A Nemzeti Választási Bizottság
373/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a N-J. K. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 49/2019. (IX. 10.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 8-án 13 óra 36 perckor kifogást nyújtott be a Baranya Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a „Kővágószőlős Község Önkormányzatának Zsongorkői Lelátó című havi lapjának a kampányban való részvételével kapcsolatosan”.
[2] Beadványozó előadta, hogy a közpénzből finanszírozott ingyenesen megjelenő lapban Sándor Tibor Antal, Kővágószőlős Község polgármestere, aki a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán ismét polgármesterjelölt „rendszeresen kampánytevékenységet folytat”, azonban kifogásában hiányolta „a többi a választáson induló személyről” szóló írásokat. Hozzátette, hogy hiányolja továbbá „az arra vonatkozó információkat, hogy az önkormányzati újság milyen lehetőséget biztosít a jelöltek számára a megjelenésre”.
[3] Álláspontja szerint az önkormányzati lap fenti tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § c) és e) pontját.
[4] Kifogása alátámasztására mellékletként csatolta Kővágószőlős Község jegyzőjével és a lap egyik szerzőjével folytatott elektronikus levelezését, valamint a kifogásolt lap 2019. évi 7. és 8. számának egy-egy oldalát.
[5] A TVB a kifogást a 49/2019. (IX. 10.) számú határozatával a Ve. 215. § b) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a kifogásolt cselekmény nem választási ügy, mivel a kifogásban megjelölt lap tárgyév 7. száma a 2019. augusztus 24-én kezdődő kampányidőszakot megelőzően, augusztus 7-én jelent meg, továbbá mivel a 8. lapszám 2019. augusztus 30-ai megjelenésének időpontjára tekintettel a 2019. szeptember 8-án benyújtott kifogás elkésett.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2019. szeptember 13-án 12 óra 41 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Baranya Megyei Választási Bizottsághoz a 49/2019. (IX. 10.) számú határozata ellen a Ve. 223. § (3) bekezdésre hivatkozással.
[7] Jogorvoslati kérelmében részben ismertette a kifogásában már előadott tényeket és érvelést, továbbá a kifogása elkésettsége kapcsán kifejtette, hogy a lap egyes számainak megjelenése között eltérés mutatkozik, így mivel a megjelenés időpontja kiszámíthatatlan, nem róható fel részére a kifogás benyújtásának elkésettsége. Minderre tekintettel kérte kifogásának elbírálását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] A Ve. 301. §-a a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, míg a Ve. 308. §-a a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is alkalmazni rendeli a Ve. 221. § (1) bekezdését, amely értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt rögzítette, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[11] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemélyek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[12] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[13] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[14] Bírósági felülvizsgálati kérelem okán értékelte a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 133/2019. számú határozatát is. Az NVB döntését helybenhagyó Kvk. VI. 37.688/2019/5. számú végzés indokolásában a Kúria rámutatott arra, hogy a „Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 221. § (1) bekezdése a fellebbezés előterjesztésére jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg 2018. szeptember 1-jétől. Ugyanis ameddig kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig fellebbezés előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Ez azt jelenti, hogy a kifogást benyújtó személy – jelen esetben a kérelmező – fellebbezést csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettséget (Kúria Kvk.VI.37.638/2019/3. számú végzése).”
[15] A Nemzeti Választási Bizottság továbbá irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[16] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[17] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 301. §-án, a 308. §-án, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján és a 330. § (3) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 16.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke