A Nemzeti Választási Bizottság
333/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A., a továbbiakban: Beadványozó1), a dr. H. J. P. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó2), a K. L.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó3) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó3 fellebbezése alapján a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 30/2022. (IV. 3.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a Budapest VIII. Kerület 53. számú szavazóhelyiségében működő szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapelvét, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó1, Beadványozó2 és Beadványozó3 (a továbbiakban együtt: Beadványozók) 2022. április 3. napján 9 óra 36 perckor elektronikus úton kifogást nyújtottak be a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdésében foglaltak okán a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelme miatt.
[2] Beadványozók előadták, hogy Beadványozó3 2022. április 3. napján 7 óra 10 perckor megjelent a Budapest VIII. kerületének 53. számú szavazó helységében, ahol a szavazatszámláló bizottság tagja, egy hölgy Beadványozó3 személyi azonosság ellenőrzése közben azt a kérdést tette fel, hogy Beadványozó3 „kér-e népszavazásra vonatkozó szavazólapot, mert aki nem kér annak feleslegesen nem adok lapot.”
[3] Megítélésük szerint az, hogy az szavazatszámláló bizottság tagja az Nsztv. szellemiségétől eltérő kérdés tett fel, amely alkalmas a választó állampolgár befolyásolására, illetve meglátásuk szerint e feltett kérdés egybeesik az érvénytelen szavazásra mozgósító kampánnyal.
[4] Mindezekre tekintettel arra kérték az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, az érintett szavazatszámláló bizottsági tagot pedig tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[5] Az OEVB a 30/2022. (IV.3.) számú határozatával a kifogást elutasította.
[6] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy 2022. április 3. napján egy eljárásban került sor az országgyűlési képviselők általános választására és országos népszavazásra, amely során a választópolgároknak lehetőségük van kizárólag az országgyűlési képviselők általános választásának kérdésében, vagy kizárólag az országos népszavazás kérdésében, illetőleg mindkét eljárásban együttesen is véleményt nyilvánítaniuk.
[7] Az OEVB rögzítette, hogy amilyen kérdésben a választópolgár véleményt kíván nyilvánítani, a szavazatszámláló bizottságnak annak megfelelő szavazólapot kell a részére biztosítania. Erre figyelemmel az OEVB álláspontja szerint nem jogszabálysértő és nem sérülnek a kifogásban felhívott Ve. alapelvek, ha a szavazatszámláló bizottság még a szavazóköri névjegyzék aláírása előtt tisztázza, hogy a választópolgár milyen kérdésben kíván véleményt nyilvánítani, és tájékoztatja, hogy ennek megfelelő szavazólapot fog a részére biztosítani. Az OEVB megjegyezte, hogy a szavazókörben rendkívüli eseményről nem készült jegyzőkönyv. Mindezekre tekintettel a kifogást elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozók az OEVB határozata ellen 2022. április 5. napján 11 óra 33 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtottak be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon 12 óra 5 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[9] Fellebbezésükben előadták, hogy az OEVB határozatában foglaltak nincsenek összhangban a Ve.-vel, ugyanis meglátásuk szerint a szavazatszámláló bizottság állampolgári tájékoztatása csak technikai kérdésre vonatkozhat, azonban jelen esetben véleményük szerint a szavazatszámláló bizottság tagja a választás tartalmára tett megjegyzést, amely állampolgári befolyásolást jelentett, ezért továbbra is fenntartják, hogy sérült a választás tisztaságának elve, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
[10] Meglátásuk szerint azon tényt, hogy a szavazókörben rendkívüli eseményről nem készült jegyzőkönyv, nem lehet felróni számukra, ugyanis a szóbeli kifogás a szavazatszámláló bizottság előtt hangzott el, a szavazatszámláló bizottság elnökének pedig véleményük szerint a panaszt azonnal jegyzőkönyvezni kellett volna.
[11] Mindezek alapján arra kérték a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB 30/2022. (IV.3.) számú határozatát változtassa meg, és az érintett szavazatszámláló bizottsági tagot tiltsa el a további jogszerűtlen joggyakorlástól.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezése érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[13] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[14] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[15] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[16] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[17] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[18] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[19] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[20] Az Nsztv. 69. § (1) bekezdése alapján a népszavazási kampány résztvevői alapvetően a népszavazási kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok. Mivel Beadványozó1 esetében e kettő eset egyike sem áll fenn, így érintettségének alátámasztására elő kellett volna adnia, hogy az országos népszavazási kampányban részt vesz, és a kampánytevékenysége során milyen álláspontot képvisel. Beadványozó2-nek pedig azon érvelését kellett volna előadnia, hogy jelen ügy őt mint magánszemélyt milyen okból érinti.
[21] Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó1 és Beadványozó2 érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[22] A Bizottság mindezek alapján Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezését érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó3 tekintetében az érintettségre vonatkozó érvelést elfogadta, mivel a jogorvoslati kérelemben kifogásolt cselekménynek ő volt az alanya, azaz személyesen neki tették fel a sérelmezett kérdést.
[24] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó3 fellebbezése alapos.
[25] Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választását a Köztársasági Elnök az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése és a 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, valamint a Ve. 6. §-a alapján a 7/2022. (I. 11.) KE határozatával 2022. április 3-ára tűzte ki.
[26] Ezt követően a 8/2022. (I. 11.) KE határozatban az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, az Nsztv. 67. § (1) bekezdése, a Ve. 1/A. és 6. §-a alapján, az Országgyűlés 32/2021. (XI. 30.) OGY határozatával elrendelt országos népszavazást – az Alkotmánybíróság 1/2022. (I. 7.) AB határozatára figyelemmel – szintén 2022. április 3. napjára tűzte ki a Köztársasági Elnök.
[27] Fontos hangsúlyozni, hogy az újkori választástörténetben 2022. április 3-án került sor először arra, hogy az országgyűlési képviselők általános választásával egy napon országos népszavazáson is szavazhattak a választópolgárok. Jelen ügyben az is lényeges körülmény, hogy az országos népszavazás volt az az eljárás, amely úgymond rácsatlakozott az országgyűlési képviselők általános választására, és nem fordítva.
[28] Az országgyűlési képviselők általános választása és az országos népszavazás együttes lebonyolítása (a továbbiakban: közös eljárás) érdekében alkotta meg a jogalkotó az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amely a Ve. és az Nsztv. rendelkezéseit egyaránt módosította annak érdekében, hogy megteremtse annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.
[29] A közös eljárás végrehajtási szabályait az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) tartalmazza.
[30] A szavazás szavazóhelyiségben való lebonyolításának szabályait a közös eljárásban is a Ve. X. Fejezete 84. alcímének szabályai tartalmazzák. Az itt rögzített Ve. 176. §-a szerint a szavazni kívánó választópolgár a szavazóhelyiségben személyazonosságát, lakcímét és személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) előtt.
[31] A Ve. 178. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a személyazonosság ellenőrzése és a lakcím, vagy a személyi azonosító igazolása megtörtént, és a választópolgár szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, a szavazásnak nincs akadálya. Az SZSZB ilyenkor a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet - annak bal felső sarkában - a választópolgár jelenlétében bélyegzőlenyomattal lát el, valamint átadja a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.
[32] A Ve. 178. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.
[33] A Ve. 179. § (1) bekezdése szerint a szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
[34] A többszöri szavazás megakadályozása érdekében a Ve. 179. §-ának gyakorlati alkalmazása az, hogy a választópolgár még a szavazólap átvételét megelőzően aláírja a névjegyzéket.
[35] A közös eljáráson használt névjegyzék mintáját az IM rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezen egyértelműen látszik, hogy amennyiben a választópolgár az országgyűlési képviselők általános választásán és az országos népszavazáson is szavazni kívánt, úgy két helyen kellett aláírnia a névjegyzéket.
[36] Az országgyűlési képviselők általános választásával egyidejűleg, egy eljárásban bonyolított népszavazás a közös eljárás újdonsága okán, jelentős kihívás elé állította a választásokat szervező választási irodákat, és a szavazóhelyiségben a szavazás törvényes lebonyolítását végző SZSZB-ket is. Hangsúlyozandó az is, hogy a 10.243 szavazóhelyiségben reggel hat órától a szavazatszámlálás befejezéséig feladatot teljesítő több tízezer SZSZB tag nem professzionális, jogi egyetemi képzettséggel rendelkező választási szakértő, hanem a Ve. szerinti összeférhetetlenségi kritériumoknak megfelelő, választójoggal rendelkező polgárok, akik a szavazás napján legjobb tudásuk szerint biztosítják a szavazás törvényes lebonyolítását.
[37] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó3 leírása alapján az SZSZB tagja cselekménye túlmutat a 178. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató tevékenységen, és azáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, hogy az SZSZB eljáró tagja figyelmen kívül hagyta, hogy az SZSZB nem akkor adja át a szavazólapot, amikor azt a választópolgári kéri, hanem mindenképpen - kérés nélkül – átadja.
[38] A Bizottság döntése során értékelte azt a körülményt is, hogy a népszavazáson való részvétel önmagában politikai viták tárgyát képezte, ennélfogva a népszavazási szavazólap átvétele is ilyen kérdés. A kérdésre adandó válasz elhangzásából pedig a választópolgár pártpreferenciájára is következtetni lehet.
[39] Tekintettel arra, hogy Beadványozó felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét, a Bizottság szükségesnek látja rámutatni a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[40] A Bizottság megállapítja, hogy az SZSZB tevékenysége alkalmas volt a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozására, ezért a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét megalapozottnak látta.
[41] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 30/2022. (IV. 3.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a Budapest VIII. Kerület 53. számú szavazóhelyiségében működő szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak sérelmét.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[42] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjain, a 178. § (2) bekezdésén, 221. §-án, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke