A Nemzeti Választási Bizottság
301/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. M. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. április 3. napján 02 óra 45 perckor általános célú elektronikus kérelem űrlapon (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) kifogást terjesztett elő, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor ellen, amiért a „kampányban jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el”.
[2] A kifogás a Miniszterelnök tevékenységét több szempontból jogszabálysértőnek véli.
[3] Elsőként Kifogástevő előadja, hogy Orbán Viktor 2022. március 16-18-a között debreceni látogatása alkalmával több helyen találkozott kiskorú gyermekekkel, amelyekről készült fénykép és videófelvételeket a Miniszterelnök feltöltött Facebook oldalára, ahol mind a mai napig láthatóak.
[4] Kifogástevő a jogsértést a következőképpen fogalmazza meg: „ez a politikusi és pártelnöki valamint hivatalos miniszterelnöki beállása megítélésem szerint sérti a választási eljárás alapelveit és a jogszerű kampány előírásait.”
[5] Kifogástevő meglátása szerint a Miniszterelnök tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvet azáltal, hogy a miniszterelnök szélesebb körben és nagyobb választói réteg számára tudja eljuttatni üzeneteit. Az esélyegyenlőség sérelme kapcsán Kifogástevő kifejti: „Az ellenfelélen konkrétan kell mindent meghatároznia, hogy mit, mivel, hogy stb. kíván megváltoztatni – ezért egyenlőtlen a feltétel.”
[6] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét Kifogástevő abban látja, hogy „Magyarország miniszterelnöke bárhová és bármikor elmehet és mind saját maga mind a kormánya illetve a jelölő szervezet (FIDESZ MPP) nevében tud a megjelenőnkhöz szólni. A miniszterelnök jelöltnek nincs ilyen lehetősége – utca és egyéb fórumok tud szólni a választókhoz, de esélytelen pl. nagyobb létszámú katonai főiskolásokhoz való bejutása vagy a kiskorú gyermekekhez való eljutása a határnál a közvetlenül menekült pontokon – mert sem jogilag, sem egészségügyi rendszabályok tiltják. Ezáltal az ellenzékben lévő jelölt kiesék a pszichikai hatás lehetősége alkalmazásával járó előnyből amit akár egy anyag kezében lévő csecsemő okoz azzal a headline miszerint megvédjük stb. …”.
[7] Kifogástevő kifogásának második elemeként hivatkozik a nemzeti köznevelésről szóló törvényre, amely tiltja óvodákban, iskolákban történő politikai célú választási tevékenységet. Kifogástevő a miniszterelnök katonai középiskolai, illetve kórházi-menekülti ellátóhelyi látogatását jogszabálysértőnek látja. Kifogástevő megítélése szerint ez sérti a Ve. „2. § a-f) pontjait”, továbbá sérti a Ve. 123. § (3) bekezdését is.
[8] Kifogástevő a harmadik jogsértést abban látja, hogy a Miniszterelnök fentiek szerint bemutatott tevékenységét a miniszterelnökként rendelkezésre álló közhivatali erőforrásokat felhasználva végzi. Kifogástevő álláspontja szerint ez pedig ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvekkel.
[9] Kifogástevő negyedik pontként Orbán Viktor fentiekben bemutatott tevékenységét az okból is jogsértőnek véli, hogy a tevékenységéről készült fénykép és videófelvételeket megjelenítette a „Miniszterelnöki látogatás hivatalos tudósítások hírfolyamában is - amely nyilvánvalóan egyenlőtlen a más szereplő rendelkezésére álló lehetőségekkel képességekkel. Kormányszóvivő FB-közzétette-hivatalosan. FB-profiljában látható mi a szerep.” Kifogástevő álláspontja szerint az e pontban kifejtett tevékenység sérti a Ve. „2. § e) pontját”, mivel megakadályozza az e pontban foglalt választási eljárási alapelv érvényre jutását.
[10] A kifogás ötödik elemeként Kifogástevő hivatkozik arra, hogy a miniszterelnöki látogatásról készült videó és fényképfelvételeket az „állami média átvett hivatalos hírként” és több hírportál beszámolt róla, e körben Kifogástevő összesen négy internetes linkre hivatkozik.
[11] Kifogástevő kifogása több, 2002-ben, illetve 2006-ban született bírósági határozatra történő hivatkozást is tartalmaz.
[12] Összefoglalóan Kifogástevő azt kérte a Bizottságtól, hogy állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjába továbbá az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütköző jogszabálysértést, tiltsa el a jogszabálysértőt a további jogsértéstől, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján szabjon ki bírságot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás, annak harmadik, negyedik és ötödik része tekintetében (lásd jelen határozat [8]-[10] pontjai) érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[14] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy tárgyi ügy elbírálását nagyban nehezítette, hogy a beadvány sok esetben nyelvtani hibás kifejezéseket tartalmaz, összefüggéstelen, több esetben csak szavak egymásután való feltüntetéséből áll, amelynek következtében a beadvány egyes részei egyáltalán nem értelmezhetőek.
[15] A Bizottság rögzíti azt is, hogy a Kifogástevő által bemutatott 2002-es és 2006-os joggyakorlat főként az azóta bekövetkezett jogszabályváltozások okán (lásd a választási eljárásról szóló 2013-ban született és 2013. május 3. napjától hatályos) olyannyira meghaladottá vált, hogy azt a Bizottság érdemben figyelembe venni nem tudja.
[16] A Bizottság rámutat, hogy a Ve. 208. §-a szerint kifogást benyújtani választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[17] A Ve. 215. § d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[18] E körben a Bizottság azt vonta vizsgálódási körébe, hogy a jogszabálysértések egzakt megjelölését kíséri-e Kifogástevő részéről olyan magyarázat, bemutat-e olyan érvelést, indokolást, amely alapján a kifogásolt magatartás és a pontos jogszabályi hivatkozás közötti okszerű kapcsolat felállítható.
[19] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem függetlenül attól, hogy Beadványozó jogi képviselettel, vagy anélkül jár el, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[20] A Nemzeti Választási Bizottság tételesen megvizsgálta Kifogástevő beadványát, amelynek eredményeként megállapítja, hogy a kifogás harmadik, negyedik és ötödik eleme tekintetében az nem tartalmaz érdemi okszerű magyarázatot arra vonatkozóan, hogy a jogszabálysértés miben áll és arra vonatkozó bizonyítékokat sem tár a Bizottság elé.
[21] Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát egyrészt a konkrét, releváns jogszabálysértések megjelölése, másrészt a kifogásolt tényállás és a felhívott, konkrét jogszabályi rendelkezések közötti olyan okszerű magyarázat szövegszerű kifejtésének, továbbá a bizonyítékok hiánya képezte, ami miatt a Bizottság a kifogást annak harmadik, negyedik és ötödik eleme tekintetében a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[22] Következő lépésben a Bizottság a kifogás első részében előadott, azon vélt jogsértést tette vizsgálata tárgyává, hogy Orbán Viktor 2022. március 16-18-a között debreceni látogatása alkalmával kifejtett tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait.
[23] A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[24] A Ve. 142. §-a alapján nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[25] A Bizottság azt a következetes joggyakorlatot folytatta, hogy kormányzati, közjogi tisztséget betöltő személyek feladatkörükben végzett tevékenysége a Ve. 142. §-a szerint nem minősül kampánytevékenységnek. E körben a bizottsági döntések jogalapját a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése képezte. A Ve. 142. §-ának módosításával ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét is kivette a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
[26] A Bizottság ezen ügytípus körben született döntéseit később a Kúria is helybenhagyta (lásd Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzés és Kvk.II.39.258/2022/7. számú végzés).
[27] Az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
[28] A Bizottság köztudomású tényként vette figyelembe azt, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke.
[29] Fent kifejtett indokok alapján a Bizottság a Kifogás első részét a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
[30] Következő lépésben a Bizottság a Kifogás második részét vizsgálta, amelyben Kifogástevő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének megsértését taglalta a tekintetben, hogy Orbán Viktor Facebook oldalán bejegyzés formájában megjelenő beszámoló alkalmas-e a jogsértés megvalósítására.
[31] E körben a Bizottsági döntés zsinórmértékéül a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzésében kiformált joggyakorlatot tekintette.
[32] Tárgyi végzésében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme kapcsán a Facebook megjelenésre két aspektusból is hivatkozhat a kérelmező: egyfelől az eseményen történt jogsértést igazoló bizonyítékként, vagy pedig a közösségi oldal tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmeinek önálló bekövetkezéseként. E körben a Kúria leszögezte, hogy egy nevelési-oktatási intézményben lezajlott „(…) esemény Facebookon való megjelenés pedig semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a nevelési-oktatási intézmény helyiségeivel, területével, így az Nkt. 24.§ (3) bekezdésre alapított jogsértésből nem lehet a Ve. alapelvi sérelmeire következtetni.” Arra viszont igen, hogy „a közösségi oldalon való(…)megjelenés a Ve. rendelkezéseivel önállóan milyen kapcsolatba hozható (…)”. {Indokolás [19]}
[33] A Bizottság megállapítja, hogy a Facebook bejegyzésben megtalálható fényképfelvételek önmagukban nem bizonyítják azt, hogy tárgyi eseményen politikai célú tevékenység kifejtésre került volna.
[34] A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a bizonyítékul becsatolt fényképfelvételeken párt vagy jelölő szervezet logója, emblémája, kampányüzenet, szavazásra buzdító tartalom nem volt látható, a 2022. évi általános országgyűlési képviselők választásának ténye, vagy annak időpontja sem jelent meg egyik fotón és Facebook bejegyzésben, így nem merül fel olyan körülmény, amely a tevékenység Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek való megfeleltethetőséget megalapozná.
[35] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú ügyben meghozott határozatára, amely [38]-[39] pontjában így foglalt állást: „[a]z Alkotmánybíróság értelmezésében a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia.”
[36] A Bizottság rávilágít, hogy a Miniszterelnök látogatására épp a háború okozta humanitárius segítségnyújtás adott okot, amellyel összefüggésben a Miniszterelnök nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg kampányüzenetet, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg, amely az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakra esett.
[37] Mindezek alapján a Ve. alapelveinek sérelme sem állapítható meg.
[38] A Bizottság kifejti, hogy Kifogástevő Ve. 123. § (3) bekezdésének felhívása az ügy érdemi elbírálása során nem foghat helyt, hiszen a Ve. 122-123. §-ában a jelöltállításhoz kapcsolódó ajánlás szabályai kerültek rögzítésre, folyó választási eljárásban pedig a jelöltállítási időszak az 1/2022. IM rendelet 23. §-a alapján 2022. február 25-én 16.00 órakor lejárt.
[39] Fentiek alapján a Bizottság a kifogást, annak második eleme tekintetében a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
[40] A Kifogástevő által indítványozott bírságkiszabás kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy tekintettel arra, hogy a fentiek szerint jogsértés sem következett be, így bírságkiszabásról sem szükséges dönteni.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[41] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke