334/2010. OVB határozat - J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
334/2010. határozata

Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alkotmánybíróságnak a hozzá érkező beadványokról 30 napon belül, soron kívüli eljárásban 15 napon belül kötelező legyen határozatot hozni?”

Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Alkotmánybíróság számos határozatában foglaltakra jelen népszavazási kezdeményezés kapcsán az alábbiakat állapította meg. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) mint alaptörvény, az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, mely csak az Alkotmány rendszerén belül, az alaptörvény által feljogosított alkotmányozó hatalom által, az Alkotmányban meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alkotmány az Országgyűlés hatáskörén belül megkülönböztetetten szabályozza az alkotmányozást. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik, és az Országgyűlés e jogkörében alkotmányosan az alkotmánymódosításra irányadó eljárási és határozathozatali követelmények betartásával, alkotmánymódosításra irányuló közvetlen és kifejezett alkotmányozó hatalmi rendelkezés alapján járhat el [1260/B/1997.
AB határozat, ABH 1998, 816., 819.; 30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220., 234.]. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjának és a 24. § (3) bekezdésének rendelkezései egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe utalják az Alkotmány elfogadásáról és módosításáról való döntést. Ebből az következik, hogy az Alkotmány - választópolgári kezdeményezésre - népszavazással nem módosítható.

Az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata során megállapította, hogy az az Alkotmánybíróságnak az Alkotmányban meghatározott alapvető feladatát, rendeltetését kívánná megváltoztatni, így a népszavazási kezdeményezés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmány módosítására azonban a fentiekre tekintettel nem írható ki népszavazás.

Az Nsztv. 10. § b) pontja alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebből következően a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthető vagy félrevezető kérdés nem tekinthető egyértelműnek.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés lehetetlen célra irányul, mivel egy eredményes népszavazást követő szabályozás az Alkotmánybíróság munkáját ellehetetlenítené.

A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §- ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek - nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontján, a 24. § (3) bekezdésén, 32/A. §-án, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke