A Nemzeti Választási Bizottság
290/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kun Máté Márk jelöltként indulni szándékozó választópolgár (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Nógrád megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 27/2018. (III. 05.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 27/2018. (III. 05.) számú határozatában megállapította, hogy a HAJRÁ MAGYARORSZÁG! PÁRT jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Kun Máté Márk egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 406 érvényes ajánlás szerepelt.
[2] Mivel az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, és visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2018. március 7-én 17 óra 52 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 27/2018. (III. 05.) számú határozata ellen. Beadványában a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással előadta, hogy a számítógépes szövegfelismeréssel történő ajánlásellenőrzés nem megfelelő, mert az így ellenőrzött és elutasított ajánlások között lényeges számú olyan ajánlás található, amelyeket egy tételes átvizsgálás esetén – figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság 5/2014. számú iránymutatására – elfogadottnak kellett volna minősíteni.
[4] Mindezek alapján kéri az OEVB határozatának megváltoztatását, az ajánlások tételes átvizsgálását követően.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A fellebbezés nem alapos.
[6] Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételének eljárásában azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, melyek a következők: a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást, valamint a bejelentés az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 nyomtatvány) nyomtatvány felhasználásával történt-e.
[7] A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. A választási irodák az ajánlásokat nem „számítógépes szövegfelismerő rendszerrel”, hanem tételesen, egyenként vizsgálják. Az ellenőrzés során meg kell állapítani a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha
„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.
[8] A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
[9] Ahogyan az a fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből is kiderül, az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utal a Bizottság a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljeskörű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.
[10] A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljeskörű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek.
[11] A választási irodák az ajánlások tételes vizsgálata során figyelemmel vannak az Iránymutatásban foglaltakra.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésének arra való alapozása, hogy az OEVB az ajánlások ellenőrzését és annak alapján a jelölt nyilvántartásba vételéről döntő határozatát tévesen egy számítógépes szövegfelismerő rendszer alkalmazásával hozta meg, nem helytálló. Emellett a Bizottság megállapítja azt is, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatban foglaltakat, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt sem, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint Beadványozónak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a fellebbezés elutasításáról döntött és az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 122. és 125-127. §-án, 133. § (2) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 10.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke