36/2015. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt képviseletében eljáró Tóbiás József és a dr. Bősze Ferenc független képviselőjelölt által benyújtott fellebbezések tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai utca 6.) képviseletében eljáró Tóbiás József (továbbiakban: MSZP) és a dr. Bősze Ferenc független képviselőjelölt által benyújtott fellebbezések tárgyában meghozta a következő

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 44/2015. (II. 19.) számú határozatát az alábbiak szerint változtatja meg:

A kifogás azon részét, mely a 2015. február 15-én szervezett választási gyűlésen Kész Zoltán jelenlétében elhangzott hozzászólás jogsértő voltának megállapítására irányul, elutasítja.

A kifogás azon részét, mely a 2015. február 15-i választási gyűlésen osztott szórólapon feltüntetett közvélemény-kutatási eredmények jogsértő voltának megállapítására irányul, érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. február 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Dr. Bősze Ferenc független képviselőjelölt 2015. február 17-én kifogást nyújtott be az OEVB-hez. Kifogásában előadta, hogy Kész Zoltán független jelölt 2015. február 15-én 16.00 órakor kampánygyűlést tartott Veszprémben. A kampánygyűlésen felszólalt K. P., akinek egyik kijelentését idézte a kifogástevő, az alábbiak szerint: „aki más független jelöltre szavaz, annak szavazata elvész. Egyet én is ismerek közülük, akinek egyébként helye lenne a magyar politikában, de nem most. Hangsúlyozom, nem most.”

A kifogástevő rögzítette, hogy a fenti kijelentést Kész Zoltán hallotta, továbbá saját beszédében tovább hangsúlyozta azt, a kifogástevő beadványa szerint az alábbi módon: „ő az egyetlen esélyes jelölt arra, hogy legyőzze a Fidesz jelöltjét, ezért mindenki ő rá szavazzon”. A kifogástevő rögzítette továbbá, hogy a kampányrendezvényen olyan, a kifogásához is mellékelt szórólapot osztogattak, melyen a jelöltek közül kizárólag Kész Zoltán neve olvasható és a szórólapon szerepelt, hogy ő a kormányellenes erők egyetlen esélyes jelöltje.

A beadványozó álláspontja szerint a fentiekben idézett, Kész Zoltán jelenlétében és egyetértésével elhangzott kijelentés sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kijelentésben megvalósuló törvénysértést súlyosbítja, hogy a sérelmezett kijelentés a Nemzeti Választási Bizottság 17/2015. számú, 2015. február 12-én kelt határozatának meghozatala után, annak ismeretében hangzott el. A kifogástevő szerint Kész Zoltán kampánytevékenysége alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, ugyanis azt a téves látszatot kelti, mintha a 2015. február 22-re kitűzött időközi választáson csak a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje és Kész Zoltán indulna eséllyel, míg a többi tíz jelöltet esélytelenséggel bélyegezte. Megítélése szerint szintén a választópolgárok megtévesztésére és tisztességtelen befolyásolására alkalmas az a közvélemény-kutatás, melyet a kifogástevő szerint Kész Zoltán az Index hírportálon keresztül hozott nyilvánosságra, és amelynek eredménye a már hivatkozott szórólapon is szerepel. A kifogástevő szerint nem egyértelmű, hogy a közvélemény-kutatás eredménye, melyre Kész Zoltán kampányában hivatkozik, a közvélemény mikori állapotának felel meg, illetve az állítása szerint „bizonytalan hátterű”.

Kifogása bizonyítékaként mellékelte Német Tamásnak az Index hírportálon 2015. február 15-én megjelent, Legyen ön is képviselő című írását, továbbá hivatkozott a https://www.youtube.com/watch?v=rWJdsllsbgE&feature=youtu.be linkre, melyen állítása szerint a kampányrendezvényről készített felvétel volt elérhető 2015. február 17-ig, azonban a videót a felhasználó eltávolította.

Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől és annak rögzítését az OEVB határozatában, hogy a kifogásban sérelmezett kampánytevékenység „nem egyedi megnyilvánulása Kész Zoltánnak”.

 

A kifogásnak az OEVB 44/2015. (II. 19.) számú határozatában hely adott, megállapította a jogszabálysértés tényét és rögzítette, hogy Kész Zoltánnak a kifogásban megjelölt kampánytevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket. Az OEVB álláspontja szerint a Kész Zoltán által szervezett választási gyűlésen, jelenlétében és egyetértésében elhangzott hozzászólás és a kifogástevő által csatolt szórólap alkalmas a választók megtévesztésére, mert a szórólapon feltüntetett adatok reprezentativitása nincs hiteles módon alátámasztva.

 

Az OEVB határozata ellen 2015. február 20-án az MSZP és dr. Bősze Ferenc független képviselőjelölt nyújtott be fellebbezést.

 

Az MSZP beadványában az OEVB határozatának olyan irányú megváltoztatását kérte, mely szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást utasítsa el. Álláspontja szerint az OEVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába, a 43. § (1) bekezdésébe, a 46. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjába, a 212. § (2) bekezdés b) pontjába ütközik, ezért jogszabálysértő.  Megítélése szerint az, hogy egy jelölt egy választáson mennyire esélyes és mennyire nem, szubjektív értékítélet, ezért a kifogás tárgyává tett kijelentésben elhangzottak tényállításnak nem minősíthetők, ezáltal az a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját nem sértheti. A közvélemény-kutatással összefüggésben pedig állítása szerint annak reprezentativitása ugyancsak „szubjektív megítélés kérdése, az a mintanagyságból és a kutatási módszertanból levont következtetés, vagyis arra tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértése nem állapítható meg”. Mindemellett azonban megítélése szerint a jogsértés megállapításához a kifogástevőnek, illetve az OEVB-nek kellett volna alátámasztania, hogy az adott közvélemény-kutatás nem reprezentatív, erre vonatkozó bizonyítékot azonban sem a kifogás, sem a határozat nem jelöl meg, így a Ve. 43. § (1) bekezdésébe, a 46. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjába és a 212. § (2) bekezdés b) pontjába is ütközik.

Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a támadott határozatot változtassa meg, és a kifogást utasítsa el.

 

Dr. Bősze Ferenc fellebbező beadványában rögzítette, hogy az OEVB a 2015. február 17-én benyújtott kifogásának csak részben adott helyt, kérése ellenére a jogsértőt a jövőbeli jogsértéstől nem tiltotta el. Álláspontja szerint az OEVB tévesen mérlegelt mikor mellőzte a jogsértéstől való eltiltást, illetve mulasztott azáltal, hogy mérlegelési jogkörben mellőzte az általa kért indokolási tartalmat.

 

A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

 

A Nemzeti Választási Bizottság fent hivatkozott jogkörében eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy a kifogás tárgyává tett, a kifogástevő által idézett „aki más független jelöltre szavaz, annak szavazata elvész. Egyet én is ismerek közülük, akinek egyébként helye lenne a magyar politikában, de nem most. Hangsúlyozom, nem most.” kijelentés, melynek tartalmát a kifogás bizonyítékaként csatolt cikk is megerősíti, valóban alkalmas-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt eljárási alapelvek megsértésére.

 

A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

 

A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság következetesen alkalmazott joggyakorlata szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztaságának megóvása alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat, így a kampányhoz való jogukat oly módon gyakorolják, hogy valótlan tények állításával vagy egyes tények elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni [Kvk.III.37.183/2006./2.; 866/2014. NVB határozat – Kvk.III.37.380./2014./3.; 942/2014.NVB határozat – Kvk.III.37.451./2014./2.; 17/2015. NVB határozat – Kvk.I.37.191/2015/3.].

 

A választási kampány során a jelöltek és a kampányban részt vevők saját maguk és más jelöltek programjáról, népszerűségéről, választási esélyeiről fogalmaznak meg kijelentéseket. A kampány során – ahogyan arra mind a kifogás, mind az MSZP utalt fellebbezésében – fontos elkülöníteni azt, hogy mi minősül tényállításnak és mi tekinthető véleménynyilvánításnak, értékítéletnek. A Kúria és az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkoznak, még akkor is, ha azok túlzóak vagy felfokozottak, esetleg mások számára sértő megnyilvánulást tartalmaznak.

A Nemzeti Választási Bizottság, hivatkozva az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozatában {Indokolás [39] – [42]} foglaltakra az alábbiakat rögzíti:

A véleményszabadság nemcsak bizonyos felfogások vagy eszmék, hanem magának a véleménynyilvánításnak a lehetősége előtt nyit szabad utat. A tényállításokkal szemben az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és nem igazolható. Az értékítéletekkel szemben a tényállítások mindig olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek valósága bizonyítás útján igazolható, ellenőrizhető. Míg az értékítéletet megjelenítő vélemények nagyobb toleranciát követelnek, addig a tényeket állító, avagy híresztelő kifejezések esetében fokozottabb gondosság követelhető meg. Csak ez a jogértelmezés biztosíthatja Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.

 

A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben hivatkozott, következetesen alkalmazott jogértelmezésre és joggyakorlatra tekintettel megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett, fentiekben idézett kijelentés nem tartalmaz semmilyen olyan konkrétumot, amelynek igazságtartalma igazolható vagy ellenőrizhető lenne. A kijelentés egyértelműen a közlő véleményéként értékelhető, melynek célja a választópolgári akarat olyan irányú befolyásolása, amely a választópolgárokat Kész Zoltánra való szavazásra buzdítja. A Bizottság álláspontja szerint továbbá a kifogásolt szórólapon megjelent kijelentés, mely szerint Kész Zoltán a kormányellenes erők esélyes jelöltje, szintén a véleménynyilvánítás fogalmi körébe tartozó kijelentés.

 

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy sem a Kész Zoltán független jelölt által szervezett kampánygyűlésen elhangzott, „aki más független jelöltre szavaz, annak szavazata elvész. Egyet én is ismerek közülük, akinek egyébként helye lenne a magyar politikában, de nem most. Hangsúlyozom, nem most.” kijelentés, sem a kifogás mellékleteként benyújtott szórólapon szereplő „Szavazzon Ön is a kormányellenes erők esélyes jelöltjére!” jelmondat nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, azok a jelölt népszerűsítésére irányuló kampány eszközök, melyek alkalmazása nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket és ezáltal nem alkalmasak a jelölt politikai ellenfelei esélyeinek csökkentésére sem.

 

A Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy a választási kampány természetes velejárója az, hogy a jelöltek kritikai megnyilvánulással élnek egymás irányába, annak érdekében, hogy saját maguk irányába megszerezzék a választópolgárok támogatását, szimpátiáját. Az 50 napos választási kampány pedig lehetőséget teremt a jelöltek számára arra, hogy reagáljanak egymás megnyilvánulásaira. A kampány elsődleges célja, hogy a jelöltek felhívják magukra a választópolgárok figyelmét és ennek érdekében megnyilvánulásuk bizonyos fokú túlzást, provokációt is magukban foglalhatnak. A szabad véleményközlésnek, mely a választási kampány elsődleges eszköze, éppen a lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül.

Sem a szabad választások, sem a plurális demokráciák nem képzelhetők el a véleménynyilvánítás szabadsága nélkül.

 

A Nemzeti Választási Bizottság ezt követően a kifogásnak azt a részét vizsgálta, mely a beadvány mellékleteként csatolt szórólapon található közvélemény-kutatási eredmények vonatkozásában kérte megállapítani a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértését.

A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint az írásba foglalt kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét és - ha a lakcímétől eltér - postai értesítési címét, valamint természetes személy esetén a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját. A Ve. 215. § c) pontja szerint, bármely, a fentiekben felsorolt kötelező tartalmi elem hiánya a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezet.

 

A kifogástevő a szórólapon megjelenő közvélemény-kutatási eredmények jogsértő voltával összefüggésben, annak alátámasztására beadványában az alábbiakat rögzíti:

a)     az Kész Zoltán által rendelt közvélemény-kutatás, melyet a választások tisztességtelen befolyásolásának eszközeként használ,

b)    nem derül ki belőle, hogy az a közvélemény mikori állapotának felel meg,

c)     bizonytalan hátterű,

d)    a kifogás benyújtását megelőzően, két héttel készült;

e)     az Index hírportál hozta nyilvánosságra.

 

A választási eljárásban elsődleges szabály, hogy a bizonyítás terhe a kifogástevőt terheli. A beadványozónak a kifogásban állított jogsértést releváns tényekkel, illetve bizonyítékkal kell alátámasztania, hiszen az eljáró választási bizottság csak e feltételek megléte esetén tudja vizsgálni, hogy a kifogásban állítottak valóban alkalmasak-e jogsértés megvalósítására. Bár a jogszabálysértés bizonyítékára a Ve. nem tartalmaz taxatív felsorolást, a 43. § (2) bekezdése azonban rögzíti, hogy bizonyíték az, amely alkalmas a tényállás tisztázására és példálózó jelleggel rögzíti, hogy bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogástevő beadványa semmilyen olyan releváns tényt vagy bizonyítékot nem tartalmaz, mely hitelt érdemlően és kétséget kizáróan alátámasztaná azt, hogy a kifogásolt szórólapon megjelenő közvélemény-kutatási eredmény nem egy valódi, reprezentatív felmérés eredménye lenne. A kifogástevő nem bizonyította értékelhető módon azt, hogy a szórólap hivatkozott tartalma nem valós közvélemény-kutatási eredményeket tartalmaz, ezért az alkalmas lenne a választópolgárok megtévesztésére.

 

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogástevőnek a közvélemény-kutatási eredmények jogsértő voltának alátámasztására tett, fentiekben hivatkozott kijelentései nem értékelhetők a jogszabálysértés megvalósulásának alátámasztásra és ezáltal a tényállás tisztázására alkalmas és értékelhető bizonyítékként.

 

Tekintettel arra, hogy a kifogásnak a szórólap tartalmára vonatkozó része a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek megsértésére nem tartalmazza a jogsértést alátámasztó megfelelő bizonyítékot, ezért az a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

 

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy tévedett az OEVB mikor a rendelkezésére álló tények és bizonyítékok alapján arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy Kész Zoltánnak a kifogásban megjelölt kampánytevékenysége alkalmas a választópolgárok megtévesztésére és ebből kifolyólag az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint akkor, amikor megfelelő bizonyíték nélkül, érdemben vizsgálta a kifogásban foglalt azon indítványt, mely a szórólap tartalma jogsértő voltának megállapítására irányult.

 

A Ve. 231. § (5) bekezdés szerint a választási bizottság a (4) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása eredményeképp a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.

 

A Nemzeti Választási Bizottság a fent leírt indokok alapján az OEVB 44/2015. (II. 19.) számú határozatát megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, 139. §-án, 140. §-án, 141. §-án, a 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 215. § c) pontján, a 220. §-án, a 231. § (4)-(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2015. február 22.