A Nemzeti Választási Bizottság
299/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. G. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 2-án 12 óra 46 perckor és 13 óra 35 perckor azonos tartalommal elektronikus úton kifogást nyújtott be a 2022. április 3-ára kitűzött népszavazással kapcsolatban a választás alapelveit és választási jogszabályt sértő politikai hirdetésre tekintettel.
[2] Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218.§ (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt a Ve 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[3] Kérte továbbá, hogy a Bizottság a Háttér Társaság médiaszolgálatóval szemben a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján a jogsértés súlyához igazodó bírságot szabjon ki, továbbá a 24.hu médiaszolgáltatót kötelezze a Ve. 152.§ (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján arra, hogy a határozata rendelkező részét - a határozat közlésétől számított három napon belül - a jogsértő közléshez hasonló módon, tegye közzé.
[4] Beadványozó a kifogásában megjelölte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban, továbbá Ve. 140. §, 141.§, valamint a Ve. 151. §-ban foglaltak megsértését.
[5] Beadványozó a jogszabálysértés bizonyítékaként mellékletként csatolta az interneten megjelent politikai hirdetés letöltött képi megjelenítését, amelyet a kifogásában szó szerint is idézett. Továbbá kiemelte, hogy a politikai hirdetést a 24.hu internetes oldal, mint médiaszolgáltató tette közzé a Háttér Társaság megrendelésére.
[6] Véleménye szerint a politikai hirdetés valótlan, ezért a választási kampányban nem használható fel, ugyanis alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.
[7] A kifogásban kifejtette, hogy a köztársasági elnök a 32/2021. (XI. 30.) OGY határozattal tűzte ki a népszavazást a négy kérdésről, ezért a népszavazásra feltett négy kérdés nem érvénytelen.
[8] Beadványozó kifejtette, hogy a médiaszolgáltató fizetett politikai hirdetést tett közzé, amelyre a Ve. rendelkezései irányadók. Kiemelte továbbá, hogy az országos népszavazási kampányban a kampányeszközök használata során, az erre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a megrendelőnek és a médiaszolgáltatónak is be kell tartania. Beadványozó rámutatott arra, hogy a Ve. 142. §-a a megrendelőt és a médiaszolgáltatót a kampánytevékenységből nem zárja ugyan ki, de véleménye szerint a politikai hirdetés valótlan tartalmat hordoz, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas, ezért a megrendelő és a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § a) és e) pontjaiban foglaltakat.
[9] Álláspontja szerint a megrendelő által kifejezetten valótlan politikai hirdetés megrendelése (a népszavazás érvénytelenségére utalás következtében), majd a médiaszolgáltató által annak internetes közzététele sérti a választás tisztaságát, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[1] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[2] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[3] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[4] A Bizottság a kifogás vizsgálata során megállapítja, hogy az nem tartalmazza Beadványozó személyi azonosítóját. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
[5] Beadványozó a kifogásban személyi azonosítóként hat számból és két betűből álló adatot adott meg, amely azonban, figyelemmel a Törvény hivatkozott rendelkezésére, nem lehet azonos a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában említett személyi azonosítóval. A kifogás esetén Beadványozó azonosítása érdekében személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány típusa és száma, így például személyazonosító igazolvány és annak száma akkor adható meg, ha az adott személy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval. Beadványozó azonban kifogásában megadta magyarországi lakcímét, így esetében a személyazonosító igazolvány számának a kifogásban való feltüntetése nem fogadható el.
[6] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[7] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § c) pontján, a Törvényen, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke