A Nemzeti Választási Bizottság
36/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Liberális Párt által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. június 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A Magyar Liberális Párt (a továbbiakban: Beadványozó) képviseletében eljárva Boruzs András pártigazgató 2016. június 7. napján kifogást nyújtott be a választás eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208-212. §-ára hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Kormány által kezdeményezett népszavazáshoz kapcsolódó kampánytevékenység tárgyában.
Beadványozó hivatkozott a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 69. §-ára, mely szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.
Beadványozó szerint a Kormány által közzétett plakátok és a tájékoztató honlap egyértelműen a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, ugyanis azok alkalmasak a választói akarat befolyásolására.
A kifogás három kampányeszközt jelölt meg.
Az egyik a „Mondjunk NEM-et! Utasítsuk el a kényszerbetelepítést!” rádió- és televízióspot. Kifogástevő szerint ezek alkalmasak arra, hogy a választói akaratot a „kényszerbetelepítés” visszautasításának irányába befolyásolja.
A „Népszavazás 2016 a kényszerbetelepítés ellen” szlogent tartalmazó plakátok a kifogástevő szerint nem tájékoztató jellegűek, hanem az „ellen” szó használata egyértelműen alkalmasak a szavazói akarat befolyásolására. Megjegyzi a kifogástevő, hogy tájékoztató jellegű akkor lenne a szlogen, ha a „kényszerbetelepítés ellen” helyett „kényszerbetelepítésről” szó szerepelne a plakátokon.
Továbbá a kifogás harmadikként megemlíti az „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” jelmondatot, mely szerinte semmilyen tájékoztató funkciót nem tölt be.
Beadványozó szerint a fenti szövegek olyan kampánytevékenységnek minősülnek a még ki sem tűzött népszavazás tekintetében, mely sérti a Ve. 139-141. §-aiban foglalt kampányrendelkezéseket. Beadványozó kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy a Kormány kommunikációs tevékenysége törvénysértő, tiltsa el a Kormányt a törvénysértő magatartástól és biztosítsa a népszavazás tisztességes és törvényeknek megfelelő lefolyását.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre alkalmazását törvény elrendeli.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.
A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja a kifogás kötelező tartalmi elemként jelöli meg a jogszabálysértés megjelölését. Ugyanezen bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
A Ve. 139. §-a szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
A Ve. 215. § a) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be. Ugyanezen § c) pontja a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltak hiányát, d) pontja pedig azt jelöli meg elutasítási okként, amikor a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapítja, hogy a kifogást Boruzs András pártigazgató nyújtotta be a Magyar Liberális Párt képviseletében. A Nemzeti Választási Iroda megkereste a Szolnoki Törvényszéket a Magyar Liberális Párt törvényes képviselőjének és adatainak igazolása tárgyában. A Szolnoki Törvényszék által 2016. június 8-án megküldött bírósági kivonat alapján megállapítható, hogy a Magyar Liberális Párt törvényes képviselője dr. Fodor Gábor.
Ezen okból a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogást benyújtó személy nem tekinthető Beadványozó képviselőjének, ezért nem volt jogosult annak nevében kifogást benyújtani. Ezen okból a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 215. § a) pontja alapján.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó a kifogásban a „népszavazási törvény” 139. és 140. §-ának megsértésére hivatkozott. Az Nsztv. nem tartalmaz ilyen megnevezésű rendelkezéseket, ezért Beadványozó nem tett eleget a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt azon előírásnak, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, amely a kifogás benyújtásának kötelező tartalmi eleme.
Beadványozó továbbá a kifogásában foglalt álláspontjának alátámasztására semmilyen bizonyítékot nem csatolt, amely lehetővé tenné a Bizottság számára az ügyben a döntéshozatalt. Beadványozó a rádió és televízióspot esetében nem jelölte meg az érintett műsorszámot, annak vetítési illetve elhangzási idejét és az azok közlésében közreműködő médiaszolgáltatókat. A plakátok tekintetében nem nevezte meg, hogy azokat milyen helyszínen illetve időpontban észlelte, illetve fényképfelvételt vagy más bizonyítékot sem csatolt ezzel kapcsolatban, amely alapján a kifogásban írtak megállapíthatóak lettek volna. A jogszabálysértés bizonyítékainak előterjesztése illetve médiaszolgáltatásban történő jogsértés esetén a bizonyítékok megnevezése a Ve. fent hivatkozott 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogás kötelező tartalmi elemének minősülnek.
A jogszabálysértés valamint a jogszabálysértés bizonyítékai megjelölésének hiánya miatt a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó által hivatkozott „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését” népszavazási kérdésben az országos népszavazás időpontjának kitűzésére ezidáig nem került sor. A választási szervek a választási eljárásban részt vevő személyek kampánytevékenységét kizárólag választási kampányidőszakban vizsgálják, amely a Ve. 139. §-a szerint a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Nemzeti Választási Bizottság egy, a kampányidőszakon kívül végzett feltételezett kampánytevékenység miatt benyújtott kifogást elbíráló 5/2014. számú határozatában – összhangban a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatában kifejtett elvi állásponttal – megállapította, hogy „ezen időszakon kívül eső időpontban folytatott, a Ve. 139. §-ában körülírt tevékenység nem tekinthető a választási kampány részének”. A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott határozatban kifejtette továbbá, hogy „választási kampánytevékenység csak a Ve. 139. §-ában nevesített kampányidőszakban végezhető a Ve. 140. §-ában meghatározott kampányeszköz felhasználásával, ebből kifolyólag a sérelmezett időpontban fogalmilag kizárt választási kampánytevékenység folytatása.”
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint mivel a Beadványozó által sérelmezett cselekmények kívül esnek a hivatkozott kampányidőszakon, ezért ezen ügyek nem minősülnek választási ügynek, így nem tartoznak a választási bizottságok – beleértve a Nemzeti Választási Bizottságot is – hatáskörébe. A választási bizottságok hatáskörének hiánya a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítási oknak minősül.
III.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § a), c) és d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
A határozat a Ve. 1. § e) pontján, 139. §-án, 208. §-án, 212. § (2) bekezdésén, 215. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. június 9.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke