A Nemzeti Választási Bizottság
337/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. Cs. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megyei 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 27/2022. (IV.3.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó magánszemély 2022. április 1-jén 12 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest megyei 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak sérelmére hivatkozással.
[2] Beadványozó előadta, hogy Inotay Gergely képviselőjelölt kampányzáró politikai kampányeseményének meghívója, valamint a Dunakanyar Szíve Egyesület Kulturális rendezvényének meghívója megtévesztő és félrevezető módon került meghirdetésre. A meghívó ezért véleménye szerint sérti a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[3] Kifejtette, hogy álláspontja szerint a jogsértést a közzétételi módok, illetve ezek félrevezető, ellentmondó jellege okozza. Ismertette, hogy a szórólap megtévesztő módon együttesen tartalmazza Inotay Gergely képviselőjelölt kampányzáró kampányrendezvénynek meghívóját és a Dunakanyar Szíve Egyesület civil szervezet által rendezett Aradi-Varga Show meghívóját. Beadványozó álláspontja szerint a szórólap megtévesztő, mert egy civil szervezet eseményét úgy tünteti fel, mintha az politikai esemény lenne. Meglátása szerint a szórólap a választásra jogosultak megtévesztésére azért alkalmas, mert a jóhiszemű választásra jogosultak számára nem tisztázott, hogy egy politikai kampányeseményre vagy pedig egy civil kulturális eseményre szól-e a meghívás. A szórólap alapján ugyanis véleménye szerint nem különül el a politikai és a civil esemény. Kifejtette, hogy a meghívó jogsértő módon azt a látszatot kelti, hogy egy civil szervezet rendezvénye politikai jellegű választási gyűlés.
[4] Beadványozó előadta továbbá, hogy a szórólapon szereplő kampányzáró politikai esemény, illetve a Dunakanyar Szíve Egyesület civil rendezvénye a Facebook-on külön eseményként jelenik meg, „Kampányzáró” címmel. Meglátása szerint az esemény digitális szórólapja (a továbbiakban: Facebook kép) a papír alapú szórólappal ellentétes, ugyanis nem tartalmaz két eseményre szóló meghívást. A Facebook kép az eseményt Kampányzáróként tünteti fel. hozzáfűzte, hogy a választásra jogosultak a Kampányzáró cím által megtévesztve arra következtethetnek, hogy az esemény politikai kampányesemény, azaz választási gyűlés. A Facebook kép ugyanis a kulturális eseményt hamisan politikai kampányrendezvény színében tünteti fel. Álláspontja szerint tisztázatlan, hogy a szórólap vagy az ezzel ellentétes tartalmú Facebook kép tartalmazza-e az esemény pontos célját. Kifejtette, hogy mivel a Facebook kép nem tünteti fel szervezőként a Dunakanyar Szíve Egyesületet, ezért az esemény úgy tűnhet, hogy az Inotay Gergely képviselőjelölt választási kampányzáró eseménye. Ismertette, hogy a köztudatban a kampányzáró esemény politikai választási eseményt jelent. Meglátása szerint a civil kulturális események – amilyen például az Aradi-Varga Show és a DonattilaBand műsora - elnevezéseként a kampányzáró fogalom nem megfelelő. Véleménye szerint a Facebook kép tehát jogsértő, mivel egy civil kulturális eseményt választási gyűlésként, kampányeseményként tüntet fel.
[5] Ismertette, hogy a Facebook képhez tartozó leírásban a következők kerültek feltüntetésre: „Dunakanyar Szíve Egyesület és Inotay Gergely eseménye”. Az esemény leírása: „Inotay Gergely Pest megye 04. OEVK Egységben Magyarországért jelöltjének kampányzáró eseménye”. Szervezők: „Dunakanyar Szíve Egyesület (Civil szervezet) és Inotay Gergely”. A leírás alapján úgy tűnhet, hogy az esemény a Dunakanyar Szíve Egyesület és Inotay Gergely képviselőjelölt együttműködésével, közös szervezésével valósul meg. Véleménye szerint ugyanis a szervezők együttműködése miatt nem dönthető el, hogy az esemény civil kulturális alkalom vagy pedig politikai kampánygyűlés.
[6] Beadványozó érvelése szerint választási kampányban a választásra jogosult polgárok megtévesztésére és félrevezetésére alkalmas magatartás jogsértő.
[7] Állításainak alátámasztására bizonyítékként csatolta a kifogásban hivatkozott szórólapot, Facebook képet, valamint annak leírását is.
[8] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Bizottságtól, hogy a kifogásnak helyt adva, és a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.
[9] Az OEVB a 27/2022. (IV.3.) számú határozatával a kifogást elutasította. Az OEVB a határozatának indokolásában rögzítette, hogy a hivatkozott eseményre szóló meghívó értékelése alapján arra a megállapításra jutott, hogy annak tartalma nem megtévesztő. Az OEVB álláspontja szerint ugyanis a meghívóból egyértelműen kiderül, hogy egy politikai kampányesemény történik 18 órai kezdettel, majd ezt követően 19 órától kerül sor egy szórakoztató/kulturális rendezvény megtartására. Így az OEVB indokolása szerint a két rendezvény egymástól elkülönül, erre tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelem nem valósult meg.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó 2022. április 6-án 14 óra 6 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 27/2022.(IV.3.) számú határozatával szemben.
[11] Beadványozó előadta, hogy fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott jogszabálysértésre alapozza, mivel álláspontja szerint a Bizottság a tényállást nem megfelelően állapította meg, a kifogásban megjelölt tényeket nem vette figyelembe, illetve nem értékelte összefüggésében az általa előadott tényállás részleteket.
[12] Álláspontja szerint az OEVB azzal, hogy nem vette figyelembe a kifogásában bemutatott adatokat, megsértette a Ve. 43. § (5) bekezdését, valamint a Ve. 218. § (1) bekezdését is.
[13] E körben hivatkozott és idézte a Ve. 43. § (5) bekezdését. Ennek kapcsán előadta, hogy meglátása szerint az OEVB a kifogásban megjelölt bizonyítékok közül csak az első számú mellékletként csatolt szórólapot értékelte. Álláspontja szerint a 2. számú mellékletként csatolt Facebook képet, illetve a 3. számú mellékletként csatolt „Leírás”-t sem önmagában, sem összességében nem értékelte, és véleménye szerint ezzel jogszabálysértést követett el.
[14] A továbbiakban idézte az OEVB határozatának indokolását, majd ismételten előadta, hogy kifogásához mellékelte az esemény közösségi médiás meghívójáról készült képernyőképet, amely nem szórólap és azon kizárólag kampányzáróként van feltüntetve az esemény, valamint annak együttes szervezőjeként a 3. számú mellékletként csatolt képen látható módon Inotay Gergely és egy civil szervezet szerepel.
[15] Beadványozó hivatkozott és idézte a Ve. 225. §-át, majd ezt követően részletesen ismertette a kifogás tartalmát.
[16] Beadványozó kifejtette, hogy az OEVB a kifogást a szórólap miatt benyújtott kifogásként kezelte és határozatában azt állapította meg, hogy a szórólap tartalma nem megtévesztő, így a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelem nem valósult meg.
[17] Álláspontja szerint az OEVB jogszabálysértő módon nem vizsgálta, hogy a Facebook-esemény, illetve a „Leírás”, illetve a három meghirdetési mód egymással összefüggésben, összességükben a kifogásban bemutatott módon megtévesztő-e és emiatt sérti-e a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket.
[18] Beadványozó ismételten kiemelte, hogy véleménye szerint a választópolgárok számára nem tisztázott, hogy milyen rendezvényre kapnak meghívást. politikai kampányrendezvényre vagy egy civil szervezet kulturális eseményére. Meglátása szerint a szórólap alapján nem különül el a civil és a politikai esemény, így jogsértő módon azt a látszatot kelti, hogy egy civil szervezet rendezvénye politikai jellegű választási gyűlés.
[19] Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (4) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva az OEVB 27/2022. (IV.3.) határozatát és az azt megelőző eljárást vizsgálja meg és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a határozatot változtassa meg.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[20] Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[21] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[22] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[23] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, amely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[24] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[25] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[26] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[27] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[28] Mindezekből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[29] Tekintettel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény. Önmagában az a tény, hogy Beadványozó kifogását az OEVB érdemi vizsgálat nélkül elutasított, nem alapozza meg az érintettséget a másodfokú jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
[30] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 221. §-án, és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke