A Nemzeti Választási Bizottság
344/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. F. E. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 6 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. április 6. napján 15 óra 43 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos eredmény ellen és kérte a „választásai alapelvek országos szinten és folyamatosan történő be nem tartása miatt” az országgyűlési választások megismétlését.
[2] Kifogástevő jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját jelölte meg.
[3] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség sérelmét abban látja, hogy a köztelevízióban nem volt 4 év alatt több idejük 5 percnél a választási programjuk ismertetésére a kis pártok képviselőinek, míg a FIDESZ-KDNP kormányon lévő párt ezen időnek a sokszorosával bírt.
[4] Kifogástevő sérelmezi, hogy a köztévén ritkán lehet látni ellenzéki politikusokat, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter például még egyszer sem járt az M1 stúdiójában.
[5] Ismerteti Kifogástevő azt is, hogy a helyzet négy éve is hasonló volt, ezért az ellenzéki pártok többsége valamilyen „performance-szal” készül a köztévés szereplésre.
[6] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsérelmet abban látja, hogy a választási szlogenek előadása a médiában nem helyettesíti a számonkérhető írásos program előterjesztését.
[7] Kifogástevő ismerteti a nemzetközi megfigyelők országgyűlési választásokkal kapcsolatos tapasztalatait is.
[8] A kifogás második, harmadik, negyedik oldala teljes egészében, ötödik oldalának pedig a fele a Kifogástevő által bizonyítékként megjelölt linkek alatt található cikkek szószerinti idézete.
[9] Összességében Kifogástevő kérte a választási alapelvek országos szinten és folyamatosan történő be nem tartása miatt az országgyűlési választások megismételtetését.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy tárgyi ügy elbírálását nagyban nehezítette, hogy a beadvány sok esetben összefüggéstelen gondolatokat fogalmaz meg, több esetben nélkülözi a logikus felépítést, amelynek következtében a beadvány összességében nehezen értelmezhető.
[12] A Bizottság rámutat, hogy a Ve. 208. §-a szerint kifogást benyújtani választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[13] A Ve. 215. § -a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[14] A Bizottság szükségesnek tartja rávilágítani arra is, hogy Kifogástevő azon kérése, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az országgyűlési választásokat ismételtesse meg, a Bizottsági döntés időpontjában lehetetlen célra irányul, az idő előtti, az alább kifejtett okok miatt.
[15] A Ve. 294. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az egyéni választókerületi választás eredményét.
[16] A Ve. 294. § (3) bekezdése szerint a területi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az országos listás választás területi részeredményét.
[17] A Ve. 295. §- a kimondja, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Iroda jegyzőkönyvbe foglalja.
[18] A Ve. 296. § (2) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság
a) az országos listás választás területi részeredményéről kiállított, 294. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek,
b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint
c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított, a 294. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek
alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.
[19] Fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi szavazás eredményét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok legkésőbb 2022. április 9. napjáig állapítják meg, míg a Nemzeti Választási Bizottság az országos listás eredményt legkésőbb 2022. április 19-áig állapítja meg.
[20] A Bizottság rámutat, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.
[21] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.
[22] Beadványozó semmilyen formában nem hivatkozik sem az egyes szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, sem arra, hogy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésre kerültek volna. Megjegyzi a Bizottság, hogy Kifogástevő a [19] pontban kifejtettek okán azokra érdemben hivatkozni sem tud, tekintettel arra, hogy a választás eredménye (sem az egyéni választókerületi, sem az országos listás eredmény) még nem került megállapításra.
[23] A Bizottság rávilágít arra is, hogy a Kifogástevő kérelme (lásd választások megismétlése) és az általa szolgáltatott bizonyítékok és a kifogásban megjelenített magyarázat okszerű és célszerű kapcsolatban nem állnak egymással, vagyis a Bizottság elé tárt bizonyítékok (lásd közmédiában biztosított bemutatkozási lehetőség és a nemzetiközi megfigyelők nyilatkozatai) nem alkalmasak a Kifogástevő által elérni kívánt cél alátámasztására.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kifogás nem tartalmaz utalást a jogszabálysértés időpontjára vonatkozóan, így nem állapítható meg, hogy az a Ve. 209. § (1) bekezdésében rögzített három napos határidőn belül került benyújtásra.
[25] A Bizottság tartja magát a Kúria Kvk.I.39.274/2022/5. számú döntésében megformált joggyakorlathoz, azaz „[a] Kúria ítélkezési joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3.) a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa. A szóbeszéd, másodkézből, médiából szerzett információ nem alkalmas a fentiek bizonyítására.” (lásd Kúria Kvk.I.39.274/2022/5. számú döntésének [24] pontja)
[26] Idézettek tükrében a Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő az általa bizonyítékul megjelölt sajtóhíreken kívül más, állításait alátámasztó bizonyítékot nem tárt a Bizottság elé.
[27] Mindezek alapján a Bizottság a kifogást annak időelőtti voltára tekintettel a Ve. 215. § d) pontja alapján, a bizonyítékok nélküli voltára tekintettel pedig a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) és d) pontján, 241. §-án, a 294. § (2)-(3) bekezdésein, a 295. §-án, a 296. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke