A Nemzeti Választási Bizottság
317/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a T. T. Gy. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fejér megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (IV. 03.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. április 3-án 16:49-kor kifogást nyújtott be a Fejér megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) elektronikus levélben.
[2] Kifogásában előadta, hogy Martonvásár 001 szavazókör szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenységként az egyik jelölt képmását tartalmazó plakátok találhatók.
[3] A jogszabálysértés megjelöléseként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143. §-ának 2013. december 11. és 2018. augusztus 31. között hatályos szövegét idézte.
[4] Beadványozó bizonyítékként fényképfelvételt csatolt a plakátokról.
[5] Az OEVB a kifogást a 22/2022. (IV. 03.) számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül utasította el, arra hivatkozással, hogy az nem tartalmazta Beadványozó személyi azonosítóját.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2022. április 3-án 21:06-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben.
[7] Ebben rögzítette, hogy amennyiben az OEVB újra megvizsgálja az általa küldött emailt, akkor láthatja, hogy az aláírásban szerepel a címe mellett a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelően a személyi azonosítója is. Újra megküldte annak az e-mailnek az adatait, amelyben a kifogását előterjesztette.
[8] Kérte, hogy ezek alapján az OEVB adjon helyt fellebbezésének, és változtassa meg 22/2022. (IV.03.) számú határozatát és foglalkozzon érdemben a beadványával.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[10] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[11] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[12] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[13] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[14] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[15] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[16] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[17] Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[18] Mindezek alapján a Bizottság a fellebbezést – mivel az nem tartalmazza Beadványozó érintettségére való hivatkozást – a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[19] Megjegyzi a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2021 januárja óta elérhetők. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 221. §-án, a 244. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke