385/2019. NVB határozat - az örmény országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13. napjára kitűzött általános választásán az országos listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

385/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az örmény országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13. napjára kitűzött általános választásán az országos listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az örmény országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13. napjára kitűzött általános választásán használt országos listás szavazólap adattartalmát jelen határozat melléklete szerint hagyja jóvá.

A határozat ellen a meghozatalát követő napon az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A szavazólap adattartalmának elfogadására irányadó eljárás]

[1] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60. § (2) bekezdése szerint az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát.

[2] A Nektv. 1. melléklete szerint, a törvény értelmében nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

[3] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § (1) bekezdése és 308. §-a alapján a szavazólap adattartalmát a Nemzeti Választási Bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi országos lista nyilvántartásba vétele tárgyában határozatot hozott.

[4] A Ve. 162. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket.

[5] A Ve. 321. §-a rögzíti, hogy külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A szavazólapon a Ve. 5. mellékelt a)-f) és k) pontja, illetve a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

[6] A szavazólapon az országos listák a Nemzeti Választási Bizottság által a 329/2019. számú határozatában meghatározott sorrendben szerepelnek.

[7] A Ve. 161. §-a szerint a szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni. A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon. Ha a közös lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.

[8] A Ve. 156. § (3) bekezdése és a 159. § szerint amennyiben az egyéni jelölt listán is jelöltként indul, a listás szavazólapon ugyanazon nevet - ide nem értve a 157. § szerinti megkülönböztető jelzést - kell feltüntetni, mint az egyéni szavazólapon. A jelölő szervezet nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölő szervezet nevének megváltozásától.

[9] Fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[10] A határozat a Nektv. 60. § (2) bekezdésén és az 1. mellékletén, a Ve. 156. § (3) bekezdésén és a 157. §-án, a 158-159. §-ain, a 160-162. §-ain, a 308. §-án, a 321. §-án, a Ve. 5. és 6. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (5) bekezdésén, a 240. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén és a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 19.

 

                                                                                                 Dr. Rádi Péter

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke