Az Országos Választási Bizottság
368/2008. határozata
Az Országos Választási Bizottság – a 2008. december 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a F. L. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A kezdeményező 2007. augusztus 7-én nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni-békeszerződés évfordulója Trianon-emléknappá nyilvánítása céljából?”
Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Országos Választási Bizottság a 314/2007. (VIII. 23.) OVB határozatában megtagadta, arra hivatkozva, hogy a Magyar Köztársaság államhatárait nemzetközi egyezmények határozzák meg. A trianoni békeszerződés megkötése napjának nemzeti emléknappá nyilvánítása kétségessé tenné a magyar államnak az Alkotmány 5.§-ában is rögzített és kinyilvánított kötelezettségvállalását a nemzetközi szerződésben rögzített államhatárok tiszteletben tartására és védelmére. Ezért az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, mely az Alkotmány 5.§-ában rögzített állami kötelezettségvállalás relativizálását jelentené, így a törvényi szintű szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne.
Az Alkotmánybíróság a 48/2008. (IV. 22.) AB határozatában az OVB határozatát megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság határozatában utalt arra, hogy az OVB határozatának felülvizsgálata – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjának megfelelően a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130.§-a alapján – lefolytatott jogorvoslati eljárás, melyben az Alkotmánybíróság – a beérkezett kifogás keretei között – vizsgálja meg, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
Az Alkotmánybíróság a hozzá beérkezett két kifogás alapján részben azt vizsgálta, helytálló-e az OVB álláspontja a kezdeményezés burkolt alkotmánymódosításra irányuló jellegéről. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az adott kérdésről lefolytatott eredményes népszavazás nem eredményezne olyan kötelezettséget, melyet a törvényalkotó csak az Alkotmány módosításával teljesíthetne, ezért a kérdés alkotmánymódosításra irányuló volta miatt a kezdeményezés nem tagadható meg.
Az OVB – tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés burkolt alkotmánymódosító jellegét elegendő indoknak ítélte – eljárásában és határozatában nem vizsgálta azt, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés esetleg az Alkotmány 28/C.§ (5) bekezdésében felsorolt tiltott tárgykörök valamelyikébe ütközik-e. Az Alkotmánybíróság azonban az OVB határozata ellen benyújtott kifogások alapján külön megvizsgálta azt is, hogy a népszavazási kezdeményezés ellentétben áll-e az OVB határozatának indokolásában szereplő, a Magyar Köztársaság államhatárait megállapító nemzetközi szerződésekkel.
Az Alkotmánybíróság – az eljárás jogorvoslati jellegére tekintettel is – a kezdeményezésnek az 1920-ban Trianonban kötött békeszerződéshez, illetőleg az 1947. évi párizsi békeszerződéshez való viszonyát értékelte, és ebből vonta le azt a következtetést, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem érinti e hivatkozott nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeket.
II.
Az Országos Választási Bizottság a megismételt eljárásban a tényállás teljes feltárása érdekében fontosnak tartotta részletesen megvizsgálni, hogy a Magyar Köztársaság államhatárait megállapító nemzetközi egyezményeken túl van-e olyan nemzetközi megállapodásban vállalt más kötelezettség, mely kizárja a kezdeményezésben szereplő kérdésben a népszavazást.
Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy
- a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló Szerződés (a továbbiakban: a szlovák alapszerződés; kihirdette: 1997. évi XLIII. tv.) 3. cikkének (1) bekezdése,
- a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Szerződés (a továbbiakban: román alapszerződés; kihirdette: 1997. évi XLIV. tv.) 4. cikke,
- Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján aláírt Szerződés (a továbbiakban: ukrán alapszerződés; kihirdette: 1995. évi XLV. tv.) 1. és 2. cikke,
kötelezi Magyarországot a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartására.
A román alapszerződés preambulumában, 1. és 5. cikkében, az ukrán alapszerződés preambulumában, 1. és 5. cikkében, továbbá
- a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között Budapesten, 1992. december 1-jén aláírt barátsági és együttműködési Szerződés (a továbbiakban: szlovén barátsági szerződés; kihirdette: 1995. évi XLVI. tv.) preambulumában, 1. és 7. cikkében,
- a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között Budapesten, 1992. december 16-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló Szerződés (a továbbiakban: horvát barátsági szerződés; kihirdette: 1995. évi XLVII. tv.) preambulumában, 1. és 8. cikkében a Magyar Köztársaság arra vállalt kötelezettséget, hogy a két ország kapcsolatait a jószomszédság, a bizalom és a baráti együttműködés szellemében fejleszti.
A Magyar Köztársaság aláírta továbbá a Helsinki Záróokmányt, melyben Európa 35 állama, továbbá az Egyesült Államok és Kanada elismerték a II. világháború után létrejött európai határok sérthetetlenségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, valamint gazdasági, tudományos, humanitárius és más területeken való együttműködésről is rendelkeztek. Hasonlóképpen csatlakoztunk az Új Európáról szóló Párizsi Chartához, melyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten résztvevő államok 1990. november 21-én írták alá. A Charta a hidegháborús korszak lezárásaképpen – egyebek mellett – megerősítette a Helsinki Záróokmányban megfogalmazott eszméket és alapelveket.
A Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta nem minősül nemzetközi egyezménynek. Azáltal azonban, hogy a hivatkozott kétoldalú alapszerződésekben és barátsági szerződésekben ezeket a két ország közötti megállapodás részéve tették, az aláíró államok az egymás közötti viszonyukban nemzetközi jogi kötelezettséget is vállaltak a Záróokmányban illetőleg a Chartában foglaltak betartására. Ezért a trianoni emléknap ellentmond felsorolt nemzetközi kötelezettségeinknek, s a legkevesebb az, hogy a kérdésről párbeszédre kötelezné a magyar felet, mielőtt arról törvényt alkotna.
Mindezekből következően a Magyar Köztársaságot nemzetközi szerződések egész sora kötelezi a határok tiszteletben tartására, továbbá más államokkal, de különösen a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok, az együttműködés és a baráti kapcsolatok fenntartására.
A trianoni emléknapról szóló népszavazás mindenképpen – kimondva vagy kimondatlanul – érinti a Magyar Köztársaság jelenlegi határait, – s egyben szükségképpen a velünk szomszédos államok határait is –, sértené a Magyar Köztársaságnak a szomszédos államokkal való jószomszédi kapcsolatok, az együttműködés és a baráti kapcsolatok fenntartására vonatkozó kötelezettségeit.
Mindezek következtében az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a trianoni emléknapról való népszavazás az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontja szerinti tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó kérdésnek minősül.
III.
A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének b) pontján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke