318/2022. NVB határozat - a dr. Aradszki András országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában 

A Nemzeti Választási Bizottság

318/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Aradszki András országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által dr. B. E. ügyvéd útján benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (IV.03.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy dr. Bősz Anett képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1.  Beadványozó jogi képviselője, dr. B. E. ügyvéd útján 2022. április 3-án 10 óra 13 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz arra való hivatkozással, hogy dr. Bősz Anett képviselőjelölt (továbbiakban: Jelölt) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése a) pontja szerinti választás tisztasága, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
2. Beadványozó előadta, hogy a Jelölt 2022. április 2. napján 06 óra 29 perckor az Érdligeten felépítésre kerülő Lidl áruházzal kapcsolatban bejegyzést (továbbiakban: Bejegyzés) tett közzé a Facebook közösségi portálon, amely bejegyzésben megosztotta a www.erdmost.hu internetes portálon megjelent cikket. Ugyanezen Bejegyzés alatt 2022. április 2. napján 07 óra 08 perckor egy több képernyőfotóból összevágott képet (továbbiakban: Hozzászólás) osztott meg, amelyről a Beadványozó 2022. április 2. napján szerzett tudomást.
3. Jelölt tárgyi Hozzászólásban többek között egy, a Beadványozótól származó, 2020-ban, tehát évekkel ezelőtt keletkezett e-mail üzenetet hozott nyilvánosságra, amelyben egy esetleges videó elkészítésével kapcsolatos álláspont olvasható, és amely üzenet tartalma egyáltalán nem kapcsolódik az eredeti Bejegyzéshez.
4. Beadványozó ismerteti, hogy figyelemmel arra, hogy a Bejegyzés és a Hozzászólás témája teljes mértékben eltér így érthetetlen, hogy a Jelölt miért gondolta úgy, hogy ezen üzenetet pont ezen Bejegyzéshez kapcsoltan, pont most kell nyilvánosságra hoznia. A Bejegyzésről és a Hozzászólásról készült képernyőfelvételeket Beadványozó mellékelte beadványához.
5. Beadványozó rávilágít, hogy a Hozzászólás felső fehér hátterű részén egy a választókerületi elnököknek címzett kérés olvasható, azonban a Hozzászólás e részéből nem derül ki, hogy e kérés kitől származott, és pontosan kik lehettek a címzettjei, ugyanis a feladó, illetve címzett(ek) a képen nem láthatóak. Beadványozó rögzíti, hogy mivel Jelölt – Beadványozó legjobb tudomása szerint – nem volt választókerületi elnök, így egyértelműen kijelenthető, hogy az ott írt kérésnek/üzenetnek címzettje sem lehetett.
6. Beadványozó kifejti továbbá, hogy a Hozzászólás fekete hátterű részében feladóként Beadványozó e-mailcíme jelenik meg, míg az üzenet címzettjei között több más magánszemély neve olvasható, a Jelölt neve azonban itt sem szerepel.
7. Beadványozó álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a Jelölt az üzenetnek sem eredetileg, sem később nem volt címzettje, így Beadványozó számára nem világos, hogy a Jelölt milyen módszerrel, és kitől jutott hozzá az üzenethez.
8. Beadványozó előadja, hogy az összevágott kép láthatólag tehát egy üzenetváltás egyes részeit – kontextusból kiragadva – jeleníti meg, és a Jelölt által később írt újabb hozzászólással (2022. április 2. 07:44) kiegészülve úgy próbálja beállítani a Hozzászólás tartalmát, hogy azzal Beadványozót negatív színben tüntesse fel, és mintha annak megtörténte a jelen választás szempontjából bárminemű relevanciával bírna.
9. Beadványozó rögzíti továbbá, hogy az üzenetváltás, illetve annak egyes részeinek nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá, erre vonatkozó megkeresés, hozzájárulás kérés Jelölttől nem is érkezett.
10. Beadványozó meglátása szerint mivel a Jelöltnek tudatában kellett lennie azzal, hogy egy olyan üzenetet oszt meg, amelyre nem jogosult, így azzal is tisztában kellett lennie, hogy ezen Hozzászólással, és a később hozzá fűzött értékítélettel („Képviselő úr gyengeségének és gyávaságának suta elfeledési kísérlete”; „nem mer konfrontálódni”) a választási kampány során tisztességtelen módszerhez folyamodik.
11. Beadványozó meglátása szerint a Jelölt gyaníthatóan a megfelelő alkalmat várta, hogy az üzenetváltásokról készített összevágott képernyőfelvételt közzé tegye, így azzal, valamint a hozzá fűzött későbbi kommentjével őt rossz színben próbálja feltüntetni, illetve megpróbálja lejáratni. A Jelölt ezen „megfelelő alkalmat” úgy időzítette, hogy az a választások előtt szinte órára pontosan egy nappal essen, és így neki a választásokig ne legyen elég ideje jogai megvédésére, álláspontja kifejtésére, valamint ne legyen elég idő arra, hogy a megindításra kerülő jogi eljárásokban döntés születhessen – megvédve az ő jogos érdekeit.
12. Beadványozó úgy ítéli meg, hogy a Hozzászólás megjelenésének körülményei mind azt támasztják alá, hogy a Jelölt a Hozzászólással és későbbi kommentjével a Beadványozó jogait csorbítja, illetve tisztességtelen módszerrel a választói akaratot befolyásolja.
13. Beadványozó hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaira, amely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
14. Beadványozó álláspontja szerint a Jelölt egy olyan elektronikus úton megküldött üzenetváltás nyilvánosságra hozatalával, és hozzá fűzött kommentjével előnyre tesz szert vele szemben, amely üzenetváltás tartalmára nem volt jogosult, és ezzel az ő szempontjából negatívan befolyásolja a választói akaratot, megsérti a választás tisztaságának alapelvét, hiszen tisztességtelen eszközhöz folyamodik.
15. Beadványozó hivatkozik arra is, hogy az üzenetváltás jogszerűen nem kerülhetett a Jelölt birtokába.
16. Beadványozó úgy látja, hogy a Jelöltet egyértelműen a rosszhiszeműség vezette, amikor a Bejegyzéshez nem kapcsolódó tartalmú Hozzászólást és azt magyarázó kommentet osztott meg és – a Beadványozó jogainak sérelmén keresztül – próbált meg előnyhöz jutni.
17. Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésére is, mely szerint „a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása a választási bizottságok feladata, ezért különös gonddal kell eljárniuk a választási kampány szabályait sértő cselekmények megítélésekor”.
18. Fentiek alapján Beadványozó azt kérte a választási bizottságtól, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg, hogy Jelölt megsértette a Ve. a 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelveket, és tiltsa el őt a további jogszabálysértéstől. 
19. A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) a kifogást 28/2022. (IV.03.) számú határozatával a Ve. 220.§-a alapján elutasította.
20. Az OEVB álláspontja szerint a választás tisztasága alapelvet a poszt nem sérti meg, mivel a posztban közölt tények valósak, azt Beadványozó sem vitatja és a poszt tartalma szorosan kötődik a választási kampányhoz.
21. Az OEVB ezen túl megállapította azt is, hogy Bejegyzés a jóhiszemű joggyakorlás alapelvet sem sértette meg, mivel nem öncélúan, hanem a választás során elhangzó érvek ütköztetéseként került nyilvánosságra hozatalra. 
22. A rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet az OEVB szintén nem látta megsértettnek, mivel a Bejegyzés kampányidőszakban került nyilvánosságra, és a konkurens jelölt szavahihetőségének megítélését segítheti.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó 2022. április 4. napján 10 óra 42 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Pest megye 01. számú OEVB 28/2022. (IV.3.) határozatával szemben.
2. Érintettsége kapcsán Beadványozó hivatkozott arra, hogy a Pest Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében, az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölt. Továbbá Beadványozó hivatkozik arra is, hogy a Jelölt által megvalósított cselekmény közvetlenül Beadványozó ellen irányult, így jogait közvetlenül is negatívan érinti.
3. Beadványozó kifejti, hogy az elsőfokú választási bizottság elnagyolt, tényleges indokolást nem tartalmaz és figyelmen kívül hagyja a benyújtott kifogásban foglaltakat.
4. Beadványozó előadja, hogy az OEVB határozatból nem tűnik ki, hogy miképpen jutott arra a következtetésre a bizottság, hogy a posztban közölt tények valósak és szorosan kötődnek a választási kampányhoz. E körben jelzi, hogy a valóságtartalom tekintetében a Beadványozó nem tett nyilatkozatot, ennélfogva az OEVB határozata nem helytálló.
5. Beadványozó fellebbezésében hangsúlyozza, hogy önmagában az a tény, hogy a Jelölt engedély és hozzájárulás nélkül felhasznál és nyilvánosságra hoz egy magánszemélyek közötti levelezést a választás tisztaságának alapelvét sérti, e körben idézi a következő szöveget: „… egy alkalommal véletlenül a polgarmester@erd.hu e-mail címre eljuttatott levélben azt írta: nem akarja leforgatni a lejárató videót, ami ellenem és Érd MJV polgármestere ellen szól. …”
6. Beadványozó rögzíti, hogy a tárgyi e-mail a korábbi polgármesternek T. Mészáros Andrásnak került megcímzésre és megküldésre a polgarmester@erd.hu e-mailcímre, amelyhez a Jelöltnek nincs hozzáférése.
7. Beadványozó utal arra is, hogy köztudomású tény az, hogy a Jelölt és Érd Megyei Jogú Város Polgármestere, dr. Csőzik László házastársak, így vélelmezi, hogy ily módon juthatott tudomására a korábbi polgármesternek T. Mészáros Andrásnak küldött e-mail, amely a polgarmester@erd.hu e-mailcímre került megküldésre.
8. Beadványozó sérelmezi, hogy az első fokon eljáró választási bizottság álláspontja szerint nem öncélú felhasználás történt, mivel választás során elhangzott érvek kerültek ütköztetésre, ugyanakkor semmilyen módon nem jelölte meg az OEVB, hogy milyen érvek ütköztetésére került sor, ahogyan a Bejegyzés sem utal semminemű érvelésre, amellyel ütköztetni lehetne a Bejegyzésben foglaltakat.
9. Beadványozó Jelölt cselekedetét öncélúnak látja, tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtti e-mail került felhasználásra, amelyet Jelölt csak úgy tudott folyó választási eljárásban felhasználni, hogy azt valaki felhasználási céllal elmentette. Beadványozó ezen érvrendszerével kívánja alátámasztani a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
10. Beadványozó hangsúlyozza azt is, hogy a kifogás lényegi része nem a Lidl áruház megépítésével kapcsolatosan felmerülő véleménykülönbségre irányul, hanem annak lényegi magját a Bejegyzés és a Hozzászólás szövege képezte, amely utóbbi elemet az OEVB nem vont vizsgálódási körébe, azt figyelmen kívül hagyott.
11. Mindezek alapján Beadványozó kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg úgy, hogy állapítsa meg, hogy a Jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, valamint kéri, hogy a Bizottság tiltsa el a Jelöltet a további jogsértéstől.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
3. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettsége kapcsán kifejtett érvelését.
4. A Bizottság a tárgyi ügyben előrebocsátja azt is, hogy nem kíván túlterjeszkedni, sem a kifogás, sem a fellebbezés szabta kereteken, így jelen eljárásban nem vizsgálja sem a Bejegyzés, sem a Hozzászólás tartalmát abból a szempontból, hogy az a kiszélesedett véleménynyilvánítási jog által biztosított keretek között maradt-e, az ügy eldöntése során – ahogy az a jogorvoslati kérelmekben is szerepel – csupán arra szorítkozik, hogy Jelölt magatartása, eljárása ütközik-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába.
5. A Bizottság rögzíti, hogy jelen ügy elbírálása során – az eljárás sommás jellegére és arra való tekintettel, hogy ezt egyik fél sem vitatta – tényként kezeli azt, hogy a tárgyi e-mail a polgarmester@erd.hu e-mailcímre került megküldésre, tekintettel arra, hogy Jelölt bejegyzésében kifejezetten ezt állítja, Beadványozó pedig azt sem kifogásában, sem fellebbezésében nem vitatta.
6. A Nemzeti Választási Bizottság osztja Beadványozó álláspontját a tekintetben, hogy a határozat indokolási része hiányos. E körben a Bizottság felhívja az OEVB figyelmét, hogy a jövőben fektessen különös hangsúlyt indokolási kötelezettségének teljesítésére, mert a Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást, nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség. Nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján jogvédő szerepet betöltő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja. Ez a magatartás különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett az OEVB azon eljárása, hogy indokolás nélkül hoz határozatot, illetve bizonyos kérelmeket el sem bírál, a felettes választási szervvel, jelen esetben az NVB-vel szemben sem elfogadható, mivel a másodfokú eljárás keretében arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.
7. Az Alkotmánybíróság a IV/647/2022. számú határozatában a tisztességes eljáráshoz való jog kapcsán fejtette ki, elsősorban a bíróságok tekintetében az indokolási kötelezettség tartalmával és terjedelmével kapcsolatos álláspontját, azonban a Bizottság álláspontja szerint az AB határozatnak elvi megállapítása a választási eljárásban jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok számára is kötelezően alkalmazandó megállapításokat tartalmaz.
8. Az Alkotmánybíróság az idézett határozatában az indokolási kötelezettség kapcsán rögzítette, hogy „[a]z eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]}. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {3107/2016. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]; 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {összefoglalóan lásd például: 18/2019. (VI. 12.) AB határozat, Indokolás [26]-[28]}”
9. A Bizottság első lépésben azt vizsgálta, hogy a kifogás tárgyává tette magatartás alkalmas-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelemre.
10. Beadványozó a választás tisztásának sérelmét abban látja, hogy egy címzett, magánszemélyek közötti levelezést önkényesen hozzájárulás és engedély nélkül használt fel a Jelölt, úgy, hogy a Jelölt személyében a levelezésben nem volt érintett, a címzettként szereplő polgarmester@erd.hu e-mailcímhez nem volt hozzáférése.
11. E tekintetben a Bizottság rámutat, hogy a lenti, Kúria által kimunkált joggyakorlat alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztasásának megóvása alapelvnek a lényegi tartalma eltérést mutat a kifogás tárgyává tett magatartástól.
12. A Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
13. A Bizottság megállapítja, hogy a Bejegyzés célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
14. A Bizottság következő lépésben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvsérelmére alapított Beadványozói érvelést tette vizsgálata tárgyává.
15. Beadványozó ezen alapelvsérelmet lényegében abban látja, hogy Jelölt olyan e-mailváltás tartalmát hozta kampánytevékenysége részeként nyilvánosságra, amelynek jogszerű körülmények között nem lehetett volna birtokában.
16. A Bizottság döntését kizárólag „közjogi-közigazgatási” szempontokra kívánja alapítani, nem kíván kitérni a Beadványozó által köztudomású tényként kezelt Jelölt magánéletére vonatkozó megjegyzésekre.
17. A Bizottság az elé tárt bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a tárgyi e-mail egyik címzettje a polgarmester@erd.hu e-mailcím volt, amelyből kiolvasható, hogy az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatához, jelesül a képviselő-testület egyik szervéhez a polgármesterhez címeztek.
18. Jelölt a Bejegyzésben maga is úgy fogalmaz, hogy „egy alkalommal véletlenül ….”. Ezen megfogalmazásból pedig az olvasható ki, hogy Beadványozó adminisztratív hiba, nem szándékos magatartás következményeként küldte meg az e-mailt tévesen.
19. Az is tényként kezelhető, hogy a tárgyi e-mailnek sem címzettjeként, sem megszólítottjaként nem került Jelölt feltüntetésre.
20. Fentiek alapján tehát Jelölt birtokába került egy önkormányzathoz köthető e-mail, amelyet ő annak keltezését követően nagyságrendileg két évvel a folyó választási eljárásban – hozzájárulás hiányában – úgy használt fel, hogy az a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül.
21. A Bizottság e körben általános zsinórmértéknek a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntésében foglaltakat tekintette, amely szerint „[a] Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti, a választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.).
22. A Kúria joggyakorlata a jogkövetési magatartás irányultságának vizsgálatát írja elő. Ez azonban nem csupán tényszerűen/tartalmában ugyanazon magatartás ismétlésével/ismétlődésével, hanem a tényszerűen/tartalmukban eltérő, de szándékukban, jellegükben azonos magatartásokkal is megvalósulhat. (lásd Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntésének [24]- [25] pontjai)
23. Általánosságban az a megállapítás tehető, hogy az gyakorolja jóhiszeműen a jogát, aki – az elvárható gondosság tanúsítása mellett – a látszattól eltérő valós tényekről nem tud. Megsérti viszont ezen alapelvet az, aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság hiányában nem tud róluk. Másképp megfogalmazva csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. [lásd Ve. kommentár, továbbá vesd össze Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.II.37.394/2015/2. számú döntései.]
24. Fentiek alapján a Bizottság mindenekelőtt Jelölt magatartásának irányát vizsgálta.
25. A Bizottság a bizonyítékokat értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a jóhiszeműség alapelvével nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy a Jelölt, Beadványozó évekkel ezelőtti – Jelölt előtt is ismert – tévedése folytán a kizárólag másnak szánt és jogosulatlanul a Jelölt tudomására jutott közlését nagy nyilvánosság elé tárja, a nagy nyilvánosság pedig nem csak arra alkalmas, hogy Beadványozót negatív színben tüntesse fel, hanem arra is, hogy az érintett önkormányzatról, mint állami- és önkormányzati igazgatási hatáskörök gyakorlójáról is negatív képet fessen, azáltal, hogy a hivatalos e-mailcímre érkező információk arra nem jogosultakhoz is eljuthat. Mindez pedig a közbizalom gyengüléséhez is vezethet.
26. A jogsértést a Bizottság abban látja, hogy nem a Jelöltnek szánt és jogosulatlanul a birtokába jutott emailt használt fel kampánytevékenysége során, azaz jogosulatlanul felhasználta, nyilvánosságra hozta az abban foglalt közlést.
27. A Bizottság kitér arra is, hogy dr. Bősz Anett képviselőjelölttel szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását azért nem tartja szükségesnek, mert a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.
28. Fent kifejtettek alapján a Bizottság a Pest Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (IV.03.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy dr. Bősz Anett képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdés a) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 7.

 

 

                 Dr. Téglási András

     a Nemzeti Választási Bizottság

                            elnöke