A Nemzeti Választási Bizottság
372/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom Párt (1053 Budapest, Múzeum körút 13., képviseli: Fekete-Győr András, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 23/2019. (IX. 10.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 9-én kérte megyei listájának nyilvántartásba vételét a Tolna Megyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB). A nyilvántartásba vételi kérelemhez mellékelten benyújtotta a lista támogatására gyűjtött ajánlásokat.
[2] A TVB a Tolna Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) ellenőrzése alapján megállapította, hogy a szükséges ajánlások száma eléri a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alapján szükséges ajánlások számát (a továbbiakban: Övjt.), és megfelel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ve.) foglalt feltételeknek.
[3] A TVI elvégezte a jelöltek vizsgálatát is, és a választások informatikai rendszere alapján arról tájékoztatta a TVB-t, hogy a lista első helyén szereplő jelölt már elfogadott egy egyéni listás jelölést a Bács-Kiskun megyei Sükösd településen.
[4] A TVB a fenti tájékoztatás alapján a listát nyilvántartásba vette az első helyen szereplő jelölt kivételével, azzal az indokolással, hogy az Övjt. 8. §-a alapján a jelölt az egyéni listás jelöltségen túl ugyanazon megyében fogadhat el megyei listás jelöltséget.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2019. szeptember 13-án 8 óra 24 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amelyet a TVI ugyanazon a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Iroda részére.
[6] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy a TVB jogértelmezése hibás, emiatt pedig jogellenesen vette nyilvántartásba fellebbező listáját az első helyen szereplő jelölt nélkül.
[7] Indokolása szerint „[a]z Övjt. kérdéses 8. § (1) bekezdésének pontos szövege szerint “[a] választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést.” A kérdéses jogszabályhely tehát nem alkalmazza az “ugyanazon megyében” fordulatot, ahogy azt a TVB határozat értelmezi, hanem csupán lefekteti, hogy egy jelölt egy - azaz nem több - településen, fővárosi kerületben, illetve megyében fogadhat el jelölést. Idézi a 8. § (2) bekezdését, amely alapján “[a]z egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni listás és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el.” A bekezdés megfogalmazása megítélése szerint nem utal sehol arra, hogy a települési (polgármesteri vagy egyéni listás) jelöltség csak ugyanabban a megyében lehet, ahol a jelölt a megyei listás jelöltséget is elfogadta.
[8] Utal továbbá arra, hogy a TVB értelmezésének elfogadása esetén felesleges lenne az Övjt. 8. § (6) bekezdése, hiszen a 7. § (1) bekezdése alapján a megyének nem része a megyei jogú város, így az általános szabály már eleve kizárná, hogy valaki egyszerre induljon a megyei jogú városban és a megyei listán.
[9] Álláspontja szerint, mivel az Övjt. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy a választópolgár bármelyik választókerületben választható, ahol „az Övjt. külön nem zárja ki, ott úgy kell venni, hogy a választópolgár elfogadhat jelöltséget, ha egyébként az alaptörvényi feltételrendszernek megfelel. Ahol pedig az Övjt. korlátoz, ott megszorítóan kell a korlátozás értelmezni”.
[10] A fenti értelmezés álláspontja szerint következik a jelöltség alapjogi érintettségéből is.
[11] Emlékeztet arra, hogy az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: r.Övjt.) 25. § (3) bekezdéséből kifejezetten következett, hogy egy megyébe essenek a jelölések, „így ha a jogalkotó valóban ezt kívánta volna, úgy hasonló (vagy hasonlóan egyértelmű) megfogalmazást alkalmazott volna”.
[12] A fentiek alapján kéri a TVB határozatának megváltoztatását, és a benyújtott listán első helyen szereplő jelölttel a lista nyilvántartásba vételét.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A fellebbezés nem alapos.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
[15] A Bizottság álláspontja szerint a TVB helyesen járt el, amikor a listán szereplő jelölt nyilvántartásba vételekor az Övjt. 8. § (1) bekezdését értelmezte. A hivatkozott jogszabályhely szerint „[a] választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést”.
[16] A törvényi rendelkezés Beadványozó értelmezésével ellentétben nem csak jelölési fajtánként, hanem általában korlátozza a passzív választójog gyakorlását (a jelölés elfogadását) egy településre (fővárosi kerületre), illetve megyére. A jogszabályi rendelkezés mellérendelő összetételt alkalmaz, amelynek második tagmondata önállóan alkalmazandó, értelmezési tartományát nem szűkíti az első tagmondatban szereplő „jelölési fajtánként” szövegfordulat. A tagmondatok közötti tartalmi-logikai összefüggés az, hogy mindkettő a választójog egy-egy aspektusára vonatkozó rendelkezést fogalmaz meg. Ennek megfelelően nem csak az egyéni lista és a megyei lista viszonyában áll fenn az a követelmény, hogy a jelöléseknek ugyanazon megyében kell lennie, hanem a településhez kötődő jelölési fajták esetében is, amelyek együttesen is fennállhatnak (egyéni listás/egyéni választókerületi – kompenzációs listás jelöltség – polgármester-jelöltség), és csak ugyanazon településen elfogadhatóak.
[17] A korlátozás rendszertani megítélésével kapcsolatban a Bizottság álláspontja szerint a jelölti összeférhetetlenség intézménye a választási eljárásban hasonló célt valósít meg, mint a hivatali összeférhetetlenség intézménye, nevezetesen a választópolgárok számára átláthatóságot biztosít, egyértelművé teszi, hogy a jelölt a választópolgárok mely csoportja képviseletét szeretné ellátni, és kizárja ezzel kapcsolatban a többes jelölés miatt lehetséges érdekellentéteket. A passzív választójog korlátozása nem célja, hanem csak eszköze a jogintézménynek. A Bizottság álláspontja szerint az alapjogi korlátozás szükségességi és arányossági tesztjének is megfelel az az értelmezés, amely a passzív választójogot a helyi önkormányzás alapjoga alanyainak adott csoportjához, meghatározott megyéhez, és azon belül egy településhez (fővárosi kerülethez) köti.
[18] A jogi szabályozás lényege a Bizottság véleménye szerint az eltérő fogalmazás ellenére sem módosult r.Övjt szabályozási koncepciójához képest, azonban a hatályos szöveg választástípusonként az egyes elfogadható jelöléseket részletesen is megjelöli.
[19] A 8. § valamennyi bekezdésének elemzése során megfigyelhető, hogy a jogalkotó következetesen szövegezte meg az érintett rendelkezéseket, és sem a 8. § (2) bekezdésében az egyidejű polgármesteri és egyéni listás jelöltség, sem a vegyes választási rendszerben a 8. § (3) bekezdése szerint az egyéni választókerületi és kompenzációs listás jelöltség valamint a megyei listás jelöltség, sem pedig a 8. § (4) bekezdése szerinti polgármester jelöltség vonatkozásában nem szerepel a törvényszövegben az „ugyanazon” kifejezés. Ezért Beadványozó értelmezését ezen rendelkezések vonatkozásában is következetesen alkalmazva a választópolgár lehetne két különböző, akár másik megyében lévő településen polgármesterjelölt és egyéni listás képviselőjelölt és egy harmadik megyében listás jelölt, vagy a vegyes választási rendszerben egy településen polgármesterjelölt egy másikban egyéni választókerületi jelölt egy harmadikban kompenzációs listás jelölt és egy ezektől teljesen eltérő megyében még megyei listás jelölt is. Ezt az értelmezést elfogadva tehát valójában a 8. § (1) bekezdése lenne értelmetlen, hiszen azt tartalmilag az egyes választástípusokra vonatkozó további bekezdések mindegyike megismételné.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozónak a 8. § (1) bekezdésének értelmezésére irányuló levezetése sérti az Alaptörvény 28. cikke szerinti józan észnek megfelelő jogszabály-értelmezés követelményét. A Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor a 8. § (1) bekezdése valódi funkcióval rendelkezik, nevezetesen itt rögzítette a jogalkotó, hogy a jelöltség csak egyazon településen, fővárosi kerületben illetve megyében fogadható el, és a további bekezdések már ebből kiindulva, ezt alapul véve határozzák meg a további korlátozásokat.
[21] Fentiekből következően téves Beadványozó azon értelmezése is, amely szerint a TVB – illetve az ezzel egyetértő NVB – álláspontja alapján az Övjt. 8. § (6) bekezdésében nem lenne értelme a megyei jogú városi és a megyei listás jelöltség összeférhetetlensége kimondásának, hiszen azt már a 8. § (1) bekezdése a 7. § (1) bekezdését is figyelembe véve eleve kizárja. A 8. § (1) bekezdése ugyanis kifejezetten lehetővé teszi, hogy ugyanaz a személy egy településen és a megyében is jelölt lehessen. A megyei jogú város is egy település, tehát e rendelkezés alapján még nem lenne kizárt a megyei jogú városi és egyidejűleg a megyei listás jelöltség. Ezért is volt szükség a jogalkotói akaratnak megfelelően a 8. § (6) bekezdés második mondatára, amely e két jelöltség elfogadását egymásra tekintettel kizárta.
[22] Mindezek alapján a Beadványozó listájának első helyén szereplő jelölt nyilvántartásba vételét jogszerűen tagadta meg a TVB, így a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat az Övjt. 8. §-án, a Ve. 43. §-án, a 132. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 301. §-án, a 307/I. § (2) bekezdésén, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 16.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke