A Nemzeti Választási Bizottság
39/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Liberális Párt (székhely: 5000 Szolnok, Koszorú u. 4.) képviseletében eljáró Fodor Gábor pártelnök (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában 7 igen és 1 nem szavazattal meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. június 20 - án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó postai úton 2016. június 15-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208-212. §-ára hivatkozva, a Kormány általa kezdeményezett népszavazáshoz kapcsolódó kampánytevékenység miatt.
Beadványozó hivatkozott a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 69. §-ára, mely szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé. A politikai reklámok közzétételére az Európai Parlament tagjainak választásán irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A kifogástevő rögzítette, hogy az „Nsztv. 139. §-a szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart”. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy mivel a Kormány által kezdeményezett népszavazás kitűzésére még nem került sor, ezért nem lehet népszavazási kampánytevékenységet folytatni. Emellett hivatkozott arra is, hogy az „Nsztv. 140. § _a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.”
Hivatkozott arra is, hogy az „Nsztv. 141. § szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”.
Álláspontja szerint a Kormány plakátjai és az általa tájékoztató honlapnak nevezett oldal, a www.nepszavazas2016.kormany.hu alkalmasak a választói akarat befolyásolására, ezért a Kormány tevékenysége kampánytevékenységnek minősül. Bizonyítékként a „Mondjunk NEM-et! Utasítsuk el a kényszerbetelepítést!” kijelentéseket tartalmazó televíziós spotokat jelölt meg, melyek az ATV-n 2016. június 9-én 21 óra 35 perckor és június 10-én 22 óra 8 perckor, a PRO4-n 2016. június 12-én 12 óra 6 perckor, az M4-n 2016. június 11-én 21 óra 48 perckor és a Fem3-n 2016. június 10-én 17 óra 46 perckor jelentek meg. Emellett Beadványozó kifogásához öt darab fotót csatolt, mely közül három darabon a „Népszavazás 2016 a kényszerbetelepítés ellen” és az „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” feliratot tartalmazó plakátok láthatók, megjelölve, hogy hol található az adott plakát, a negyedik sorszámú képen az origo.hu 2016. június 14-ei oldalának mentett képét tartalmazó fénykép, az ötödik képen pedig – Beadványozó megjelölése szerint – a Nők Lapja újság 2016. június 16-i számában megjelent hirdetésről készített fénykép látható.
A kifogástevő álláspontja szerint a kifogásában idézett szövegek kampánytevékenységnek minősülnek egy még ki sem tűzött népszavazás tekintetében, mely miatt azok folyamatos közzététele sérti a Ve. választási kampányt szabályozó rendelkezéseit „(Nsztv. 139-141. §-ok)”.
Mindezek alapján kérte, hogy a Bizottság állapítsa meg, hogy a Kormány tevékenysége jogszabálysértő, tiltsa el a törvénysértő magatartástól és biztosítsa az országos népszavazás törvényeknek megfelelő lefolytatását.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre alkalmazását törvény elrendeli.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.
A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 139. §-a szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Ve. 141. §-a szerint pedig kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, így többek között a jogszabálysértés megjelölését. A Ve. 215. § d) pontja szerint pedig akkor is érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye, ha a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata szerint a választásra irányadó jogszabály megsértésére nem általánosságban lehet hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni. A választásra irányadó jogszabályt a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével lehet pontosan felhívni. Beadványozó kifogásában jogszabálysértésként az Nsztv. 139-141. §-ait jelölte meg úgy, hogy a törvénynek ilyen rendelkezései nincsenek. A Bizottság megjegyzi, hogy Magyar Liberális Párt által 2016. június 7-én ugyanezen tárgykörben benyújtott kifogásban a jogszabálysértés jelen kifogással azonos módon, tévesen került megjelölésre, melyre a Bizottság a kifogást elbíráló, 2016. június 9-én hozott, 36/2016. NVB határozatban fel is hívta a kifogástevő figyelmét. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogása, mivel abban olyan jogszabályhelyre hivatkozik, mely nem létezik, nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság továbbá – egyezően a 36/2016. számú határozatában már rögzítettekkel – megállapítja, hogy a Beadványozó által hivatkozott „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” népszavazási kérdésben az országos népszavazás időpontjának kitűzésére eddig még nem került sor. A választási szervek a választási és a népszavazási eljárásban részt vevő személyek kampánytevékenységét kizárólag választási/népszavazási kampányidőszakban vizsgálják, amely a Ve. 139. §-a szerint a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Ezt az értelmezést erősíti a Ve. 141. §-ának a kampánytevékenységet meghatározó rendelkezése is, mely a kampánytevékenységet a kampányidőszakban végzett cselekményként definiálja.
A Nemzeti Választási Bizottság egy, a kampányidőszakon kívül végzett feltételezett kampánytevékenység miatt benyújtott kifogást elbíráló 5/2014. számú határozatában – összhangban a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatában kifejtett elvi állásponttal – megállapította, hogy „ezen időszakon kívül eső időpontban folytatott, a Ve. 139. §-ában körülírt tevékenység nem tekinthető a választási kampány részének”. A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott határozatban kifejtette továbbá, hogy „választási kampánytevékenység csak a Ve. 139. §-ában nevesített kampányidőszakban végezhető a Ve. 140. §-ában meghatározott kampányeszköz felhasználásával, ebből kifolyólag a sérelmezett időpontban fogalmilag kizárt választási kampánytevékenység folytatása.”
A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott döntésében – mely egyes korábbi és a jelenlegi szabályok azonossága folytán jelen eljárásban is figyelembe vehető – kifejtette, hogy nem tekinthető a választási kampány részének a Ve. szerinti választási kampányidőszakon kívül eső időpontban folytatott, a Ve.-nek a kampánytevékenység definiálása kapcsán körülírt bármely tevékenység. Ennek okaként pedig a legfőbb bírói szerv megjegyezte, hogy „számos esetben kerül sor a választás kitűzése előtt is valamely pártot népszerűsítő politikai hirdetés közzétételére, adott esetben egyes pártok, politikusok, illetőleg programok megismertetésére. A kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.”
Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül annak ténye sem, hogy a Kormány által 2016. február 24-én benyújtott országos népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság 2016. február 29-ei ülésén 14/2016. számú határozatával hitelesítette, melyet a Kúria 2016. május 3-ai, Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzésével helybenhagyott. Ezt követően pedig az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatában az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben az országos népszavazást elrendelte. Vagyis folyamatban van a Kormány által kezdeményezett országos népszavazással kapcsolatos eljárás, a Kormány pedig a fentiekben is hivatkozott döntések alapján bízik abban, hogy kezdeményezése alapján népszavazás megtartására kerül sor.
A Kormánynak a kifogástevő által sérelmezett kommunikációs tevékenysége országos népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos tájékoztatásként is értékelhető. Ez a tájékoztatási feladat pedig az alábbi hatályos jogszabályi rendelkezésekből vezethető le. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § b) pontja a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mint általános politikai koordinációt ellátó minisztériumot határozza meg. A Törvény rendelkezésével összhangban a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19/C. § c) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnökének feladat- és hatáskörébe tartozik az egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása, valamint a 19/D. § (2) bekezdés a) pontja alapján felelős a kormányzati kommunikáció kialakításáért. A Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata a kormányzati kommunikációs tevékenység ellátása, vagyis a Kormány működéséről, döntéseiről való tájékoztatás. Míg az európai uniós ügyekben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 62-72. §-ai a Kormánynak írnak elő az Országgyűlés irányába tájékoztatási feladatot, az állampolgárok részére – ebben a tárgykörben is – a kormányzati álláspontról való tájékoztatás a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata.
A fent leírtakkal összefüggésben utal a Nemzeti Választási Bizottság a Kvk.II.37.478/2014/2. számú kúriai végzéssel helybenhagyott 976/2014. NVB határozatára, melyben a Kormány hivatalos honlapján kampányidőszakban a Kormányfő részvételével zajló választási gyűlésről szóló beszámoló közzétételének jogellenességére hivatkozó kifogást utasított el. A hivatkozott végzésben kimondja, hogy „[a] Kúria egyetért a Nemzeti Választási Bizottság azon álláspontjával, hogy a kifogással érintett közlemények a kormányzati információs tevékenység feladat- és hatáskörébe tartoztak, az adott rendezvényekről történő tájékoztatás a honlap üzemeltetőjének jogszabályi feladata volt.”
Jelen ügyben – hasonlóan a 976/2014. NVB határozattal elbírált ügyhöz – a kifogásban sérelmezett honlap működtetése, illetve plakátok, hirdetések közzététele szintén a jogszabályi rendelkezésen alapuló kommunikációs feladatellátás keretében végzett cselekmények, vagyis jogszabályi kötelezettség teljesítéseként értékelhetők.
A Kormány népszavazási kérdéséről való tájékoztatásra, a várható népszavazásra való figyelemfelhívásra pedig anélkül kerül sor, hogy az megtévesztő lenne. Hiszen a kifogástevő által bizonyítékként megjelölt plakátokon, illetve műsorszámban nem szerepel az országos népszavazás időpontja, mivel az nincs kitűzve. Azonban a kitűzés hiányában sem vitatható el a Kormánynak, mint az országos népszavazás kezdeményezőjének az a magatartása, hogy bízzon abban, hogy számára kedvező módon zárul az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárás és ezt követően sor kerülhet a népszavazás köztársasági elnök általi kitűzésére. Ebből kifolyólag pedig tájékoztatásával, kommunikációjával igyekszik fenntartani a jelenleg is közbeszéd tárgyát képező népszavazási kérdésével kapcsolatos figyelmet és jelezni a választópolgárok felé, hogy az általa kezdeményezett kérdésben még 2016-ban döntéshozatalra kerülhet sor.
Sem az Nsztv., sem a Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely jogsértőnek minősítené a választópolgárok figyelmének felhívását a közélet várható fontos eseményére, illetve a kezdeményező álláspontjának kifejtését az általa útjára indított országos népszavazással kapcsolatban. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy azok számára is adott a szabad véleménynyilvánítás lehetősége, akik a Kormány álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaznak a népszavazási kérdéssel kapcsolatban. Vagyis ahogyan jelenleg a Kormány tájékoztató tevékenysége, úgy az ezzel egyidejűleg kifejtett, a népszavazás megtartásával ellentétes álláspontok megfogalmazása sem esik a népszavazási kampánytevékenység fogalmi körébe, és így nem minősülnek a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügynek sem.
Ezzel ellentétes értelmezés azt vonná maga után, hogy például a politikai pártok is szigorúan csak egy már kitűzött választás kampányában fogalmazhatnák meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket, programjaikat, illetve kritizálhatnák egymás jövőbeli terveit. Valójában azonban, ahogyan arra a Legfelsőbb Bíróság is utalt döntésében, a pártok és képviselőik két általános választás között is folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt és a választópolgárokat arról, hogy milyen célkitűzéseik, terveik vannak egy választási győzelem esetére. Választási ígéreteikkel, programjukkal, más párt célkitűzéseire tett reagálásaikkal, minősítésével folyamatosan igyekeznek formálni és befolyásolni a választópolgárok akaratát annak érdekében, hogy a konkrét szavazás alkalmával, amelyre akár évekkel később kerülhet sor, megszerezzék támogatásukat. Mindez pedig elősegíti a tudatos választói magatartást is.
A fentiekben részletesen kifejtett álláspontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság ismételten megállapítja, hogy a Beadványozó által sérelmezett cselekmények kívül esnek a Kormány által kezdeményezett országos népszavazás kampányidőszakán, ezért azok nem sérthetik az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazni rendelt, a Ve.-nek a választási kampányra vonatkozó szabályait. Ebből kifolyólag pedig a kifogástevő által felhívott cselekmények nem minősülnek választási ügynek, és ezért azok elbírálása nem tartozik a választási bizottságok – beleértve a Nemzeti Választási Bizottságot is – hatáskörébe sem. A választási bizottságok hatáskörének hiánya a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítási oknak minősül.
IV.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
V.
A határozat a Ve. 1. § e) pontján, 139. §-án, 141. §-án, a 208. §-án, 212. § (2) bekezdésén, 215. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a Törvény 1. § b) pontján, a Korm. rendelet 19/C. §-án és 19/D. §-án, az Ogytv. 62-72. §-ain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. június 17.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke