük alapján a főpolgármesteri tisztségért versengők tekintetében. Ezen vonatkozásban kiemelt jelentősége van a Statútum rendelet fentiekben hivatkozott azon rendelkezésének, amely szerint a Miniszternek a fővárossal összefüggő feladatai gyakorlása során a (mindenkori) főpolgármesterrel együttműködésben kell eljárnia, így kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ezen körben tett konkrét kijelentései kizárólag a jogszabályban meghatározott feladatának teljesítése kontextusában értelmezhetők. Mindezek miatt a kifogás tárgyát képező közlés a jelöltek nevesítése ellenére sem értelmezhető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként, hanem a közjogi státusz folytán, jogszabályban meghatározott feladatvégzés során kifejtett tevékenységként, amely viszont a Ve. 142. §-a folytán nem minősül választási kampánynak.
[31] A Kúria a Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésében jelen ügy tényállásához részben hasonló jogorvoslat kapcsán fejtett ki a fentiekkel azonos álláspontot, rögzítve, hogy az „IM a Kormányon keresztül tevékenységét illetően beszámolási kötelezettséggel, így felelősséggel az Országgyűlésnek tartozik, közjogi státuszuk folytán az NVB választójogi jogsértést az IM terhére kormányzati teendőinek ellátásával kapcsolatban nem állapíthat meg. A Levél a mentelmi jog fenntartásának példa nélküliségét állító valótlan tényállítása, illetve annak hangneme ennek következtében nem minősülhet választójogi jogsértésnek.”
[32] A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Miniszter a kifogásban kifejtett tevékenységéért az Alaptörvény 18. cikk (4) bekezdése alapján az Országgyűlésnek és a Miniszterelnöknek tartozik felelősséggel, ebből kifolyólag a Bizottság a jogszabályban rögzített feladata során végzett tevékenységéért választási jogsértést nem állapíthat meg.
[33] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem alapos, ezért azt a Ve. 220. §-a alapján elutasította. Jogsértés megállapításának hiányában jogkövetkezmények (eltiltás és bírság) alkalmazására sincs mód.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat az Alaptörvény 15. cikkén, a 18. cikk (4) bekezdésén, a Ve. 142. §-án, a 213. §-án, a 220. §-án, a 307/P. § (2) bekezdés a) pontján, a Statútum rendelet 14. § (1) bekezdés 3. pontján, a 17. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke