377/2019. NVB határozat - a B. Gy. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

377/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. Gy. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]           Beadványozó 2019. szeptember 13-án kifogást nyújtott be a Tolna Megyei Választási Bizottsághoz a Magyar Narancs megnevezésű országos terjesztésű hetilap internetes portálján megjelent https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag-fonok-es-beosztott-kis-falu-kiskiralysag-egyre-elesedo-es-elkepeszto-kampanycsata-a-magyar-vegeken-122594 médiatartalom kapcsán.

[2]          A kifogást a Tolna Megyei Választási Bizottság elnöke átruházott hatáskörében eljárva 2019. szeptember 14. napján kelt intézkedésével a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 151. § (1) bekezdése és 213. § (1) és (2) bekezdése alapján átette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indoka]

[3]           A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[4]           A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[5]           A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[6]           A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) az elkésett

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[7]          A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás formai vizsgálatakor megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazza a Beadványozó lakcímét, személyi azonosítóját, valamint a jogszabálysértés pontos megjelölését.

[8]          A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó kifogását Hőgyész Nagyközség polgármesterjelöltjeként, egyben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek jelöltjeként nyújtotta be. A választási informatikai rendszer adatai alapján Beadványozót 2019. szeptember 12. napján Hőgyész Helyi Választási Bizottsága nyilvántartásba vette, azonban a Beadványozó nyilvántartásba vétele a kifogás benyújtásakor még nem volt jogerős.

[9]          A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó kifogását a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek polgármesterjelöltjeként írta alá, ugyanakkor a választási informatikai rendszer adatai alapján Hőgyész tekintetében nem rendelkezik a jelölő szervezetek részéről települési szintű meghatalmazással, így jogorvoslati kérelem benyújtására csak magánszemélyként lehet jogosult, amellyel nem áll ellentétben a jelölti minőségére való hivatkozás.

[10]       A bizottság a kifogás alaki feltételeinek értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy Beadványozó kifogását magánszemélyként kívánta benyújtani, ez esetben pedig a Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontja alapján előírt adatok nem kerültek benyújtásra. A Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a kifogást az arra jogosult nyújtotta-e be. Jelen esetben ez az ellenőrzés a kifogás hiányossága okán nem volt elvégezhető.

[11]       A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó a kifogás benyújtásakor általánosságban jelöli meg a Ve. 2. § foglalt választási eljárási alapelveinek sérelmét. A jogszabálysértés megjelölésének hiányosságával kapcsolatban a Bizottság hivatkozik saját és a Kúria állandó gyakorlatára, amely szerint a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2.,Kvk.II.37.257/2014/2.,Kvk.III.37.258/2014/2.,Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. Ezen túl a jogszabályi hivatkozáshoz társítani kell a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást is annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy a kifogásolt cselekmény miként, milyen összefüggésben sérti a megjelölt jogszabályhelye(ke)t. Megállapítható, hogy Beadványozó kifogása a jogszabályhely pontos megjelölését és a jogsértésre vonatkozó okfejtést is nélkülözi.

[12]       A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket – Beadványozó lakcímét, személyi azonosítóját és a jogszabálysértés pontos megjelölését – ezért a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 215. § c) pontja alapján.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[13]        A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 16.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke