336/2022. NVB határozat - a dr. Márki-Zay Péter országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

  

A Nemzeti Választási Bizottság

336/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Márki-Zay Péter országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád-Csanád Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (IV.03.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy dr. Márki-Zay Péter megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjait.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira alapított jogsérelem tekintetében pedig elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1.  L. R. magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 3. napján 12 óra 39 perckor elektronikus úton a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett kifogást nyújtott be. A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 213. § (1)-(2) bekezdései, valamint a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapította hatáskörének hiányát, ezért a kifogást 2022. április 3-án 18 óra 40 perckor áttette elbírálás végett a Csongrád-Csanád Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz.
  2. Kifogástevő előadja, hogy Márki-Zay Péter, országgyűlési képviselőjelölt az index.hu honlapon közzétett fényképek szerint egy hódmezővásárhelyi szavazókörben úgy szavazott, hogy mellkasa bal oldalán a nevezett pártszövetség által kihirdetett és széles körben közzétett politikai program jelvényét, a kék szalagot viselte.
  3. Kifogástevő ismerteti, hogy legjobb tudomása szerint a gyakorlat nem csak „a direkt pártjelvény”, hanem minden olyan jelvény, jelkép alkalmazását is tiltja, ami alkalmas valamelyik párthoz vagy pártcsoporthoz való kötődés kifejezésére, annak szimbolizálására, ekként a választói akarat befolyásolására.
  4. Kifogástevő hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira, valamint ismerteti a Ve. 140. §, 141. § és a 143. § (1) bekezdésének szabályait.
  5. Álláspontja szerint azzal, hogy Márki-Zay Péter és a képen látható más személyek feltűnően, jól látható helyre elhelyezett kitűzővel közelítette meg a szavazókört és tartózkodott annak 150 méteres körzetén belül, illetve magában a szavazóhelyiségben is, megsértette a Kifogástevő által hivatkozott szabályokat és hátrányosan befolyásolta a Fidesz-KDNP, illetve a többi versengő párt, illetve a helyi többi országgyűlési képviselőjelölt választási esélyeit.
  6. Mindezek alapján Kifogástevő kérte, hogy a választási bizottság állapítsa meg, hogy Márki-Zay Péter, valamint a vele ott tartózkodó személy cselekménye megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a Ve. 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjait, továbbá kérte, hogy a bizottság nevezetteket tiltsa el a további jogsértéstől.
  7. Kifogástevő beadványához két fényképfelvételt csatolt bizonyítékként.
  8. A Csongrád-Csanád Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) a 28/2022. (IV.03.) számú határozatával kifogásnak helyt adott és a megállapította, hogy dr. Márki-Zay Péter képviselőjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, továbbá a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontját azzal, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben politikai reklámnak minősülő – a pártszövetség által meghirdetett és széleskörben közzétett politikai program jelképét -, a kék szalagot viselte.
  9. Az OEVB megállapította, hogy a képviselőjelölt által viselt kék szalag a Ve. 146. § a) pontjában megfogalmazott politikai reklámnak minősül, amelyet a Ve. 140. §-a kampányeszköznek minősít.
  10. Fentiek alapján az OEVB rögzítette, hogy dr. Márki-Zay Péter képviselő-jelölt megsértette a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket azáltal, hogy mellkasa bal oldalán a pártszövetség által meghirdetett és széleskörben közzétett politikai program jelképét, a kék szalagot viselte.
  11. Mindezek alapján az OEVB a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy dr. Márki-Zay Péter megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, továbbá a Ve. 143. §. (1) bekezdés a) pontját is.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 6. napján 14 óra 47 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Csongrád-Csanád Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (IV.3.) határozatával szemben.
  2. Beadványozó fellebbezésében előadja, hogy álláspontja szerint az OEVB nem helytállóan állapította meg a „kék szalag” jelentésének tényleges tartalmát, azt nem megfelelően minősítette.
  3. Beadványozó sérelmezi azt is, hogy az OEVB nem támasztotta alá, okszerű indokolást nem mutatott be a tekintetben, hogy milyen bizonyítékok alapján minősítette a kék szalagot politikai reklámnak.
  4. Beadványozó kifejti, hogy a kék szalag a társadalom egy – a korrupció mentesség mellett kiálló – részének a kifejező eszköze, a korrupció elleni küzdelemmel való társadalmi egyetértés kifejezésének módja. Erre való tekintettel – Beadványozó meglátása szerint – annak viselésével nem egy párthoz, politikai szövetséghez való hovatartozását fejezte ki, nem politikai tartalmat reklámozott, nem kampánytevékenységet végzett, hanem a korrupció mentes működést szorgalmazó társadalmi csoporthoz, egy véleménycsoporthoz való hovatartozását fejezte ki.
  5. Állításának alátámasztásául Beadványozó megjegyzi, hogy a „kék szalag” egyik pártnak sem szerepel „a nyilvántartásába vett jelképeként, ez kizárólag egy társadalmi vélemény csoporthoz való tartozást kifejező eszköz.”
  6. Fentiek alapján Beadványozó kéri, hogy a Bizottság az OEVB határozatot változtassa meg és a kifogást jogszabálysértés hiányára tekintettel utasítsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. Mindenekelőtt a Bizottság szükségesnek tartja, hogy rávilágítson arra, hogy az OEVB határozatának tényállása megalapozatlan, az OEVB a rendelkezésére álló bizonyítékokat tévesen értelmezte és az abból levont következtetések sem voltak okszerűek.
  4. A Ve. 146. § a) pontja alapján a politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
  5. Az Mttv. 203. § 55. pontja szerint a politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
  6. Az Mttv. 203. § 47. pontja alapján pedig a műsorszám hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban - hosszától függetlenül - önálló egységet alkot.
  7. Fentiek alapján a Bizottság osztja Beadványozó azon állítását, hogy a kék szalag viselése nem minősül politikai reklámnak, tekintettel arra, hogy a fenti fogalmak egyik elemének sem feleltethető meg. Éppen ezért a Bizottság nyomatékosan felhívja az OEVB figyelmét, hogy a jövőben a jogszabályok kellő értelmezésére és az ezzel kapcsolatos tényállás minősítésére nagyobb hangsúlyt fektessen.
  8. Tárgyi ügy elbírálása során a Bizottság első lépésként a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontjára alapított jogsértést vizsgálta meg.
  9. E körben a Bizottság a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján megállapítja, hogy a tárgyi ügyben a bepanaszolt személy (Beadványozó) dr. Márki-Zay Péter az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Demokratikus Koalíció - Jobbik Magyarországért Mozgalom – LMP – Magyarország Zöld Pártja – Magyar Szocialista Párt – Momentum Mozgalom – Párbeszéd Magyarországért Párt közös pártlistájának listavezetője.
  10. Szintén köztudomású tény, hogy a bepanaszolt személy (Beadványozó) fentieken kívül, olyan országosan ismert politikus, közéletben gyakran szereplő személy, aki a folyó választási kampányidőszakban a kék szalagot mellkasa bal oldalán több alkalommal viselte.
  11. Annak érdekében, hogy a tárgyi ügyben a Bizottság megalapozott döntést tudjon hozni, szükséges volt tisztázni a kék szalag tényleges jelentésének tartalmát, ugyanis e tényező befolyásolja azt, hogy a kék szalagnak önmagában kampányüzenet tulajdonítható-e.
  12. Márki-Zay Péter sajtóban megjelent nyilatkozataira figyelemmel a Bizottság a következőket rögzíti, hogy a kék szalag a korrupcióellenes küzdelemnek és az elszámoltatásnak a jelképe. Dr. Márki-Zay Péter azt is hozzátette, hogy az elmúlt harminc évben egyik kormány a másiknak adta a kilincset, egy valami azonban nem változott: nem volt elszámoltatás.
  13. A Bizottság rámutat arra, hogy a kék szalag nem önmagában kampányeszköz, hanem azáltal vált kampányeszközzé, hogy azt Márki-Zay Péter olyan szövegkörnyezetben és időszakban használta, olyan nyilatkozatok alapjává tette, amelyek pedig egyértelműen a Kormány és a regnáló politikai erő ellen irányulnak. A kék szalag viseléséből annak politikai üzenete kiolvasható.
  14. A kék szalag viselése tehát azáltal válik kampányeszközzé, hogy a kék szalag által képviselt jelentéstartalmat a Beadványozó a folyó választási eljárásban a saját és az őt állító jelelőszervezetek kampányüzenetével köti össze, a jelentéstartalmat az országgyűlési képviselők általános választásának kontextusában értelmezi és ezen az alapon vetíti előre az általa – kormányváltás esetén – elérni kívánt célokat.
  15. A folyó kampányidőszak eseményeiből – amelyekbe a Bizottság az elé kerülő ügyek által maga is betekintést nyert – tehát megállapítható, hogy a kék szalag kampányeszközként funkcionált.
  16. A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

  1. A Ve. 141. §- a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
  2. A Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján

a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,

b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,

  1. A Bizottság fentiek tükrében megvizsgálta, hogy a fényképfelvételek alapján egyértelműen beazonosítható-e, hogy Beadványozó a kék szalagot szavazóhelyiségben, és ebből kifolyólag szükségszerűen a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti helyszínen is viselte. Ennek kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy a helyszín minden kétséget kizáróan beazonosítható, hiszen azon több biztonsági elemmel lezárt szavazóköri műanyag urna; bizottsági feladatukat ellátó, kitűzőt viselő szavazatszámláló bizottsági tagok, és a szavazáshoz elengedhetetlen kellékek, így boríték és szavazólapok láthatóak, továbbá a fényképfelvételeken nem látható arra utaló jel, hogy dr. Márki-Zay Péter azt a felsőruházatát, amelyen mellkasa baloldalán a kék szalagot viselte a szavazókörön kívül ne viselte volna, jól láthatóan az az öltözéke szerves része volt, valamint fellebbezésében ő maga sem vitatta a kék szalag folyamatos viselését, csupán annak jogi értékelésével nem értett egyet.
  2. Kifejtettek alapján a Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy dr. Márki-Zay Péter megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjait.
  3. Következő lépésként a Bizottság pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira alapított jogsérelem körülményeit vizsgálta meg.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria által is követett azon következetes joggyakorlatára, mely szerint a választási eljárás alapelvei kiemelt jelentőséggel bírnak, iránymutató és hézagpótló szerepük van, megsértésük – normatív tartalmuk miatt – jogszabálysértésnek minősül. Amennyiben azonban egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni. Mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is, a Ve. tételes rendelkezése megsértésének megállapítása mellett a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani. [Kvk.VI.39.309/2022/5., Kvk.III.37.799/2020/3. és Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzések, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 166/2022. NVB határozat, 169/2022. NVB határozat, 198/2022. NVB határozat].
  5. Fentiek alapján a Bizottság a kifogás Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira alapított részét, a Ve. 220.§-a alapján elutasítja.
  6. Összegezve a fentieket a Bizottság a Csongrád-Csanád Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (IV.03.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján oly módon változtatja meg, hogy a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy dr. Márki-Zay Péter megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 143. § (1) bekezdés a) és b) pontját; a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira pedig elutasítja.
  7. A Bizottság kitér arra is, hogy dr. Márki-Zay Péter szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását azért nem tartja szükségesnek, mert a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 143. §-án, a 218. § (2) bekezdés a) pontján, a 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdés a) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 8.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke