A Nemzeti Választási Bizottság
311/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. J. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 3-án 17:46-kor elektronikus úton kifogást nyújtott be amiatt, hogy házastársának nem állt módjában sem a düsseldorfi külképviseleten, sem levélben szavazni, annak ellenére, hogy magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik.
[2] Előadta, hogy 2022. február 22-én online mindkettőjük esetében kérelmezte, hogy a düsseldorfi képviseleten szavazhassanak. Beadványozó magyarországi lakcímére február 24-én megérkezett a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, habár azt a német postacímére kérte. Házastársa viszont semmilyen értesítés nem kapott.
[3] Előadta, hogy kb. 3 héttel később a németországi címükre érkezett egy határozat, hogy házastársa nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ezért a névjegyzékbe való felvételt egy másik online linken keresztül kell kérnie. Ezt Beadványozó megtette, azonban állítása szerint a kifogás benyújtásának napjáig semmilyen értesítést nem kaptak. A düsseldorfi képviseleten pedig megtudta, hogy házastársa nem szerepel a külképviseleti névjegyzékbe. Emiatt panaszt kívánt tenni, arra hivatkozással, hogy „állandó magyarországi lakcímmel nem, de tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő állampolgárok nem vehettek részt a választáson, még akkor sem, ha online minden feltételnek eleget tettek”.
[4] Kérte az ügy kivizsgálását, „a rendszerhiba kijavítását”, és házastársa felvételét a névjegyzékbe, „és jogorvoslatot, hogy hogyan lehet pótolni az ö kiesett szavazatát”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[6] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[7] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[8] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a kifogásban olyan jogsértést állít, amelynek elszenvedője nem ő, hanem a Ve. 3. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója (házastársa) volt. A kifogás ennek ellenére nem tartalmazza Beadványozó képviseleti jogosultságát igazoló dokumentumot, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:15. §-a szerinti meghatalmazást. A képviseleti jogosultság igazolásának hiányában viszont más nevében nem jogosult jognyilatkozat tételére, így kifogás előterjesztésére sem. E szabály alól a hozzátartozói jogviszony fennállása sem ad felmentést.
[9] Ezen kívül a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja ellenére nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését sem.
[10] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[11] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
[12] A Ve. 215. § a) és c) pontja szerint, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be, illetve, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[13] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogást a képviseleti jog igazolásának és a jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt, a Ve. 215. § a) és c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án és a 215. § a) és c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke