300/2022. NVB határozat - B. K. K. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

300/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. K. K. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Beadványozó 2022. április 2-án 12:40-kor elektronikus úton kifogást nyújtott be arra hivatkozással, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 2022. évi országgyűlési választások választási eljárásában 2022. április 1-jén megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá az e) pontjában foglalt alapelvet jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 149. §-át.

[2] Előadta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. 04. 01-jén az info@nak.hu e-mail címről „Fontos üzenet Orbán Viktortól, Magyarország miniszterelnökétől” tárgyú e-mail üzenetet küldött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagságának. Kamarai tagsági minőségére tekintettel az e-mailt Beadványozó is megkapta 2022. április 1-jén 10 óra 22 perckor.

[3] A kör-e-mail „Tisztelt Honfitársam! Tisztelt Gazdálkodó!” megszólítással kezdődött és Orbán Viktor aláírásával végződött. Beadványozó a levelet teljes terjedelemben a kifogás mellékleteként csatolta.

[4] Beadványozó az alábbiak szerint idézte a sérelmezett e-mail szövegét „Ahhoz, hogy megőrizhessük közösen elért eredményeinket, nekünk a jövőben is azokat az értékeket kell követnünk, amelyek Magyarországot az elmúlt tizenkét esztendőben sikerre vitték. A nemzeti kormány ezért továbbra is kiáll a magyar gazdák érdekeiért és elkötelezett a magyar föld megvédése mellett.

Őrizzük meg közösen hazánk békéjét és biztonságát!”

[5] Majd előadta, hogy a kör-e-mail az elmúlt tizenkét év „nemzeti kormányának” további fennmaradására, a kormánypártok támogatására buzdít két nappal az országgyűlési választás időpontja előtt.

[6] Beadványozó szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: Kamara) jogosulatlanul folytatott közvetlen politikai kampánytevékenységet. A Kamara jogállásával kapcsolatban kifejtette, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Kamaratv.) 3. § (1) bekezdése alapján a Kamara az agrárgazdasági tevékenységet végzőknek a Kamaratv. által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete.

[7] A Kamara a Kamaratv. alapján hatósági, igazgatási feladatokat is ellát, így a Kamaratv. 12. § (5) bekezdése szerint az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban, a 12. § (6) bekezdése szerint pedig az agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint közreműködik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmához kapcsolódó hatósági ellenőrzések lefolytatásában; a Kamaratv. 14. § (8) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokat is az agrárkamara látja el, ekként a Kamara közhatalmat gyakorló szervnek minősül.

[8] Rögzítette, hogy a közhatalmat ellátó szervezeteknek a Kúria gyakorlata szerint az országgyűlési választási eljárásban semlegesnek kell lenniük. E körben idézte a Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzést.

[9] Álláspontja szerint a Kamara feladat-és hatáskörébe nem tartozik politikai kampányüzenetek közzététele, így nem járhatott el rendeltetésszerűen.

[10] A kampánytevékenységgel meglátása szerint megvalósult a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme is, tekintettel arra, hogy a szóban forgó kampánytevékenység során kizárólag a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek, illetve azok miniszterelnök-jelöltjének kampányüzenetét továbbították.

[11] Álláspontja szerint amennyiben nem önálló (saját megfogalmazású) kamarai üzenetként értékelhető a jelölő szervezet listavezetője által aláírt üzenet közzététele, a Kamara felelőssége megállapítható a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. döntése alapján.

[12] A Kamaratv. 14. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy az agrárkamara jogosult a [hatósági] feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére, továbbá az őstermelői nyilvántartásba vétel iránti kérelem előállításához a jogszabályban meghatározott őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatok és az ügyfélhez kapcsolódó igazolványadatok lekérdezésére.

[13] A Kamarához tartozó tagsági jogviszony keletkezését a Kamaratv. 5. § (1) bekezdése szabályozza, mely szerint kamarai tagság e törvény alapján az a) pont szerint mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vétellel; a b) pont szerint egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával; a c) pont szerint a 2. § b) pont ba) alpont szerint újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével; a c) pont szerint működő jogalany főtevékenységének agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával; a d) pont szerint a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján; az e) pont szerint az a)-d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint az f) pont szerint az e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével keletkezik.

[14] A Kamaratv. 7. § (1) bekezdése szerint a Kamara a törvényben, az alapszabályban, valamint az adatszolgáltatási szabályzatban meghatározottak szerint a tagjairól tagjegyzéket vezet. A Kamaratv. 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint az agrárkamara tagjairól egységes nyilvántartási rendszert alakít ki és működtet.

[15] A Kamaratv. 7. § (2) bekezdésének ad) pontja szerint gazda esetében, a 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag esetében a tagjegyzék tartalmazza a személy elektronikus levelezési címét.

[16] A Kamara közfeladatának ellátása során, valamint igazgatási jogköri tagjegyzék-kezelési jogosultsága alapján elérheti a kamarai tagságot. A tagok elérése és a tagok adatainak kezelése azonban kizárólag a Kamara közfeladatához kötött, így nem terjedhet ki politikai kampánytevékenységre.

[17] Idézte a Ve. 140. §-át, a 141. §-át és a közvetlen kampánytevékenység folytatására vonatkozó 149. §-át és ezzel összefüggésben a Ve. 89. § (1) bekezdését.  

[18] Rögzítette, hogy ez utóbbi jogszabályi rendelkezés ad arra garanciát a választópolgárnak, hogy a kéretlen politikai kampánycélú megkeresésekkel szemben rendelkezni tudjon azok letiltásáról. Azonban a Ve. 89. § (1) bekezdése szerinti garanciális jogosultság gyakorlására nincs lehetősége a Kamara tagjának, nem tud védekezni a részére a Kamarától érkező kampányüzenettel szemben.

[19] Beadványozó álláspontja szerint a Kamara a kifogásolt cselekmény megvalósításával a Ve. 149. §-a megsértésével, a kampánytevékenység végzésének feltételéül szabott Ve. 89. § szerinti garancia érvényesülési lehetősége nélkül folytatott közvetlen politikai kampánytevékenységet.

[20] Álláspontja szerint a kifogásolt magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvek közül az a), c), e) pontban foglaltakat is, az alábbiak miatt.

[21] A választás tisztaságának megóvása alapelvet azért, mert közfeladatot ellátó szerv folytatott kampánytevékenységet;

[22] Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet azért, mert a Kamara kör-e-mailben küldött üzenete egy jelölő szervezet listavezetője, Orbán Viktor és a “nemzeti kormányt” alkotó két jelölő szervezet, a közös országos listát és jelölteket állító FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt támogatására irányult. A két jelölő szervezet jogszerűtlen előnyhöz jutott egy olyan szerv, a Kamara közbenjárására, amelynek szerepénél fogva kötelessége tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölőszervezetet támogassa.

[23] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve Beadványozó szerint azért sérült, mert a Kamara rendeltetésellenes és jogosulatlan adatkezelést valósított meg azzal, hogy a kamarai tagság nyilvántartott névjegyzékét kampánytevékenységre használta fel, mellyel a fent említett két jelölő szervezet támogatására irányuló közvetlen kampánytevékenységet folytatott.

[24] A Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontja sérelmének megállapíthatósága tekintetében idézte a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzését.

[25] Idézte továbbá a Kúria Kvk.I.37.888/2016/3. számú végzését, amelyben megállapította, hogy a közhatalmat gyakorló szereplők hozzáférnek olyan adatbázisokhoz, melyeket közfeladatuk ellátására tekintettel és kizárólag annak céljából használhatnak, azonban e jogukkal nem élhetnek vissza és a rendelkezésükre álló adatbázist kampánytevékenységre nem használhatják.

[26] A Kamara a kamarai tagság elektronikus elérhetőségéhez közfeladatának ellátása céljából, a tagságát nyilvántartó adatbázisából jutott hozzá. Az adatbázisban szereplő elektronikus elérhetőségeket, amelyek felhasználására kizárólag célhoz kötötten jogosult, Beadványozó álláspontja szerint jogosulatlanul használta fel a kifogásolt cselekményében, mellyel a közvetlen választói befolyásolásra irányuló kampánytevékenységet valósított meg.

[27] Rögzítette, hogy a Kúria kötelező érvénnyel kimondta, hogy a választási eljárás szabályain kívül eső adatbázis „közhatalmi jogosultságon alapuló használata nem csak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség-, hanem az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is ellentétes.” (Kvk.I.37.888/2016/3., Indokolás [23]) 

[28] Mindezek alapján álláspontja szerint megállapítható, hogy a Kamara a kifogásolt cselekmény megvalósításával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) alapelveit is.

[29] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jogosulatlan kampánytevékenységet folytatott, mellyel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontban foglalt alapelveit és a Ve. 149. §-át. Tiltsa el a Kamarát a további jogszabálysértéstől és szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak megsértése miatt. A bírság összegének megállapításakor vegye figyelembe azt, hogy a jogsértő kampánytevékenységet egy nagy taglétszámú köztestület végzi, melynek hatósági ügyekben országos hatásköre- és illetékessége van, tagjai Magyarország teljes területén élnek, ekként a jogsértő kampányüzenet országszerte számos választópolgárhoz eljutott, így mind földrajzi, mind személyi értelemben rendkívül kiterjedt jogsértés valósult meg.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[30] A kifogás nem alapos.

[31] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Beadványozó helytállóan ismertette a Kamara jogállására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és állapította meg, hogy ennek alapján az hatósági feladatot is ellátó köztestület. Ennek azért van jelentősége, mert a Ve. 142. §-a szűk körben, de bizonyos szervek esetében tevékenységüket – feltéve, hogy az jogszabályon alapul – kiveszi a Ve. hatálya alól. E körbe tartoznak a választási szervek, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek.

[32] Megállapítható azonban, hogy a Kamara a Kamaratv.-ben rögzített jogállási szabályainál fogva nem sorolható a Ve. 142. §-a szerinti körbe.

[33] Ezt követően azt kellett vizsgálni, hogy a sérelmezett levél tartalma kimeríti-e a Ve. 141. §-ában foglalt rendelkezést, vagyis az alkalmas volt-e a választópolgári akarat befolyásolására vagy legalább megkísérlésére, vagy sem. Ezen vizsgálat során azonban arra kellett figyelemmel lenni, hogy a levél jegyzője nem a Kamara elnöke, hanem Magyarország Miniszterelnöke. A Kormány tevékenysége körében azonban már vizsgálandó a Ve. 142. §-a, az ugyanis állami szervnek minősül. Amennyiben a levél tartalma alapján kimutatható, hogy az a Ve. 142. §-ának hatálya alá tartozó tevékenység körében került kiadásra, azaz nem minősül kampánytevékenységnek, annak a Kamara általi továbbítása sem tudható be a Ve. 141. §-a és 149. §-a szerinti tevékenységnek.

[34] Annak eldöntéséhez, hogy a kifogásolt levél tartalma választási kampányeszközként értékelhető-e, a Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú döntésében foglalt megállapításokat veszi alapul.

[35] Ennek körében mindenekelőtt rögzíti, hogy a sérelmezett levél aláírója Magyarország Miniszterelnöke, aki tényszerűen a folyó választási eljárásban a FIDESZ-KDNP pártlistájának első helyén szereplő jelölt, de a kifogásolt levelet nem ebben a minőségében, hanem kormányfőként írta. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 1. § (1) bekezdése alapján a Kormányt a miniszterelnök képviseli.

[36] Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése alapján „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. A demokratikus közvélemény megteremtése és fenntartása teszi lehetővé a közérdekű ügyekről való tájékoztatást, a közérdekű ügyekkel kapcsolatos véleményformálást [28/2014. (IX. 29.) AB határozat]. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében, az állam számára előírt intézményvédelmi kötelezettség letéteményese a Kormány, amely az állampolgárok irányába zajló kormányzati tájékoztatást végez. Jelen esetben a tájékoztatás kötelezettjeként a Kormányfő a vizsgálat alá vont levélben egy aktuálpolitikai, közéleti helyzetről, a Magyarországgal szomszédos országban, Ukrajnában zajló háborús helyzetről adott tájékoztatást és e háborús helyzettel összefüggésben a magyar föld és a magyar gazdák védelmével kapcsolatos kormányzati álláspontot fejtette ki.

[37] Az Alkotmánybíróság hasonló tárgyú, a Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött levél kapcsán megvizsgálta azt, hogy a Kormánynak a kampányidőszakban kiküldött, az ukrajnai háborús helyzetről tájékoztató levele a Ve. 141. §-a szerinti vagy a 142. §-a szerinti tevékenységnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság abban az ügyben azt állapította meg, hogy az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a Kormány tényleges szerepköre, kommunikációs és egyéb funkciója is kifejezetten komplex, különösen háborús helyzetben. A kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. A Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. {IV/6665/2022. AB határozat, Indokolás [35]-[40] bekezdések}

[38] Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében azt is megállapította, hogy a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg egy kampányüzenetet, hanem olyan, minden állampolgárt érintő és mindenki számára releváns és fontos közéleti kérdésben nyilvánult meg, amelyre az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakban került sor. A hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra, a hírlevél megszólításából következően pedig nem kifejezetten a választópolgárokhoz, hanem – ahogy arra a „honfitársunk” megszólítás is utal – minden magyar emberhez, a magyar nemzethez szólt. Majd az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget.  {IV/665/2022. AB határozat, Indokolás [41] és [44] bekezdés}

[39] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúriának a vizsgált esetben a Kormány levelére a Ve. 142. §-ának rendelkezését kellett volna alkalmaznia.

[40] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen ügyben is az állapítható meg, amelyet az Alkotmánybíróság állapított meg a korábbi esetben. A sérelmezett levél célja az állampolgárok egy szűkebb körének, a magyar gazdák tájékoztatása volt. A jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlés (tájékoztatás) aktualitását és indokát a magyar gazdákat is érintő, a háború okán fennálló sajátos körülmények, a rendkívüli háborús helyzet adta. Ennél fogva a Miniszterelnök levelének a Kamara által a gazdáknak való megküldése összességében és elsődlegesen az a gazdák tájékoztatása érdekében került sor.

[41] Abban nincs szó a 2022. évi országgyűlési választásokról, sem valamely jelölt vagy jelölő szervezet privilegizálásáról. Ennél fogva a Miniszterelnök által jegyzett levél a Ve. 142. §-a szerint minősül és az nem tekinthető a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek.

[42] Mivel a levél nem kampányeszköz, annak megküldése nem minősülhet a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek sem. A Kamara által a Miniszterelnök levelének a tagok részére megküldése közérdekű célt szolgált. Ebből adódóan viszont nem állapítható meg a Ve. 149. §-ának sérelme sem.

[43] A Ve. 149. §-ának megsértéséhez ugyanis két konjunktív feltétel egyidejű megvalósulása szükséges. Az első, hogy választási kampányanyagot küldenek, a másik, hogy ezt a kampányanyagot közvetlenül a választópolgárnak küldjék lakcímére, e-mailcímére vagy telefonszámára. Mivel jelen esetben nem állapítható meg a kifogásolt levélről, hogy az kampányanyag lenne, ezért annak megküldése, a konjuktív feltételek okán közvetlen kampánynak sem értékelhető. Ennél fogva pedig a Kamara adatkezelése a Ve. szabályai szerint nem vizsgálható, így az választási alapelvi jogsértést sem valósíthat meg.

[44] Mindezen indokok alapján a Bizottság a Ve. 220. §-a szerint, a kifogást elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[45] A határozat az Alaptörvény IX. cikkén és 15. cikkén, Ve. 142. §-á, a 220. §-án, a Statútum rendelet 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 3.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke