290/2022. NVB határozat - a Demokratikus Koalíció által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

290/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (1066 Budapest, Teréz körút 46.; képviseli: Gyurcsány Ferenc, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 31.) számú határozatát úgy változtatja meg, hogy Horvát Jácint jelölt és az őt jelölő Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP-Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös jelölő szervezet marasztalását mellőzi. Egyebekben a Nemzeti Választási Bizottság a határozatot helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. F. I., központi névjegyzékben szereplő választópolgár (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 28-án 14:26 órakor személyesen kifogást nyújtott be a Zala Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ának a) és e) pontjában foglalt alapelvi sérelem miatt.
2. Kifogástevő előadta, hogy 2022. március 26. napján Nagykanizsán a választópolgárok postaládáiba Horváth Jácintot mint a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP-Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt országgyűlési egyéni választókerületi jelöltjét támogató szórólap került bedobásra, mely „A Fidesz bűnei Nagykanizsán és környékén” címszó alatt egyebek mellett a következő valótlan tényállítást tartalmazza: „Választási csalás: az önkormányzati választásokon 15 ezer forintot adtak a hajléktalanoknak, hogy a Fideszre szavazzanak.”
3. Kifogástevő véleménye szerint a fent sérelmezett tényállítás nem csak valótlan, hanem egyenesen hamisan vádolja a Fideszt választási csalás bűncselekményének elkövetésével, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a választók előtt lejárassák a Fideszt.
4. A kifogás szerint Horváth Jácint jelölt és az őt jelölő, fent írt pártok gátlástalan módon, megtévesztéssel, valótlan tényállítással, hamis vádolással próbálják meg befolyásolni a szavazókat, valótlanság állításával befolyásolni a választás menetét, súlyosan megsértve ezáltal a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A valótlan tény állításával és szórólapon történő széleskörű terjesztésével olyan közhangulatot kívánnak kelteni, amely alkalmas arra, hogy lejárassák választási ellenfelüket.
5. Kifogástevő rámutat, hogy a fent megjelölt magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában írt választások tisztasága megóvásának és a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában írt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
6. A kifogásban foglaltak alátámasztására bizonyítékként csatolta a szórólapot.
7. Kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt, és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől.
8. Az OEVB az eljárása során megállapította, hogy a Kifogástevő a kifogás benyújtására jogosult volt, a kifogás az OEVB-hez határidőben érkezett és tartalmazza a Ve. 212. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.
9. Az OEVB megállapította, hogy a Ve. 144. § (1) bekezdése nemcsak a klasszikus papír alapú ragasztásokat tekinti plakátnak, hanem rögzíti, hogy a választási kampány tekintetében plakátnak minősül a falragasz, bármilyen felirat, a szórólap, a vetített kép, az embléma, függetlenül attól, hogy milyen formában, milyen méretben, milyen hordozóanyagon jelenik meg. Kampányidőszakban, amely jelen választási eljárásban 2022. február 12-től április 3-án 19.00 óráig tart, a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek választási plakátot [Ve. 144. § (2) bekezdés].
10. A kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján az OEVB megállapította, hogy a szórólapon a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondatában előírt három kötelező adatból csak a kiadó neve szerepel, a székhelye és a kiadásért felelős személy neve nem, azonban ezt a kifogástevő beadványában nem kifogásolta.
11. Az OEVB megállapította továbbá, hogy a szórólap a Fidesz bűnei Nagykanizsán és környékén felirat alatt az alábbiakat tartalmazza:

„Felsorolni is nehéz mindazt, amit a Fidesz elkövetett a nagykanizsaiak ellen. Valódi, a térség embereit segítő fejlesztések helyett haszontalan látványberuházások valósultak meg.

A fideszesek alkalmatlanságára és mohóságára számtalan példa van az elmúlt évekből:

Túlárazott sportcsarnok: a végül dupla áron, 15 milliárdért megépített csarnokra nem is lett volna szükség, nincs profi elsőosztályú teremsport a városban.

Választási csalás: az önkormányzati választásokon 15 ezer forintot adtak a hajléktalanoknak, hogy a Fideszre szavazzanak.

Kifosztott önkormányzatok: a kormány elvonásai miatt a város alapvető működése is veszélybe került, a pénzt a kanizsai emberektől vették el.”

1. Kifogástevő szerint a szórólap alábbi mondata ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjába: „Választási csalás: az önkormányzati választásokon 15 ezer forintot adtak a hajléktalanoknak, hogy a Fideszre szavazzanak.” Kifogástevő a szórólapon szereplő valótlan, hamis tényállítás okán kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek megsértésének megállapítását is.
2. Az OEVB döntése kapcsán hivatkozott az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlatára az alábbiak szerint. Az Alkotmánybíróság 5/2015. (II.25.) AB határozata és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatban kifejtett álláspont, - amelyet a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság is követ [pl. Kvk.VI.37.327/2018/2., Kvk.VI.37.387/2018/2. számú végzések, 61/2020. NVB határozat, 129/2019. NVB határozat, 729/2018. NVB határozat] a választási kampány keretében kifejtett közlésekkel kapcsolatban - szerint a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.
3.  Az OEVB meglátása szerint a véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.
4.  Az OEVB hangsúlyozta, hogy a Kúria egységes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a bizonyíthatósági teszt, vagyis az, amely alapján akkor tekinthető egy közlés ténynek, ha annak valósága vagy valótlansága bizonyítható és akkor véleménynek, ha ez nem lehetséges.
5. A hivatkozott szórólap kifogásolt mondatával összefüggésben az OEVB megállapította, hogy annak tartalma nem a folyó választási eljárással, vagy a jelöltekkel kapcsolatban közöl értékítélet, mivel azt állítja, hogy az önkormányzati választásokon a fideszesek 15 ezer forintot adtak a hajléktalanoknak, hogy a Fideszre szavazzanak, vagyis nem a közügyek vitatásán belül marad.
6. A valótlan tényállítás a OEVB álláspontja szerint alkalmas lehet a választók megtévesztésére és a döntésük befolyásolására, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása és az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme megállapítható.
7. A jogsértést elkövetők személyének megállapításánál az OEVB figyelemmel volt a Kúria KvK.V. 37.369/2018./2. számú határozatára, mely szerint: „Az elkövetők személyének kilétét ugyanis nem szükséges bizonyítani, ha az ismert tényekből igazolható, hogy mely szervezet megbízásából járt el.”
8. A fentiek alapján az OEVB a kifogásnak helyt adott, megállapította a jogszabálysértés tényét, mert a kifogásban jelzett szórólap tartalma ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvekkel és a Jelöltet, valamint az őt jelölő szervezeteket mint jogsértőket eltiltotta a további jogszabálysértéstől

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 1-jén 08 óra 45 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés miatt, továbbá a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja szerinti téves mérlegelés miatt.
2. Érintettsége körében előadta, hogy a támadott határozat a terhére jogsértést állapított meg, illetve jogkövetkezményt alkalmazott.
3. Álláspontja szerint a kifogás alapját képező szórólapon annak felelős kiadója feltüntetésre került, az az Oraculum 2020 Kft. Sem a kifogástevő nem szolgáltatott bizonyítékot, sem a támadott határozat nem tartalmaz bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a támadott határozatban elmarasztalt jogi személyek vagy a jelölt követte volna el a támadott határozatban megállapított állítólagos jogsértést. A támadott határozat ugyan hivatkozik egy kúriai döntésre a jogsértők kilétének meghatározásához, azonban nem tartalmaz egyetlen olyan tényt sem, amelyből a "megbízó" igazolható lenne. Erre figyelemmel a fellebbező álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok téves mérlegelésével állapította meg a tényállás részeként a támadott határozat, hogy az állítólagos jogsértés elkövetésére a jelölő szervezeteket és a jelölt adott volna megbízást, ezért a támadott határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába ütközően állapította meg a jelölő szervezetek és a jelölt felelősségét, illetve alkalmazott velük szemben jogkövetkezményt.
4. Beadványozó megítélése szerint a támadott határozat megalapozatlanul állapította meg, hogy a szórólap kifogásolt tartalma ne tartozna a közügyek megvitatása körébe. A választások tisztaságát sértő magatartás bírálata egy választási kampányban még akkor is a véleménynyilvánítás szabadságának legmagasabb szintű védelmét élvezi, ha a megszólalás tárgyává tett magatartás korábbi választásra vonatkozik. A 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatban foglaltak {különösen az Indokolás [26]-[29] pontjai} alapján a kérdéses közlés választási kampány idején véleménynek minősül, ugyanakkor az nem jár együtt az emberi mivolt kétségbevonásával vagy öncélú megalázással, ezért azzal összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai megsértése megállapításának nincs helye. Hivatkozik Beadványozó arra is, hogy a fellebbezéséhez csatolt MTI közlemény szerint a 15 ezer forintos szavazatvásárlással összefüggésben a hivatalos szervek tájékoztatása szerint büntetőeljárás volt folyamatban. Minderre figyelemmel Beadványozó szerint a támadott határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait megsértve állapított meg jogsértést.
5. Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a támadott határozatot elsődlegesen úgy változtassa meg, hogy a kifogást utasítsa el, másodlagosan az állítólagos jogsértés miatt a jelölő szervezetek és a jelölt marasztalását mellőzze.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés részben alapos.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
3. A Bizottság elfogadta a Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
4. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy az OEVB helyesen ismerte fel és állapította meg, hogy a tárgyi ügyben vizsgált szórólap impresszuma hiányos.
5. A Bizottság megállapítja, hogy az OEVB helyesen tárta fel a kampányhoz kapcsolódó és a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben kialakított alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatot, ezért megalapozottan jutott arra következtetésre, hogy a sérelmezett közlés nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt.
6. A Bizottság meglátása szerint a bűncselekménnyel való vádolás nem tartozhat a véleménynyilvánítás szabadsága védelmi körébe.
7. A Jelöltet és a jelölő szervezeteket való marasztalás esetében ugyanakkor nem helytálló az OEVB érvelése, a Kvk.V. 37.369/2018./2. számú határozattal elbírált ügyben a tényállás a jelen ügytől eltérő volt és a bizonyítási eszközök között szerepelt egy jegyzőkönyv, amely a jogsértő kilétére vonatkozó feltételezést megerősítette. A tárgyi ügyben ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a jelölt vagy a jelölőszervezet lett volna a szórólap megrendelője.
8. Fentieken túl a Bizottság a fellebbezéssel összefüggésben jelzi, hogy az jogszabálysértésre és téves mérlegelésre is hivatkozott. Ugyanakkor attól, hogy a OEVB a Beadványozó álláspontja szerint a bizonyítékokat tévesen mérlegelte, az OEVB döntése nem tartozik a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetkörbe, azaz a határozat nem tekinthető mérlegelési jogkörben meghozott döntésnek. Ezzel összefüggésbe hozható érvelést a fellebbezési kérelem sem jelölt meg, így a Bizottsága Beadványozó által felvetett jogszabálysértések mentén vizsgálta felül az OEVB támadott határozatát.
9. Fentieket összefoglalva a Bizottság a Zala Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 31.) számú határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvi sérelem megállapítása tekintetében helyben hagyja azzal, hogy mellőzi a jelölt és a jelölő szervezet marasztalását.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 3.

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke