A Nemzeti Választási Bizottság
303/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. T. I. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. április 3-án 10 óra 50 perckor személyesen panasz elnevezésű kifogást nyújtott be a Csongrád-Csanád 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
[2] Beadványozó kifogásolta, hogy Márki-Zay Péter reklám busza a 003. számú választókörrel (Cseresznyés kollégium) szembeni parkolóban, egy jól látható helyen állt leparkolva. Álláspontja szerint mindez: „Undorító és felháborító!”
[3] Csongrád-Csanád 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 26/2022. (IV.03.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] Az OEVB megállapította, hogy a panasz megnevezésű kifogás nem tartalmazza a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdése szerinti kifogás kötelező tartalmi elemeit. Az OEVB rögzítette, hogy a kifogás nem tartalmazza a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, a jogszabálysértés megjelölését, valamint a jogszabálysértés bizonyítékait. A kifogásban csak Beadványozó neve, személyi igazolványszáma, illetve lakcíme szerepel.
[5] Tekintettel arra, hogy Beadványozó a kifogásban a személyi azonosítóját, illetve a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait nem jelölte meg, az OEVB a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2022. április 3-án 14 óra 31 perckor személyesen fellebbezést nyújtott be az OEVB 26/2022. (IV.03.) számú határozatával szemben.
[7] Beadványozó a fellebbezésében rögzítette a személyes adatait és nyilatkozott arról, hogy az OEVB határozatában foglaltakat nem fogadja el, ezért panaszát változatlanul fel kívánja terjeszteni, ezért fellebbezéssel élt.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[10] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
[11] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[12] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[13] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[14] A Bizottság a fellebbezés vizsgálata során megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti jogalapot, továbbá Beadványozó a fellebbezésében nem igazolta az érintettségét.
[15] A fellebbezés fentiekben idézett szabályai, valamint a Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a fellebbezésnek a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[16] A Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésben meg kell jelölni a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. Tekintettel arra, hogy Beadványozó fellebbezése csupán annyit tartalmaz, hogy a kifogásában előadottakat kívánja fenntartani, fellebbezése nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
[17] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[18] A Bizottság az érintettség igazolásának vonatkozásában rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[19] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[20] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[21] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[22] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[23] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére nem szerepel Beadványozó személyi azonosítója, ugyanakkor fellebbezésében ennek megadását pótolta.
[24] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a kifogás hiányossága a fellebbezésben nem pótolható.
[25] A Bizottság hivatkozik a 39/2015. határozatában foglaltakra, amelyben a Bizottság kimondta, hogy amennyiben az elsőfokú eljárás során Beadványozó a beadványában elmulasztotta feltüntetni a kifogás valamely kötelező tartalmi elemét, úgy ennek pótlására a másodfokú eljárás során már nincs lehetősége. A Bizottság ezen álláspontjával összhangban a Kúria Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzésében szintén megállapította, hogy egy adott kérelem hiányosságai az adott ügyben hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban nem pótolhatók.
[26] A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezést az érintettség igazolásának hiánya, továbbá a Ve. 231. § (1) bekezdés a), a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt pedig a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjaiban foglaltakra tekintettel kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
[27] Megjegyzi a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2021 januárja óta elérhetők. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
III.
[28] [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[29] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke