A Nemzeti Választási Bizottság
311/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B-né dr. S. K. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 4-én 11 óra 17 perckor személyesen kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. augusztus 25. és szeptember 3. közötti hírműsoraival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.
[2] Kifejtette, hogy Médiaszolgáltató „TV2 Tények című hírműsoraiban csak és kizárólag a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjéről, Tarlós Istvánról számolt be, az ellenzéki jelöltek kampányáról nem esik szó”. Hozzátette, hogy „amennyiben ellenzéki jelöltekről szólal meg a fideszes csatorna, azt kizárólag negatívan teszi, ellenreakciónak nem adnak teret”. Mindeközben „más jelöltek is folyamatosan tartanak országszerte sajtóeseményeket.” Az általa elmondottak alátámasztására az MTI-ben megjelent tudósításokat és sajtómeghívókat is mellékelte.
[3] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatok, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.
2019. augusztus 25-én:
„Tények 18 órakor: Hiteltelenek az ellenzék ígéretei (Tarlós István-Fidesz).”
2019. augusztus 26-án:
„Tények reggel: Hiteltelenek az ellenzék ígéretei (Tarlós István-Fidesz);
Tények 18 órakor: Visszavágót vizionál az ellenzék (Tarlós István-Fidesz);
Tények röviden: Visszavágót vizionál az ellenzék (Tarlós István-Fidesz).”
2019. augusztus 27-én:
„Tények reggel: Leadták Tarlós ajánlóíveit.”
2019. augusztus 28-án:
„Tények 18 órakor: Hivatalosan is jelölt lett Tarlós (Tarlós István-Fidesz).”
2019. augusztus 29-én:
„Tények 18 órakor: Fontos a közmunkások megbecsülése (a Fidesz-KDNP szavazatvásárlásának népszerűsítése);
Tények röviden: Fontos a közmunkások megbecsülése (a Fidesz-KDNP szavazatvásárlásának népszerűsítése)”.
2019. augusztus 30-án:
„Tények reggel: Fontos a közmunkások megbecsülése (a Fidesz-KDNP szavazatvásárlásának népszerűsítése);
Tények 18 órakor: Leaszfaltozzák a földutakat (Wintermantel Zsolt – Fidesz); Karácsony kilakoltatna egy gyereket (nincs ellenreakció, az érintett jelölt megkeresése valószínűleg elmaradt).”
2019. augusztus 31-én:
„Tények 18 órakor: Utcára küldene egy gyereket Karácsony; Karácsony Gergely alkalmatlan (Kocsis Máté, Tarlós István).”
2019. szeptember 2-án:
„Tények 18 órakor: Negatív kampányt folytat Karácsony (Tarlós István); Érkezik a rezsiutalvány (a Fidesz kékcédulás szavazatvásárlásáról szóló beszámoló);
Tények röviden 1: Negatív kampányt folytat Karácsony (Tarlós István); Érkezik a rezsiutalvány;
Tények röviden 3: Negatív kampányt folytat Karácsony (Tarlós István).”
2019. szeptember 3-án:
„Tények 18 órakor: Fidelitas: Budapest nem cirkusz! (Fidesz kampány Tarlós kihívói ellen);
Tények röviden: Fidelitas: Budapest nem cirkusz! (Fidesz kampány Tarlós kihívói ellen).”
[4] A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[5] Beadványozó a műsorszámok kapcsán kifejtette, hogy Médiaszolgáltató „kizárólag a Fidesz-KDNP kampányát segíti és teljes mértékben, szándékosan kihagy bármely más jelöltet érintő kampánybeszámolót, ezzel figyelmen kívül hagyva a választási esélyegyenlőség törvényi követelményét.”
[6] Az általa előadottak alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2., a Kvk.I.37.388/2018/2., a Kvk.III.37.465/2014/2. és a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseiben foglaltakra, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 556/2018., 941/2014. és az 1094/2019. számú határozataira is.
[7] Álláspontja szerint „9 nap 16 hírműsorában a fideszes kampányról számos pozitív beszámoló született, míg az ellenzéki pártok indulásának és kampányának nagy részét elhallgatták”.
[8] A jogsértés kiterjedt, súlyosan szándékos megvalósulására tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a leírt tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján pedig tiltsa el Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől.
[9] Beadványozó a Ve. 152. § (2) bekezdése, valamint a 218. § (1) bekezdés d) pontja alapján „a jogsértő tevékenység tartós, ismétlődő jellegére, valamint a jogszabálysértés súlyára és szándékosságára tekintettel” kérte a törvény szerinti legmagasabb összegű bírság megállapítását Médiaszolgáltatóval szemben.
[10] A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel végezetül azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
[11] A Nemzeti Választási Iroda Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[12] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján Beadványozó kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette.
[13] Álláspontja szerint a Beadványozó által támadott hírblokkok egy része, így a 2019. augusztus 29. és 30. napján sugárzott a “fontos a közmunkások megbecsülése” és a “Fidesz-KDNP szavazatvásárlásának népszerűsítse”, valamint a 2019. szeptember 2-án közzétett “érkezik a rezsiutalvány” és a 2019. szeptember 3-án közzétett “Fidelitas: Budapest nem cirkusz!” című hírblokkok nem esnek a Ve. hatálya alá, mert nem kapcsolódnak az önkormányzati választásokhoz, azok nem egy jelölő szervezet megjelenésének, vagy kampányának részei, ezért választási bizottsági eljárásnak ezekben nincs helye.
[14] Előadta, hogy a fenti hírműsorszámok közvetítésével Médiaszolgáltató nem a kampányban vett részt, kizárólag a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.) 38. § (1) bekezdésében és a 230. § 10. pontjában foglalt kötelezettségének tett eleget, amikor a hírműsorszámokban a közélet aktuális eseményeiről adott tájékoztatást.
[15] Hozzátette, hogy megítélése szerint Beadványozó által a kifogásban megjelölt 9 napos időtartam 16 műsorszáma nem alkalmas annak megállapítására, hogy a műsorszerkesztési gyakorlat a Fidesz-KDNP mellett más jelöltek es jelelő szervezeteket mellőzne, hiszen ennek megállapíthatóságát az irányadó teljes időszakra nézve kell megvizsgálni. felhívta a figyelmet arra, „hogy a 2019. augusztus 29., 30., szeptember 2. es 3. napján közzétett hírműsorok vonatkozásában álláspontunk szerint választási bizottsági eljárásnak nincs helye, es a 2019. augusztus 25. es 28. közötti időszakban közzétett hírműsorok vonatkozásában az NVB mar döntött, a Kérelmező gyakorlatilag 1-2 napra vonatkozóan akarja a jogsértésünket megállapíttatni.”
[16] Beadványozó által csatolt bizonyítok kapcsán kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a kifogásban „az érintett időszakra vonatkozóan különböző sajtótájékoztatók listáját mellékletként feltűntette, nem jelölte meg konkrétan, hogy mely más jelelő szervezetek érdekei, mely okból szenvedtek csorbát a szerkesztési gyakorlatunk által.”
[17] Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdésében, a 139. §-ban, az 19/2019. (VII.29.) IM rendelet 25. §-ában, az NVB 128/2019. és a 296/2019. számú határozatában, továbbá a Kúria Kvk. V.37.683/2019/6. számú döntésében foglaltakat.
[18] Fentiek alapján kifejtette, hogy a kifogásnak való helyt adás esetén a Nemzeti Választási Bizottság határozatával indokolatlanul korlátozná Médiaszolgáltató, mint kereskedelmi médiaszolgáltató szerkesztési szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos jogait.
[19] Fentiekben kifejtett indokok alapján úgy foglalt állást, hogy a jogsértés megállapítása és a bírság kiszabása iránti kifogás megalapozatlan, ezért kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást utasítsa el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[20] A kifogás nem megalapozott.
[21] A Ve. 301. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a Ve. I-XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) bekezdését a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[22] Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenységét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[23] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[24] A Bizottság mindenekelőtt azt rögzítette, hogy a Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával.
[25] A műsorfolyamnak két „összetevője” van. Egyrészt a műsorfolyam feltételezi az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat. (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4.) A műsorfolyam másik eleme a vizsgált időtartam. Azt, hogy a választási szerveknek a lineáris médiaszolgáltatást érintő kifogás alapján az összehasonlításra alkalmas műsorszámok tekintetében milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni a vizsgálódást, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében olyan műsorszámot vizsgált, amely naponta csak egyszer, a reggeli főműsoridőben került sugározásra. Erre tekintettel abban az ügyben a két hetes időtartamot tekintette elégségesnek az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszámot vizsgált, amely különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezett, így a Kúria álláspontja szerint ott akár egy napon belül is lehetőség volt a vélemények kiegyensúlyozására.
[26] A Kúria a Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében azt is rögzítette, hogy a műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni.
[27] A Bizottság álláspontja szerint jelen esetben a „Tények” címet viselő, naponta többször ismétlődő hírműsorok összehasonlításra alkalmasak, műsorfolyam megállapíthatósága szempontjából értékelésükre sor kerülhet. A Nemzeti Választási Bizottság a továbbiakban Médiaszolgáltató tevékenységét a kifogás alapján a 2019. augusztus 25. és szeptember 3-i műsorfolyam tekintetében vizsgálta.
[28] A műsorfolyam egyes tartalmi elemeinek vizsgálatát a Bizottság a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú határozatával helybenhagyott 117/2019. számú NVB határozattal egyezően végzi, különös tekintettel a Kúria Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésére, miszerint „[n]em minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége”.
[29] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[30] A Bizottság a Kúria a választási kampány időszakban a műsorszolgáltatók műsorszerkesztési gyakorlata tárgyában született legutóbbi, Kvk.V.37.683/2019/6. számú végzésére hivatkozva rögzíti, hogy helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása „közérdeklődésre számot tartó esemény, így a kérelmező tevékenységének a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kereskedelmi médiaszolgáltatóknak azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettsége nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, és - alapjogi szempontból - ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható”. Idézve a Kúria megjelölt határozatát rögzíti továbbá, hogy a „kereskedelmi médiaszolgáltatóra a kampányidőszakra vonatkozóan rótt kötelezettség teljesítésének vizsgálata ennek megfelelően nem végezhető el csupán a kifogásban megjelölt időkeretet illetően, mert az folyamatos kötelezettségnek tekintendő. Ezért önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból kifogással érintett 5 napban nem történt a kérelmező általi médiamegjelentetés, a jelölőszervezet választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja”.
[31] A Kúria kifejtette továbbá, hogy a jelölő szervezetek választási esélyegyenlőségének sérelme megállapítására akkor van törvényes lehetőség, amennyiben Médiaszolgáltató tevékenységében a mellőzés, vagy annak szándéka az irányadó teljes időszakra fennáll, amely körülmény a Kúria által vizsgált ügyben esetben nem volt állapítható.
[32] A Bizottság fentiek alapján a kifogásban megjelölt intervallumból, azaz a 2019. augusztus 25-e és szeptember 3-a közötti időszakban Beadványozó által jelen ügyben jogszabálysértő tartalomként megjelölt 9 adásnapon, az azokon megjelölt 16 műsort és ezen belül 12, részben ismétlődő riportot (hírblokkot) vizsgált.
[33] A Bizottság a műsorszámok vizsgálata során fentiekre tekintettel értékelte a Beadványozó által bizonyítékként megjelölt riportokat és megállapította, hogy a vizsgált időszakban az alábbi 7 műsorszámban közölt 4 riport és azok részbeni ismétlése hozható összefüggésbe a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekkel.
2019. augusztus 25-én:
Tények 18 órakor: a riport Tarlós István főpolgármester által a Kossuth rádióban adott interjúban elhangzottakat idézi, melyben a főpolgármester az „ellenzék” önkormányzati választási kampányát bírálja, ígéreteit hiteltelennek és megvalósíthatatlannak tartja, míg a saját városvezetése alatt elért sikereket, fejlesztéseket és jövőbeli terveket hangsúlyozza. Mindeközben az ellenzéki politikusok láthatók hang nélküli videofelvételekről.
2019. augusztus 26-án:
Tények reggel: a 2019. augusztus 25-én a Tények 18 órakor c. műsorban sugárzott riport (Tarlós István főpolgármester a Kossuth rádióban adott interjújában elhangzottak) ismétlése.
Tények 18 órakor: Tarlós István által a Mokka című műsorban adott interjújának részletekben történő ismétlése, melyben a főpolgármester-jelölt az „ellenzéket” bírálja. Mindeközben ismét az ellenzéki politikusok láthatók hang nélküli videofelvételekről. Ezt követően Kocsis Máté a FIDESZ- frakcióvezetője bejelenti, hogy „összegyűltek Tarlós István főpolgármester-jelölt ajánlásai”. Majd Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozik, „Tarlós István a legalkalmasabb ember Budapest vezetésére”. A riportot a következő bejelentés követi: „Fidesz közlemény:” Tarlós István ajánlóívei leadásra kerültek a Főváros Választási Irodán.
Tények röviden: a 2019. augusztus 26-án a Tények 18 órakor c. műsorban sugárzott riport (Tarlós István a Mokkában) rövid, mindösszesen pár másodperces összefoglalója.
2019. augusztus 31-én:
Tények 18 órakor: „Karácsony Gergely alkalmatlan” című összeállításban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt alkalmasságát kérdőjelezi meg a közelgő önkormányzati választásokkal kapcsolatban.
2019. szeptember 2-án:
Tények 18 órakor: „Negatív kampányt folytat Karácsony” című hírblokkban Tarlós István főpolgármester kifogásolja, hogy Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt negatív kampányt folytat. Véleménye szerint Karácsony alkalmatlan.
Tények röviden1 és Tények röviden3: a 2019. szeptember 2-án a Tények 18 órakor c. műsorban sugárzott riport („Negatív kampányt folytat Karácsony”) rövid, mindösszesen pár másodperces összefoglalója.
[34] A Beadványozó által megjelölt további műsorszámokat, így a 2019. augusztus 27-én és 28-án közölt, „Leadták Tarlós ajánlóíveit” és „Hivatalosan is jelölt lett Tarlós” című összeállításokat a Bizottság nem értékelte figyelembe vehető tartalmúnak, tekintettel arra, hogy azok a budapesti főpolgármester választással kapcsolatosan kizárólag azt a hírértéket hordozzák, mely szerint Tarlós István főpolgármester-jelölt adta le elsőként a nyilvántartásba vételéhez szükséges mennyiségű ajánlóívet továbbá, hogy azok ellenőrzését követően Tarlós István került főpolgármester-jelöltként elsőként nyilvántartásba vételre a Fővárosi Választási Bizottság által. Ajánlóív leadására ezen túlmenően aznap nem került sor, így erről más jelölt vonatkozásában a Médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége beszámolni.
[35] A 2019. augusztus 29-30. között kifogásolt „Fontos a közmunkások megbecsülése” és a „Leaszfaltozzák a földutakat” című riportok szintén nem hozhatók összefüggésbe a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választásával, tartalmuk alapján nem minősíthetők a választási kampány körében.
[36] A „Karácsony kilakoltatna egy gyereket” című 2019. augusztus 30-án és 31-én sugárzott riport kapcsán szintén megállapítható, hogy az Zugló polgármesterével kapcsolatba hozható, negatív hangvételű helyi közügyről történő tájékoztatás. A 2019. szeptember 2-án és 3-án leadott „Érkezik a rezsiutalvány” című riport szintén nem utal a közelgő önkormányzati választásokra. A 2019. szeptember 3-án sugárzott, a Fidelitas plakátkampányáról tájékoztató riportok nem értékelhetőek Tarlós István kampányaként, arra tekintettel, hogy a Fidelitas önálló szervezetként indul a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választásán, és Tarlós István a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek jelöltje.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban megjelölt tartalom alapján megállapította, hogy a fent bemutatott műsorszámok közül összesen 4, részben megegyező riport értékelhető jelölő szervezet kampányban képviselt álláspontjának bemutatásaként, amely a műsorfolyam hosszúságára, és az egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatására tekintettel nem elegendő sem az esélyegyenlőség, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét megvalósító műsorszerkesztési gyakorlat megalapozásához.
[38] A Bizottság a Kúria fenti (30) pontban felhívott végzésében a kereskedelmi médiaszolgáltatók kampányidőszakban folytatott műsorszerkesztési politikájának értékelésével kapcsolatban meghatározott alapjogi mércét a jelen eljárásban az ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével ąlkalmazta és megállapítja, hogy a kifogásban hivatkozott számú és tartalmú műsorszámok, a megjelölt időintervallumban a kampányidőszak teljes időtartamához viszonyítva nem értékelhetők a Ve. 2.§. (1) bekezdés c) pontjában rögzített, jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve megsértésének, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében a műsorszerkesztés körben érvényesülő nagyobb szabadság a Beadványozó által feltételezett egyoldalú tájékoztatás esetében is csak más alapjog sérelme esetén lenne korlátozható a Kúria végzéséből következően. Ugyanakkor a jelen esetben ilyen, a szerkesztői szabadság szükséges és arányos korlátozását az adott ügy tekintetében megalapozó alapjogi sérelmet a kifogás nem tartalmaz. Erre figyelemmel a Bizottság álláspontja szerint a szerkesztői szabadság indokolatlan korlátját jelentené a kifogásban megjelölt tíz napos időszakban, négy nap nyolc műsorszámában, négy, tartalmában részben ismétlődő riportja alapján a Médiaszolgáltató műsorszerkesztői gyakorlatát jogellenesnek minősíteni.
[39] A Kúria ugyanezen végzésének fényében a Bizottság rögzíti, hogy Médiaszolgáltatót nem terheli törvényi tájékoztatási kötelezettség a választási eseményekről. Erre figyelemmel a Beadványozó által megjelölt tizenhét, másik jelöltet, vagy jelölő szervezetet érintő sajtóeseményről – melyből a Bizottság nyolc eseményt ítélt a főpolgármesteri választásra tekintettel relevánsnak – való tájékoztatás hiánya önmagában nem képezheti a Ve. alapelveinek sérelmét. Az adott összefüggésben az esélyegyenlőség alapelvének sérelme ugyan érvényesen nem lenne megállapítható ilyen tényállási elemek hiányában, azonban a jelen esetben a fenti (38) pontban foglalt következtetésekre figyelemmel a Beadványozó által a kifogásban megjelölt események és hírek nem voltak alkalmasak az alapelvi sérelem fennállásának alátámasztására.
[40] A Bizottság megvizsgálta a Beadványozó által mellékletben megjelölt sajtóérdeklődésre számot adó sajtóhíreket és arra a következtetésre jutott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásával közvetlen kapcsolatban állnak, így jelen kifogás szempontjából relevánsak az alábbiak:
2019. augusztus 24., - Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője által Budapesten tartott kampánynyitó sajtótájékoztató;
2019. augusztus 25., – Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelöltnek a belvárosi Deák Ferenc téren tartott sajtótájékoztatója;
2019. augusztus 27., – Dobrev Klára és László Imre (DK) a budapesti Villányi úton tartott lakossági fóruma a „Vegyük vissza városainkat!” című országjáró kampány keretében;
2019. augusztus 28., - Jakab Péter és Steinmetz Ádám (Jobbik) sajtótájékoztatója az önkormányzati választások tétjéről;
2019. augusztus 30., - Lengyel Máté, a Szövetségben Nyíregyházáért alpolgármester jelöltjének sajtótájékoztatója Nyíregyházán;
2019. augusztus 30., - Keresztes Csaba sajtótájékoztatója „A Zala Megyei Szent Rafael Kórház Szívsebészete körül kialakult helyzet” címmel Zalaegerszegen;
2019. augusztus 31., - Puzsér Róbert budapesti sajtótájékoztatója „a gyalogosok Budapestjéről”;
2019. augusztus 31., - Karácsony Gergely fővárosi kampánynyitója „Budapest legyen végre zöld és legyen végre szabad” felszólítással;
2019. szeptember 2., - Lengyel Máté és Fodor István , a Szövetségben Nyíregyházáért sajtótájékoztatója a nyíregyházi MSZP pártirodában;
2019. szeptember 3., - Karácsony Gergely és Soproni Tamás a „Mi lesz veletek Andrássy úti fák? A klímastratégiáról nemcsak beszélni kell”címmel az Oktogonon tartott sajtótájékoztatója.
[41] A Bizottság azonban nem tudta figyelembe venni a következő sajtóeseményeket, mivel azok tartalmuk alapján nem mutatnak kapcsolódást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához:
2019. augusztus 26., - az MTI tájékoztatása arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság újabb jelölő szervezeteket vett nyilvántartásba a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán;
2019. augusztus 27., - Z- Kárpát Dániel és Töreki Milán (Jobbik) sajtótájékoztatója „A Jobbik modellje az Airbnb világában” címmel Budapest VI. kerületében;
2019. augusztus 27., - Z. Kárpát Dániel budapesti sajtótájékoztatója a magyar fiatalok albérlethez jutásának adókedvezménnyel, lakhatási támogatással és „Hunbnb” rendszerrel történő segítéséről;
2019. augusztus 29., - Balassa Péter (Jobbik) szombathelyi sajtótájékoztatója „Miért fél a Fidesz a helyi népszavazástól?” címmel a szombathelyi Jobbik irodában;
2019. szeptember 1., - Ungár Péter (LMP) budapesti sajtótájékoztatója a házi segítségnyújtást végzők szabadságolásának témájában;
2019. szeptember 1., - Arató Gergely budapesti sajtótájékoztatója az „egyre nyomasztóbb pedagógushiányról”;
2019. szeptember 3., - Miyazaki Jun sajtótájékoztatója „Mi, Japán származású magyarok nem ilyenek vagyunk” címmel – a Demokratikus Koalíció közleménye.
[42] Jogsértés megállapításának hiányában bírság kiszabása sem merülhet fel, azonban a kifogásban Médiaszolgáltató által az előző választási eljárás során tanúsított magatartását értékelési körbe vonó érvelésére figyelemmel a Bizottság lényegesnek tartja kiemelni a Kúria Kvk.IV.37.609/2019/3. számú végzésében kifejtett azon álláspontját, amely szerint „a bírság kiszabására minden esetben az aktuális választási eljárás kampányidőszakában elkövetett szabályszegés okán kerülhet sor. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. (…) Fogalmilag tehát ezen időszakon belül végezhető választási kampánytevékenység és követhető el kampánytevékenységben való részvétellel okozott jogsértés. Ennél fogva a választási bizottságoknak is az aktuális választási eljárásban van hatásköre a választási szabályoknak való megfelelés és a megállapított jogsértés ismétlődő jellegének vizsgálatára.” Mindezek alapján a Bizottság nem lát jogi lehetőséget a megelőző választási eljárásokban Médiaszolgáltató által elkövetett jogsértések vizsgálatára.
[43] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogását a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[44] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 151. §-án, a 152. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM Rendelet 25. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 6.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke