A Nemzeti Választási Bizottság
342/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. T. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 5-én 19:18-kor elektronikus levélben kifogást nyújtott be amiatt, hogy a Nemzeti Választási Iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 277. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy nem küldte meg a szavazási levélcsomagját a postázási címére és ezzel korlátozta az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választásokon történő részvételhez való jogát.
[2] Kérte a Nemzeti Választás Bizottságot, hogy utasítsa a Nemzeti Választási Irodát a mulasztásának pótlására, valamint, hogy a jogszabálysértés tárgyi súlyára tekintettel alkalmazzon megfelelő szankciót a jogszabálysértővel szemben.
[3] Kifogásában előadta, hogy a Nemzeti Választási Iroda a kifogásához bizonyítékként csatolt döntésével a központi névjegyzékbe felvette. A döntésének indoklásában azt is rögzítette, hogy a levélcsomagot a kérelmében megjelölt postázási címre kérte. Ennek ellenére a Nemzeti Választási Iroda a kifogás benyújtásáig nem kézbesítette a szavazási levélcsomagját, amelyről szóló nyilatkozatát szintén csatolta.
[4] Hivatkozott a Ve. 277. § (1) bekezdésére, amely szerint a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára - annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte - a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot.
[5] Mivel a szavazási levélcsomagot postai úton kérte, azonban az a kifogás benyújtásáig nem érkezett meg a részére, ezért álláspontja szerint megállapítható, hogy törvényi kötelezettségének a Nemzeti Választási Iroda nem tett eleget.
[6] Hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésére, amely szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Megítélése szerint a választási iroda mulasztása aránytalanul korlátozta az Alaptörvényben rögíztett jogának gyakorlását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[9] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[10] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[11] Beadványozó kifogásában személyes adatai tekintetében nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, külföldi kézbesítési címét és útlevelének számát adta meg.
[12] A Ve. 212. § d) pontja esetében a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár azonosítása érdekében a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusa és száma, azaz jelen esetben az útlevél és annak száma, kizárólag akkor elfogadható, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval. A külföldön élő választópolgárok esetében tehát a Ve. a kifogás benyújtása során nem vagylagosan határozza meg a megadandó személyes adatok körét, azaz a személyi azonosító ill. a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány típusát és számát, hanem előírja, hogy ez utóbbi csak a személyi azonosító hiányában lehet alkalmas a választópolgár azonosítására. Amennyiben a kifogás előterjesztője rendelkezik személyi azonosítóval, úgy a választási szervek előtt ezzel kell azonosítania magát.
[13] Jelen esetben megállapítható, hogy Beadványozó a központi névjegyzék adatai szerint rendelkezik személyi azonosítóval, így a kifogása nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt formai feltételeknek.
[14] A Ve.215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[15] Fentiek alapján a Bizottság Beadványozó kifogását a Ve. 215. § c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 12. pontján, a 212. §-án és a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke