326/2022. NVB határozat - a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

326/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Mi Hazánk Mozgalom (1141 Budapest, Komócsy u. 5. a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Kifogástevő 2022. április 6-án 9 óra 26 perckor elektronikus úton eljárva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Momentum Mozgalom tevékenységével szemben.

[2] Kifogásában előadta, hogy 2022. április 3-án 16 óra körül az alábbi jogsértéseket észlelte: Kifogástevő álláspontja szerint a Momentum Mozgalom a honlapján a 2022. április 3-ára kitűzött országos népszavazáson történő érvénytelen szavazásra buzdított, véleménye szerint a honlap ezen menüpontját kimondottan ennek a jogellenes cselekménynek a hirdetése és terjesztése céljából hozták létre.

[3] Állításainak alátámasztására a szóban forgó honlap internetes elérhetőségét is mellékelte. Előadta továbbá azt is, hogy a honlap impresszuma szerint a honlap üzemeltetője a Momentum Mozgalom.

[4] Kifogástevő ismertette, hogy a honlapon a következő, népszavazással kapcsolatos kampányszövegek olvashatóak: „Szavazz érvénytelenül a kormány gyűlöletkeltő népszavazásán!”, valamint „Te ne dőlj be a Fidesz-propagandájának, szavazz érvénytelenül a népszavazáson!” Hozzáfűzte, hogy a honlap a szöveg alatt, az „Így szavazz érvénytelenül!” felirat alatt ötletekkel szolgál a jogellenes érvénytelen szavazatok leadásának lehetőségeire.

[5] Álláspontja szerint az általa mellékelt csatolmányok alapján egyértelműen és könnyen megállapítható, hogy a hivatkozott honlapot a Momentum Mozgalom hozta létre és ő is üzemelteti.

[6] Kifogástevő valószínűsítette, hogy a kifogásolt üzenetek a kifogás elbírálásakor is fent lesznek még a hivatkozott honlapon, ezért indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tekintse meg azokat.

[7] Előadta továbbá, hogy meglátása szerint a kifogás tárgyát képező jogsértések közzétételüktől fogva folyamatosak, mert a jogsértő üzenetek azóta is folyamatosan fent vannak a kifogásolt honlapon és azok a kampányidőszakban és 2022. április 3-án általa történt észlelésekor is mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek voltak.

[8] Kifejtette, hogy álláspontja szerint a jelen kifogás tárgyává tett magatartás súlyosan jogszabálysértő, alapjaiban sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket, a választás tisztaságának alapelvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[9] A továbbiakban hivatkozott és idézte a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjait, a Ve. 139. § (1) bekezdését, a Ve. 140. §-át, valamint a Ve. 141. §-át.

[10] Kifogástevő érvelése szerint a Momentum Mozgalom cselekményei súlyosan jogszabálysértőek, tekintettel arra, hogy a fent ismertetett üzenetekkel nyíltan és egyértelműen arra hívja fel és buzdítja a választópolgárokat, hogy érvénytelen szavazólapokat dobjanak be az urnákba. Véleménye szerint a Momentum Mozgalom ezzel a tevékenységével teljes mértékben ellehetetleníteni igyekezik az országos népszavazást és a választópolgárok valós akaratának a megismerését.

[11] Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 270/2022. számú határozatának azon fordulatára, ahol a Bizottság azt a megállapítást tette, hogy „az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység.”

[12] Mindezekre figyelemmel Kifogástevő kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogszabálysértőt a további jogszabálysértéstől, valamint - a jogsértés súlyára, a jogsértéssel érintettek körének nagyságára és a jogsértés ismétlődő jellegére tekintettel – vele szemben bírságot is szabjon ki.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[13] Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[14] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt. jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[15] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[16] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

  a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

  b) elkésett,

  c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

  d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[17] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”

[18] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.

[19] A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 69. § (1) bekezdése alapján a népszavazási kampány résztvevői alapvetően a népszavazási kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok.

[20] Tekintettel arra, hogy Kifogástevő esetében e kettő eset egyike sem áll fenn, így az ő vonatkozásában a Ve. 208. §-ának második fordulata alkalmazandó, azaz ahhoz, hogy kifogását a Bizottság érdemben vizsgálni tudja, érintettségét alá kellett volna támasztania és kifogásában elő kellett volna adnia, hogy az országos népszavazási kampányban részt vesz, valamint azt is, hogy a kampánytevékenysége során milyen álláspontot képvisel.

[21] A Bizottság Kifogástevő beadványát megvizsgálta és megállapította, hogy az az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmaz érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}

[22] Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így a Bizottság jelen eljárás tekintetében Kifogástevő érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.

[23] Mindezek alapján a Bizottság Kifogástevő kifogását érintettség hiányában a Ve. 215. § a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[24] A határozat a Ve. 208. §-án, és a 212. § (2) bekezdésén, a Ve. 215. §- ának a) pontján, a Ve. 218. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 8.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke