A Nemzeti Választási Bizottság
341/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. R. M. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. április 4. napján 9 óra 39 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 149. §-ában foglalt rendelkezések, illetve a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése miatt. A kifogást az OEVB elnöke 2022. április 5. napján áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Kifogástevő előadta, hogy 2022. március 31-én a +361703222 telefonszámról, kérés nélküli telefonhívást kapott, amelyről előadta, hogy annak tartalma egyértelműen a választói akarat befolyásolására irányul.
[3] Álláspontja szerint elválik a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásban szereplő választópolgári adatok és az ott nem szereplő, de a Ve. 149. §-ában megjelölt személyes adatok mint a telefonszám és az elektronikus levélcím felhasználhatósága. Kifejtette, hogy előbbi esetben a Ve. 89. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni, vagyis a választópolgár a hallgatásával hozzájárul az adatok felhasználásához, annak kizárása érdekében kell kifejezett nyilatkozatot tenni, míg a többi adat értelmében a Ve. 149. §-a kifejezett hozzájárulást követel meg azok felhasználhatóságához.
[4] Kifogásában hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2013. évi CXII törvényre, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére.
[5] Mindezek alapján előadta, hogy a sérelmezett hívás akkor lenne jogszerű, ha az ügyfél saját kezdeményezése alapján egy külön nyilatkozatot tesz a mobilszolgáltató felé, hogy telefonszáma ilyen célra is felhasználható, vagy ha a választópolgár a párt számára ad kifejezett hozzájárulást a telefonszáma kampány célú felhasználására. Álláspontja szerint ilyen külön nyilatkozat hiányában a fentiekben részletezett adatkezelés és telefonhívás jogszerűtlen.
[6] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme tekintetében előadta, hogy álláspontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a felhívott alapelvet és a sérelmezett telefonhívás értelemszerűen a Ve. 149. §-án túl a Ve. 2 § (1) bekezdés e) pontját is sérti. E körben hivatkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásának II.4. pontjára, amely a jogszerű adatkezelést fejti ki.
[7] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmével összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésére, amelyben általános érvénnyel mondta ki, hogy az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választópolgárokhoz. Álláspontja szerint a sérelmezett esetben a jogtalanul megszerzett és felhasznált telefonszámok segítségével az érintett politikai oldal szélesebb körhöz volt képes eljuttatni választási üzeneteit, ami által jogtalan előnyhöz jutott ellenfeleivel szemben.
[8] Kifogástevő a kifogásához mellékelte nyilatkozatát annak tárgyában, hogy a kifogásában megjelölt telefonszámra vonatkozóan a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen megkeresésre senkinek nem adott hozzájárulást.
[9] A részletesen kifejtettekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság adjon helyt kifogásának, és a Ve. 218. §-ban meghatározott jogkörében eljárva, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai, valamint a Ve. 149. § vonatkozásában állapítsa meg a jogszabálysértés tényét a Szolgáltatóval szemben.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Bizottság mindenekelőtt rámutat, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[12] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell a
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[13] A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[14] A Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő a kifogását elkésetten nyújtotta be, tekintettel arra, hogy a kifogásban sérelmezett cselekmény 2022. március 31. napján valósult meg, azonban ezzel összefüggésben Kifogástevő csak 2022. április 4. napján 9 óra 39 perckor nyújtotta be kifogását. A Ve. 10. § (1) bekezdésében is deklarált jogvesztő határidőre tekintettel a kifogást legkésőbb 2022. április 3-án 16.00 óráig lehetett volna benyújtani, így a kifogást elkésettség miatt a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
[15] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.
[16] A Bizottság megállapítja tehát, hogy a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát képezte annak elkésettsége, ezért a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 149. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke