A Nemzeti Választási Bizottság
296/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13., a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Kifogástevő kifogásának részben helyt ad és megállapítja, hogy Budai Gyula képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 145. § (3) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Külgazdasági és Külügyminisztérium tekintetében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti, a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése tárgyában elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Kifogástevő által előadott kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő mint az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet 2022. március 31-én 14 óra 43 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő-jelölttel és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal szemben a Ve. 145. § (3) bekezdésének megsértése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a); c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy G. Gy. (a továbbiakban: Magánszemély), mint önmagában a közvéleményt befolyásolni képes tévés személyiség, közszereplő és Budai Gyula, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje 2022. március 28-án személyesen találkoztak azért, hogy Budai Gyula személyesen ajánlást adjon Magánszemély részére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség pártba való belépéséhez.
[3] Fentiekről Magánszemély a nyilvános Facebook-profiljában hírt is adott.
[4] Kifogástevő meglátása szerint Magánszemély a közvéleményt befolyásolni képes tévés személyiség, akinek életéről a bulvársajtó rendszeresen beszámol, ezért a nyilvános facebook profilba feltöltött bejegyzést a sajtó működésének logikája szerint számtalan országos média átvette. Kifogástevő rögzíti, hogy az eseményről több online sajtóorgánum is beszámolt, amelyekre Kifogástevő link formájában hivatkozik is.
[5] Kifogástevő ismerteti, hogy az eseményről hírt adó sajtóorgánumok tényként kezelték, hogy a találkozóra és párttagsági jelentkezéséhez szükséges dokumentum aláírására a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében került sor. Ezt maga Budai Gyula is elismerte nyilatkozatában. E körben Kifogástevő bizonyítékként hivatkozik két linkre, amely közül az egyiken Budai Gyulával hallható interjú linkje is megtalálható.
[6] Kifogástevő előadja továbbá, hogy Budai Gyula a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek országos listájának 35. helyén álló képviselőjelölt.
[7] Magánszemély párttagsági jelentkezéséhez szükséges dokumentum aláírásának körülményei, azaz a narancssárga alapon fehér Fidesz felirattal ellátott tábla (ami nyilvánvalóan nem része a hivatali helyiség berendezésének) jól látható kihelyezése, a beállított profi sajtófotók és az esemény nyilvános facebook profilban való megjelenése Kifogástevő meglátása szerint egyértelművé teszi, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium lezajlott találkozó egy tudatosan felépített esemény volt, aminek célja a választói akarat befolyásolása.
[8] Kifogástevő hivatkozik arra, hogy Magánszeméllyel szimpatizáló, nyilatkozatait és életét figyelemmel kísérő emberek körében ugyanis Magánszemély belépése a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségbe alkalmas e párt iránti rokonszenv felkeltésére. Figyelemmel arra, hogy tárgyi eseményre a 2022. évi választási kampányidőszak hajrájában került sor, a párt iránti szimpátia felkeltése arra is alkalmas, hogy Magánszemély rajongói körében növelje a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek közös listájára szavazás szándékát. Kifogástevő megítélése szerint ugyancsak alkalmas e hatás kifejtésére annak bemutatása, hogy Magánszemélynek szívélyes kapcsolata van a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek közös listáján szereplő Budai Gyulával.
[9] Kifogástevő meglátása szerint amennyiben a találkozó célja csak a pártba történő belépés adminisztratív feltételeinek teljesítése lett volna (a dokumentum aláírása), akkor nyilvánvalóan nem került volna elő a Fidesz feliratú tábla, és nem készültek volna el a beállított fényképek.
[10] Kifogástevő hivatkozik a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység definíciójára, továbbá Kifogástevő számos az eseményről készült fényképfelvételt csatol.
[11] Kifogástevő felhívja a Nemzeti Választási Bizottság 221/2022. NVB határozatát, amely így fogalmaz „Ve. nemcsak a választói akarat befolyásolását, hanem már ennek megkísérlését is kampánytevékenységnek minősíti".
[12] Kifogástevő utal arra is, hogy a Ve. 142. §-ának alkalmazhatósága jelen esetben fel sem vetődik, mert a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tagsági ügyeinek intézése nyilvánvalóan nem tartozik a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogszabályban meghatározott feladatai közé.
[13] Kifogástevő hivatkozik a Kvk.II.37.395/2014/2. számú Kúriai határozatára, amely szerint „Az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával. A Kúria a kérelmezők érvelését osztja abban a tekintetben is, hogy a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása a választási bizottságok feladata, ezért különös gonddal kell eljárniuk a választási kampány szabályait sértő cselekmények megítélésekor.”
[14] Kifogástevő részletezi, hogy a konkrét ügy kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet a Külgazdasági és Külügyminisztérium azáltal sértette meg, hogy olyan kampánylehetőséget biztosított a Fidesz-KDNP jelölő szervezet és Budai Gyula számára, amely törvényi tilalom okán, egyébként jogszerűtlen. Ugyanezen cselekményével megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét is azáltal, hogy olyan segítséget nyújtott a Fidesz-KDNP és Budai Gyula számára, amely más számára, ismételten a törvényi tilalom miatt, nem érhető el.
[15] Kifogástevő rögzíti azt is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak joga van vendégül látni bárkit a hivatali helyiségeiben, azonban ezt nem teheti törvénysértő módon, különösen nem sértheti meg kampányidőszakban a Ve. szabályait. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével kapcsolatban a Kúria több határozatában [Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.I.37.394/2014/2.] is megjegyzi, hogy arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 1:5. § alapján kialakult gyakorlat is irányadó, hiszen a joggal való visszaélés tilalma egy, az egész jogrendszerre hatást gyakorló alapelv. A vonatkozó kommentár-irodalom szerint (Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez - Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter), „joggal való visszaélésnek minősül az alanyi jog olyan gyakorlása, amely kifejezetten ellentétben áll az adott alanyi jog rendeltetésével. Joggal való visszaélés esetén az elvi kiindulása alapján jogos magatartás - az alanyi jog adott konkrét módon történő gyakorlása miatt - jogellenes magatartássá válik”. Kifogástevő meglátása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tehát ezen alapelvet azáltal sértette meg, hogy az egyébként jogszerű, vendéglátáshoz való jogát jogszerűtlen kampánytevékenység folytatásának biztosítása érdekében gyakorolta.
[16] Kifogástevő előadja, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a 2010. évi XLIII. törvény szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, és mint ilyen állami hatóságnak minősül. A Ve. 145. § (3) bekezdése kifejezetten tiltja állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampánytevékenység folytatását.
[17] Kifogástevő ismerteti, hogy Budai Gyula egyéni országgyűlési választókerületben képviselőjelöltként nem indul. A kifogásolt magatartás nem kapcsolódik kifejezetten egyetlen egyéni választókerülethez sem. Ezért a kifogás elbírálására a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel.
[18] Fentiek alapján Kifogástevő indítványozza, hogy a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy jelen kifogásomnak adjon helyt, a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és jogsértőket a további jogsértéstől tiltsa el, mindezek mellett bírságkiszabását is indítványozza kifogástevő.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[19] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás részben alapos.
[20] A Bizottság a jelen ügy elbírálása során figyelemmel volt a folyó választási eljárásban előtte felmerült ügyekre, így különösen a 79/2022. és a 221/2022. számú ügyekre.
[21] Visszautalva a korábbi ügyekre a Bizottság rögzíti, hogy jelen ügy annyiban tér el a 79/2022. számú ügytől, hogy ez esetben a Kifogástevő által megjelölt linken található hangfelvétel alapján a kampánytevékenység végzésének helyszíne kétséget kizáróan beazonosítható.
[22] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a jelen ügy elbírálása során Kifogástevő által felhívott linken található hangfelvétel 21:30 és 23:30 perc között elhangzottak alapján tényként kezeli azt, hogy a kifogás tárgyává tett esemény a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Államkincstár által vezetett székhelyén vagy valamely telephelyén történt meg. Annak azonban, hogy az esemény a székhely épületében, vagy valamely telephely épületében történt érdemi jelentősége nincs, hiszen e körülménynek a Ve. 145. § (3) bekezdése nem tulajdonít jelentőséget.
[23] A becsatolt fényképfelvételek alapján a Bizottság azt is meg tudta állapítani, hogy a kifogás tárgyává tett eseményen „FIDESZ” emblémával ellátott „Tagfelvételi lap” elnevezésű dokumentum aláírása történt. Szintúgy tényként kezelhető, hogy az eseményen Magánszemély mögött narancssárga alapon fehér betűkkel írt „FIDESZ” feliratú tábla került elhelyezésre.
[24] A Bizottságnak a jelen ügy eldöntése szempontjából elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a „Tagfelvételi lap” elnevezésű dokumentum ismertetett körülmények melletti aláírása folyó választási eljárásban kampánytevékenységnek minősül-e.
[25] A Bizottság e körben idézi a Ve. 141. §-át, amely kimondja „[k]ampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.”
[26] A Bizottság döntése során az eset valamennyi körülményére való tekintettel megállapítja, hogy Budai Gyula tárgyi tevékenysége kampánytevékenységnek minősül.
[27] Döntése során a Bizottság különös súllyal értékelte, hogy azt, hogy Budai Gyula folyó választási eljárásban képviselőjelölt, a felhívott dokumentum aláírásakor a háttérben elhelyezésre került egy „FIDESZ” feliratú plakát, amely választási kampányidőszakban együtt értékelve a fényképfelvételen látható személyek metakommunikációs és testbeszédben megnyilvánuló jeleivel, valamint a Magánszemély közéleti szerepvállalásával kampánytevékenységként értékelhető.
[28] Következő lépésként a Bizottság megvizsgálta Kifogástevő azon érveit, amelyek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) által elkövetett Ve. alapelvi jogsérelemre vonatkozik.
[29] A Bizottság megállapítja, hogy a Minisztérium mint költségvetési szerv, jogi személy önmagában nem képes tárgybeli kampánytevékenység folytatására, e tekintetben „nem cselekvőképes”.
[30] Bizottság nem osztja Kifogástevő azon állítását sem, hogy „az egyébként jogszerű, vendéglátáshoz való jogát jogszerűtlen kampánytevékenység folytatásának biztosítása érdekében gyakorolta.” A vendéglátás mint fogalom hétköznapi értelemben, nem jogi személyhez, hanem valamely természetes-, magánszemélyhez tapad.
[31] Tárgyi ügy két konjunktív feltétel által minősül a Ve. 145. § (3) bekezdése szerint, vagyis a kifogás tárgyává tett cselekmény nem a Minisztérium cselekvése által, hanem Budai Gyula mint képviselőjelölt cselekvése, aktív magatartása által kampánytevékenységgé válik; a Minisztérium, mint a kampánytevékenység folytatásának helyszíne által pedig olyan tevékenységgé lesz, amely a Ve. 145. § (3) bekezdése szerint minősül.
[32] Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Minisztérium felelőssége a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak sérelme tekintetében nem állapítható meg, és Kifogástevő sem szolgáltatott kétséget kizáró bizonyítékot és fejtett ki olyan okszerű érvelést, amely alapján a Bizottság a Minisztérium felelősségét meg tudta volna állapítani.
[33] A Bizottság a képviselőjelölt tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt nem alkalmazta tekintettel arra, hogy a Ve. 139. §-a alapján a határozathozatal napján a választási kampányidőszak véget ér.
[34] Fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak alapján döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. a 141. §-án, a 145. § (3) bekezdésén, 218. § (2) bekezdés a) pontján, a 220. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke