A Nemzeti Választási Bizottság
355/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a LUNGO DROM Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség (1081 Budapest, Bezerédi utca 17., képviseli: Rupa Gyula, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 39/2019. (IX. 10.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] A LUNGO DROM Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség jelölő szervezet nevében Beadványozó 2019. szeptember 8-án a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 17. számú mellékletét képező „L6” jelű nyomtatványon kérelmezte a szervezet megyei listájának nyilvántartásba vételét a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán. Kérelméhez csatolta továbbá az IM Rendelet 19. számú melléklete szerinti „SZ5” nyomtatványokon a bejelentett listán szereplő személyek adatait, valamint az ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásokat.
[2] A Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) a benyújtott ajánlásokat a bejelentést követő 3 napon belül ellenőrizte, melynek során vizsgálta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122. §-ában foglalt követelmények teljesülését, továbbá azonosította az ajánló választópolgárokat.
[3] Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatta a TVB-t, amely 39/2019. (IX. 10.) számú határozatával a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán a „LUNGO DROM” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség jelölő szervezet megyei listájának nyilvántartásba vételét elutasította.
[4] A TVB határozata indokolásában megállapította, hogy a listával benyújtott érvényes ajánlások száma nem érte el a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 60. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2019. szeptember 11-én 13 óra 5 perckor a TVI-nél személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amelyet a TVI ugyanazon a napon 16 óra 46 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Iroda részére.
[6] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy „a leadott ívek aláírói között szerepeltek olyan nevek, melyeket 2019. szeptember 8-án és 9-én regisztráltak.” Kérte ezen személyek figyelembe vételét érvényes ajánlóként, és ennek alapján az elutasító döntés felülvizsgálatát.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[9] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésében nem jelöli meg a szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi számát, a felülvizsgálandó döntést, továbbá a fellebbezés Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a fellebbezést és megállapította, hogy Beadványozó a fellebbezést a Lungo Drom Országos Cigány Érdekképviseleti és Polgári Szövetség Bács-Kiskun Megyei elnökeként nyújtotta be, azonban lakcímét és születési adatait jelölte meg, mintha magánszemélyként járna el.
[12] A Bizottság rögzíti, hogy a szervezeti képviselet és a magánszemélyként való eljárás nem helyettesíti egymást egy eljárásban, így az eset összes körülménye alapján az eljáró bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a beadványozó milyen minőségben járt el, és ennek eredményeként elvégeznie a beadvány formai vizsgálatát.
[13] Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fellebbezés aláírása, miszerint „Lungo Drom Országos Cigány Érdekképviseleti és Polgári Szövetség Bács-Kiskun Megyei elnöke” egyértelműen arra mutatnak, hogy a fellebbezés benyújtására jelölő szervezet képviseletében került sor.
[14] A Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú határozatában kimondta, hogy „[a] jogalkotó előírta továbbá a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontjában, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megjelölt törvényhely: a 224.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját [a b) és a c) pontok a kérelem benyújtójára tartalmaznak előírásokat]. A Ve. 223.§ (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy fellebbezést lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A választási bizottság elsőfokú határozatát, amely ellen a fellebbezés előterjeszthető (Ve. 221.§ (1) bekezdés) a számával, a keltezésével és az azt meghozó bizottság megjelölésével kell beazonosítható módon megjelölni.” A Kúria álláspontja szerint az NVB ezért jogosan támasztja azt a követelményt, hogy a sérelmezett határozat számát a fellebbezés pontosan jelölje meg.
[15] A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában kifejtette, hogy a „(…) jelölő szervezet az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően kapott tájékoztatás alapján tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében nem lehetett a kérelmező akadályoztatott”.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén jelöli meg, hogy voltak meghatározott időpontban regisztrált személyek az ajánlók között, de jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a fellebbezés benyújtójának bírósági nyilvántartásba-vételi számát, a sérelmezett határozat pontos megjelölését, a fellebbezés jogalapját és a jogszabálysértés bizonytékait, mely miatt a Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a 232. §-án, a, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján, a 308. §-án és a 330. § (3) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke