A Nemzeti Választási Bizottság
310/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a P. M. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogásának helyt ad, és megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 149. §-át, azzal, hogy Beadványozó kifejezett hozzájárulása nélkül indított olyan, automata hanghívást részére, amelynek tartalma közvetlen politikai kampánynak minősül.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 3. napján, 16 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 208. §-a alapján, a Ve. 149. §-ának megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2022. április 3-án a +36 1 358 6609 telefonszámról, kérés nélküli hívást kapott úgy, hogy korábban személyes adatai politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához nem járult hozzá. Előadta a telefonhívás tartalmaként, hogy „ellenzéki édesanyaként buzdított, hogy szavazzak az ellenzékre.”
[3] Meglátása szerint ez az üzenet nyíltan a választói akarat befolyásolására irányul, és az a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampánynak minősül. E körben idézte a Ve. 149. §-át, amely alapján választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához - mint telefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges.
[4] Előadta, hogy a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásban szereplő választópolgári adatok és az ott nem szereplő, de a Ve. 149. §-ában megjelölt egyéb személyes adat (így a telefonszám) felhasználhatósága elválik: előbbi esetben a Ve. 89. §-át kell figyelembe venni, azaz a választópolgár a hallgatásával hozzájárul az adatkezeléshez, a felhasználás megtiltása érdekében kell nyilatkoznia. Meglátása szerint a többi adat esetében a Ve. 149. §-a kifejezett hozzájárulást ír elő a felhasználáshoz, amely a személyes adatokkal összefüggésben egyedül az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: GDPR) követelményeinek megfelelő hozzájárulási nyilatkozat előzetes megtétele lehet. Beadványozó1 szerint ilyen üzenetek csak akkor küldhetők jogszerűen az Infotv. 5. §-a alapján, ha az ügyfél saját kezdeményezésre külön nyilatkozatot tesz a mobilszolgáltató felé telefonszáma ilyen célú felhasználása érdekében, vagy, ha a választópolgár a pártnak adott kifejezett hozzájárulást telefonszáma kampánycélú felhasználásához. Ilyen nyilatkozat hiányában a fenti adatkezelés és üzenetküldés jogszerűtlen.
[5] Meglátása szerint a Ve. 89. §-ban megjelölthöz hasonló tiltó nyilatkozat bemutatása azért nem kívánható meg tőle, mert jelen ügyben azt kellene bizonyítania, hogy nem adta előzetes hozzájárulását telefonszáma ilyen célú felhasználásához.
[6] Idézte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásának II.4. pontját, amely szerint a „választópolgárnak a mobiltelefonszáma (…) kezeléséhez való hozzájárulása abban az esetben felel meg a Ve.-ben foglalt előírásoknak, amennyiben egyértelműen bizonyítható, hogy az az érintettől származik, engedélyező tartalmú, valamint az adott információnak a jelölt vagy jelölő szervezet általi kezelésére vonatkozik. A hozzájárulás érvényességét és az adatkezelés jogszerűségét a jelöltnek vagy jelölő szervezetnek kell biztosítania, illetve bizonyítania.”
[7] Előadta, hogy mivel az „üzenetet küldő entitás” nincs elzárva attól, hogy a jogorvoslati eljárásban ellenbizonyítást tegyen, ezért a hozzájárulása hiányát a kifogásában tett nyilatkozaton kívül további bizonyítási eszközzel alátámasztani nem lehet.
[8] Kifogásához mellékelt egy, a telefonja képernyőjéről készült képernyőfotót, amelyen az látható, hogy a kifogásában megjelölt telefonszám bejövő hívást kezdeményezett, illetve mellékelte nyilatkozatát a tárgyban, hogy a kifogásában megjelölt telefonszámra vonatkozóan a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen megkeresésre senkinek nem adott hozzájárulást.
[9] Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásának adjon helyt, és állapítsa meg a Ve. 149. §-ának megsértését.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás alapos.
[11] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[12] A kampánytevékenység sokféle módon folytatható, plakátolással, politikai reklámmal és politikai hirdetéssel, ezekkel az eszközökkel azonban a kampányolók a választópolgárok nagyobb tömegét célozzák meg. A Ve. szabályozza azt is, amikor a kampánytevékenységet folytatók közvetlenül és kifejezetten az adott választópolgárt szólítják meg üzeneteikkel. Ez a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampány, amikor a választási kampányanyag a választópolgár részére, a Ve. 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével, közvetlenül kerül eljuttatásra lakcímére, telefonszámára, vagy e-mail címére. Ez utóbbi két adattal kapcsolatban – azaz telefonszám, elektronikus levélcím – azonban a Ve. rögzíti, hogy annak felhasználása csak akkor jogszerű, ha a választópolgár ahhoz kifejezetten hozzájárult.
[13] A közvetlen megkeresés egyik módszere, hogy a jelöltek, vagy a listát állító jelölő szervezetek adatszolgáltatási díj ellenében, a Ve. 153. §-a alapján megvásárolják a választópolgárok szavazóköri névjegyzéki adatait az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodáktól, illetve a Nemzeti Választási Irodától. Ezen adatok kizárólag közvetlen politikai kampány céljából használhatók fel és nem tartalmazzák azoknak a választópolgároknak az adatait, akik a Ve. 89. §-a alapján úgy rendelkeztek, hogy megtiltják, hogy a választási szervek a róluk nyilvántartott adatokat a Ve. 153. § alapján kiadják.
[14] A Ve. 153. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási szervek a 153. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatigénylés alapján kizárólag a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, valamint a választópolgárok nemére és az életkorára vonatkozó adatokat bocsájtják az igénylők rendelkezésére. A választópolgár e-mail címe és telefonszáma nem adattartalma a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásnak, azokat a választási szervek nem tartják nyilván, ennél fogva az sms-ben vagy e-mailben történő közvetlen választópolgári megkereséseknek nem lehet ezen adatszolgáltatás az alapja.
[15] Ahogyan azt a Ve. 149. §-a egyértelműen meghatározza, a választópolgár részére választási kampányanyag e-mail címére vagy telefonszámára, jogszerűen csak úgy juttatható el, ha a kampányanyagot küldő kifejezett felhatalmazással rendelkezik a választópolgártól ezen adatai kezelésére.
[16] A kifogásban sérelmezett azon hanghívás kapcsán, amelyben az automata hangüzenet arra buzdít, hogy a telefonhívás címzettje „szavazzon az ellenzékre” megállapítható, hogy az közvetlen politikai kampánynak minősül, és mint ilyen, alkalmas arra, hogy a 2022. április 3. napján megtartásra kerülő országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában, a választás napján a választópolgár akaratát befolyásolja, vagy legalábbis azt megkísérelje. Erre való figyelemmel Beadványozó részére kizárólag akkor lehetett volna telefonhívás útján eljuttatni a kifogásában jelzett hangüzenetet, ha a telefonszáma közvetlen politikai kampány céljára való felhasználásához kifejezetten hozzájárult volna. Ezzel szemben Beadványozó kifogásához mellékelt nyilatkozata egyértelműen tanúsítja, hogy közvetlen megkeresésre nem adott hozzájárulást. Tekintettel arra, hogy ezen választópolgári nyilatkozattal szemben a Nemzeti Választási Bizottságnak nem áll rendelkezésére annak valóságtartalmát megdöntő bizonyíték, így a Bizottság a választópolgári nyilatkozatban foglalt állítást, mint valósággal egyezőt fogadta el.
[17] A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó által szolgáltatott bizonyítékok alapján alaposnak tartotta a kifogást, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján kifogásnak helyt adva megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a Ve. 149. §-át azzal, hogy Beadványozó számára úgy küldött telefonhívás útján közvetlen politikai kampánynak minősülő hanghívást, hogy telefonszáma közvetlen politikai kampány céljára való felhasználásához nem adott kifejezett hozzájárulást.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 149. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke