A Nemzeti Választási Bizottság
339/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Balogh Márk a Magyarországi Cigánypárt jelöltjeként indulni szándékozó választópolgár (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 16. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 20/2018. (III. 05.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 20/2018. (III. 05.) számú határozatában megállapította, hogy a Magyarországi Cigánypárt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Balogh Márk egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 417 érvényes ajánlás szerepelt.
[2] Mivel az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, és visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2018. március 8-án 10 óra 21 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 20/2018. (III. 05.) számú határozata ellen. Beadványában előadta, hogy az OEVB határozata jogszabálysértő, mert mindösszesen annyit rögzít, hogy a leadott 160 íven 1153 ajánlást ellenőriztek le és abból 417-et fogadtak el érvényesként. Álláspontja szerint a határozatnak tartalmaznia kellett volna beazonosítható módon az érvénytelennek minősített ajánlásokat és azt, hogy azokat milyen jogszabályi rendelkezés alapján minősítették érvénytelennek. Mivel erre az OEVB határozata nem tér ki, nincs lehetősége arra, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tegyen.
[4] Fellebbezésében idézte a Ve. 46. § d), da)-dd) pontjait és rögzítette, hogy az OEVB határozata nem tartalmazza a megállapított tényállást és azokat a jogszabályhelyeket, amelyre döntését alapozta. Mindezek alapján kérte a határozat hatályon kívül helyezését, a Ve. 235. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva új döntés meghozatalát és az ajánlások ismételt ellenőrzését, mivel álláspontja szerint rendelkezik 500 érvényes ajánlással.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A fellebbezés nem alapos.
[6] A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha
„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.
[7] A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
[8] Ahogyan az a fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből is kiderül, az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. A Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utal a Bizottság a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljeskörű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.
[9] A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljeskörű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek.
[10] A fellebbezés hivatkozik arra, hogy az OEVB határozta nem felel meg a Ve. 46. § da)-dd) pontjainak, mert nem tartalmazza az ajánlások tételes megjelölésével azt, hogy mely ajánlást nem fogadott el érvényesként az OEVB, illetve, hogy az érvénytelen minősítést milyen jogszabályhelyre alapozza.
[11] Ezzel összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt szabályra, amely szerint az ajánlásellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít, ennél fogva a nyilvántartásba vételről rendelkező választási bizottsági határozatnak nem része az érvénytelennek minősített ajánlások számának és az érvénytelenség okának tételes felsorolása. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozatában ezzel egyező álláspontot fogadott el és rögzítette, hogy "[a] nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amelyből az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól a kérelmező tájékozódhat.”
[12] Beadványozó hivatkozott arra is, hogy mivel az OEVB határozat nem tartalmazza az érvénytelen ajánlások tételes megjelölését és a döntés alapját képező jogszabályi rendelkezéseket, akadályozva volt abban, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt követelménynek megfelelő fellebbezést nyújtson be.
[13] Ezen beadványozói érveléssel kapcsolatban a Bizottság kiemeli, hogy az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az iránymutatás hangsúlyozza, hogy „[a] választási eljárás nyilvánosságának alapelvéből, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéséből következik, hogy a választási iroda az érintett, jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet képviselője részére biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés lehetőségét”. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[14] Az Iránymutatás 2. pontjában foglaltakat a Kúria is megerősítette Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában mikor jelen tényállással nagymértékben hasonló esetben kifejtette, hogy az „iránymutatás szerint, az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően kapott tájékoztatás alapján tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében nem lehetett a kérelmező akadályoztatott”.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésének arra való alapozása, hogy az OEVB határozata nem tartalmazza megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, ennél fogva pedig akadályozva jogorvoslathoz való joga gyakorlásában, nem helytálló.
[16] A Bizottság megállapítja azt is, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatban foglaltakat, nem fogalmaz meg konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen túl Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt sem, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint Beadványozónak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a fellebbezés elutasításáról döntött és az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 122. és 125-127. §-án, 133. § (2) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 11.
Prof. Dr. Patyi András s.k.
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke