29/2013. NVB határozat - H. G. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
29/2013. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
A Nemzeti Választási Bizottság az
 
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország nemzetközi szerződést csak és kizárólag népszavazás útján köthessen, illetve mondhasson fel?”
 
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 
Indokolás
 
I.
 
Beadványozó 2013. október 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
 
A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (3) bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A hivatkozott jogszabályhely a) és d) pontjai alapján nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésről és a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
 
Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja akként rendelkezik, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdése szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése rögzíti, hogy a nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha
a) az az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés,
b) olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
c) egyéb, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)-c) és e)-k) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint.
 
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény fenti rendelkezéséből és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-ának rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés többek között arra irányul, hogy nemzetközi szerződést népszavazás útján lehessen kötni, a kezdeményezés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjának módosítására irányul, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül.
 
A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő népszavazási kezdeményezés azon fordulata – miszerint nemzetközi szerződés felmondására kizárólag népszavazás útján kerüljön sor – ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglaltakkal, mely szerint országos népszavazás tárgyává nem tehető nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség. A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség megszűnését eredményező felmondási jog gyakorlása, gyakorlásának szabályozása érinti e kötelezettségeket.
A leírtak alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjainak rendelkezéseibe ütközik, mely miatt abban országos népszavazást nem lehet tartani.
 
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles.
 
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában két egymással teljesen ellentétes tartalmú kérdést tartalmaz, mely alapján nem eldönthető, hogy a kérdésben tartott népszavazás esetén a választópolgár minek a támogatásáról döntene. A kérdés ugyanis egyszerre vonatkozik a nemzetközi szerződés megkötésére és annak felmondására is, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
 
II.
 
A határozat az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontján, a 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjain, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-án, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, valamint a 13. §. (1) bekezdésén, a választási eljárásról szól 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
 
Budapest, 2013. november 12.
 
                                                                          Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke