A Nemzeti Választási Bizottság
345/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság O. Cs. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 6. napján 11 óra 33 perckor elektronikus úton választásra irányadó jogszabályra, illetve jogszabálysértésre hivatkozással kifogást nyújtott be.
[2] Beadványozó szó szerint idézte a kifogásában az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló 1993. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: EJEE) Kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkében foglalt szabad választásokhoz való jogról szóló rendelkezését, továbbá az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében foglalt választás alapelveit.
[3] Beadványozó felsorolta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) következő szakaszait: „208.§, a választás és választási eljárás alapelvei, továbbá a 170. §, 180. § (3) bekezdése, a 183.§, a 185. § (1)-(2) bekezdései, a 2. § (1) bekezdése és a) pont.”
[4] A jogszabálysértés bizonyítékaként előadta, hogy a „szabad választáson, de a sarkalatos törvényben meghatározott módon választják a képviselőket – ám a választópolgár is védett kell legyen állami és nem állami komoly befolyástól egyaránt.”
[5] Beadványozó szó szerint idézte a Ve. 170. §-ban foglaltakat, továbbá rámutatott a Ve. 180. § (3) bekezdésére tekintettel arra, hogy véleménye szerint „a választópolgár a választás napján is bárhol tartózkodhat.”
[6] Véleménye szerint a Ve. „a szavazóhelység területére korlátozza a választás szabadságát és a titkos szavazásra való jogot, ami ellentétes a választásra irányadó alaptörvényi alapelv szerinti szabad választáson való joggyakorlással. Ami jogszabálysértéssel, valamint e jogszabályi korlátozás a Szabad választásokhoz való jog (EJEE Kj. 3. Cikke) megsértésével is egyenlő.”
[7] Beadványozó véleménye szerint a szavazóhelyiségen kívüli tér is alkalmas lehet a választói akarat és döntés befolyásolására 19 óráig, kivéve a mozgóurnás szavazást.
[8] Beadványozó előadta, hogy a sérelmezett állapot utolsó időpontja 2022. április 3. 19 óra, a szavazóhelyiség címe pedig Magyarország Főkonzulátusa, 81679 München.
[9] Beadványozó álláspontja szerint a „szabad választásokhoz való jog iránti nemzetközi jogi kötelezettségét tehát /Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdés/ nem teljesítette Magyarország a választások során. Amelynek a joggal való visszaélés (EJEE 17. Cikke) a konkrét oka, ami elsőként a 2013. évi sarkalatos jogszabályt sérti, mivel annak szövegében 208. §, a választási eljárás alapelvei folyamatosan felülbírálják a választás alkotmányos alapelveit. Holott a választás tisztasága 2. § (1) a) pont, teljesen helytelen, félrevezetésre alkalmas alapelv. Azonban demokratikus országgyűlési választásoknak nem lehet nem maradhat kétféle alapelvi rendje.”
[10] Beadványozó kérte „[a] folyamatos jogszabálysértés megállapítását 208. § és 2. § (1) bek. a) pont, és annak megszüntetése által a 2022. április 3-án lezajlott országgyűlési választások megismétlését.”
[11] Beadványozó a kifogásához mellékletként csatolt egy dokumentumot német nyelven a német választási alapelvekről.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[13] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[14] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[15] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jogszabálysértésként lényegében azt jelöli meg, hogy a Ve. a szavazóhelyiség területére korlátozza a választás szabadságát és a titkos szavazáshoz való jogot, ami sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében, valamint az EJEE kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkében foglalt szabad választáshoz való jogot
[16] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult – alkotmányjogi panasz alapján – az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára. Emellett pedig az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 23-24/A. §-ai alapján az Alkotmánybíróság – és nem a választási bizottságok – feladat- és hatáskörébe tartozik a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata. A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[17] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja kimondja továbbá, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. Az Abtv. 32. § (1) és (2) bekezdései alapján az Alkotmánybíróság az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
[18] Az Abtv. fentiekben hivatkozott rendelkezéseire tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy nincs hatásköre a Ve.-ben foglaltak Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződésekkel való összhangjának vizsgálatára, ezért a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és f) pontján, a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § d) pontjain, a 297. §-án, az Abtv. 23-24/A. §-ain és 32. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke